Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.
Változik az eredetvédelmi szabályozás a Nagy-Somlói borvidéken, egységesen csak a Somló név marad használatban.
A kedvezőtlen időjárás, az esőzések nehezíti a dinnyetermesztők helyzetét Görögországban.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Nagyon komoly változáson megy keresztül a hazai agrároktatás, de még bőven van hova fejlődni.
A magyar almatermelési színvonal 50-70%-kal marad el az európai top5 ország szintjétől.
A német háztartások 2022-ben kevesebb spárgát vásároltak az áruházakban, mint az utóbbi 6 évben bármikor.
A munkaerőhiány mára általános jelenséggé vált a hazai agráriumban, egyre nehezebb idénymunkást találni.
A helyzet aggasztó, mivel Európa legjelentősebb termesztőkörzete a partnerekkel előre leszerződött mennyiségek szállítását is egyre nehezebben tudja teljesíteni.
A DG Agri február 10-én közzétett adatai szerint a friss fogyasztásra kerülő alma ára a legtöbb tagállamban lényegesen magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Nincs túl jó helyzetben a málnatermesztés Magyarországon, ma mára csak alig 100 hektáron termesztik a gyümölcsöt itthon.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint a magyar agrár-felsőoktatás és mezőgazdaság teljes átalakítására és szemléletváltására van szükség.
Sokkal magasabb az infláció itthon, mint Nyugat-Európában, több tényező áll a háttérben.
Sorra tűnnek el a gyümölcsültetvények Magyarországon, egyre több termelő hagyhat fel a gazdálkodással.
Sokkoló áron kínálják a boltokban a zalai gyümölcsöt, amit jellemzően ősszel szüretelnek.
A munkaerőhiány még a pusztító aszálynál is nagyobb gondot okoz a hazai mezőgazdaságban.
A horvát idénymunkások helyett több ezer kilométerről érkeznek a melósok almát szedni Horvátországba.
Világossá vált, hogy újszerű megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdáknak ahhoz, hogy a globális versenyben helyt tudjanak állni.
Munkaerőhiánytól tart a lengyelországi almaágazat, pedig igen jó termést van kilátás.
Egy mezőgazdasági robot startup 1,5 millió fontot kapott a fejlesztéseihez.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.