Hiába nőtt a szamóca termőterülete hazánkban, a hazai igények közel felét importból kell kielégíteni.
Idén ugyan később kezdődött a hazai szamócaszezon, de hamarosan mindenütt be fog robbanni.
Tájékoztatást adott ki a Nébih a szamócapalánta-előállító és -forgalmazó tevékenység végzéséhez szükséges gyümölcsfaiskolai engedélyről.
2023-ban rekordot dönthet a szamócaexport Görögországban, április 21-ig 51,8 ezer tonna gyümölcs külföldi értékesítése történt meg.
Továbbra is zsebbenyúlós mulatság lesz, ha valaki szamócát szerezne vásárolni Magyarországon.
Bőségesen virágzó állományok és jó korai kilátások a magyar szamócaszezon kezdetén.
A Földközi-tenger medencéjét uraló hideg időjárás miatt a mediterrán országokban terméskiesés, a szokásosnál alacsonyabb hozamok várhatók.
Vegyes a piac az árakat tekintve, hiszen hol a magyar, hol az import áru az olcsóbb.
A szamóca az egyik legkedveltebb gyümölcs itthon, az árával ugyanakkor lehetnek gondok.
Egyre több bogyós gyümölcsöt termesztenek a lengyelek, aminek jó része megtalálja az utat külföldre is.
Becslések szerint a szamócatermés 30%-kal, az áfonyatermés pedig közel 25%-kal esik vissza.
Egyre rosszabb a helyzet Európában, a Szamóca Csoport az Európai Bizottság beavatkozását kéri.
A MAPA Food Consumption Panel felmérése szerint a január-októberi időszakban 13%-kal esett vissza az értékesített mennyiség.
A háború ellenére is utat tudnak törni maguknak az ukrán bogyósgyümölcsök, folytatódik az export.
Angliában és a világ más országaiban is terjeszkedne a Thorwald mezőgazdasági robotot kifejlesztő norvég vállalkozás.
Drasztikus helyzetben vannak a termelők, a magas energiaköltségek elképesztő módon érintik majd az idei téli szamócatermesztést.
Szépen lassan el kell felejteni a hagyományos módszereket, a modern technológia a mezőgazdaságba is berobbant.
Fehér szamóca termesztése kezdődik Olaszországban, melynek íze az ananászra hasonlít.
Stabil termőterület mellett a tavalyihoz hasonló termést lett az idei szezonban Franciaországban.
Az egekbe szökött energiaköltségek miatt ezen a télen sokan úgy döntenek, hogy nem, vagy csak később ültetnek.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
