Gyakran veszel tojást? Jobb, ha tudod, veszély leselkedik a vásárlókra

Gyakran veszel tojást? Jobb, ha tudod, veszély leselkedik a vásárlókra

agrarszektor.hu
Egy ép, tiszta, szagtalan tojásról a legtöbben automatikusan azt gondolják, hogy biztonságosan fogyasztható. A laboratóriumi tapasztalatok azonban mást mutatnak. A tojás romlását nemcsak egy repedés, szennyeződés vagy kellemetlen szag jelezheti: szerepet játszhat benne többek között a hőmérséklet-ingadozás miatt kialakuló páralecsapódás, a héjon keresztül történő mikrobiológiai szennyeződés, a penész vagy a Salmonella jelenléte is. Az európai adatok szerint a Salmonella és a tojás, illetve tojástermékek kapcsolata továbbra is az egyik legfontosabb élelmiszerbiztonsági kockázat. A Laborhírek legfrissebb anyagbán független laboratóriumi szakértők segítségével járt utána annak, mi történik a tojás héján kívül és belül.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) legfrissebb közös jelentése szerint a Salmonella továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb élelmiszer-eredetű közegészségügyi kockázata. A bizonyított eredetű járványok között a tojás és a tojástermékek bizonyultak a Salmonella-fertőzések leggyakoribb forrásának, ezekhez kapcsolódott a legtöbb megbetegedés és kórházi kezelés is. 

A tojás különleges élelmiszer: egyszerre rendelkezik természetes védelmi rendszerrel és érzékeny biológiai közeggel. Kezdjük rögtön a héjánál: az első látásra zárt, kemény burkola, valójában nem hermetikusan lezárt fal. Apró pórusok találhatók rajta, amelyek a tojás természetes működéséhez tartoznak, ugyanakkor bizonyos körülmények között utat nyithatnak a mikroorganizmusok számára is. Az a kérdés, hogy a tojáshéj meddig képes ezt a védelmet fenntartani.

Szállítási körülmények

A J.S. Hamilton Hungaria Kft. független laboratórium szakértői szerint a tojás esetében különösen fontos a teljes folyamat ismerete: nem elég csak a termelésre figyelni, mert a tojás mikrobiológiai állapotát a tárolás, a szállítás, a hűtési lánc, a páratartalom és a mintakezelés is befolyásolhatja. A laboratóriumi vizsgálatok segítenek értelmezni, hogy egy adott eltérés milyen folyamat eredménye lehet. Egy konkrét alkalommal laboratóriumi vizsgálatra érkező tojásminta például kívülről épnek és tisztának tűnt, a mikrobiológiai teszt eredményei mégis belső szennyeződést mutattak. A körülmények visszakövetése során derült ki, hogy a mintát a szállító éjszakára az autóban hagyta. A tojás előbb felmelegedett, majd később lehűlt, a hőmérséklet-ingadozás miatt pedig pára csapódhatott le a héjon. Ez a nedves felület kedvezőbb feltételeket teremthetett ahhoz, hogy a héjon jelen lévő baktériumok a pórusokon keresztül a tojás belsejébe jussanak.

Nem csak a közhiedelem, hanem az időről időre megjelenő élelmiszerbiztonsági hírek, például a bevezetőben is említett EFSA- és az ECDC-jelentések is megerősítik: a tojás és a tojástermékek a leggyakrabban azonosított fertőzési források közé tartoznak a Salmonella-járványokban. Az is logikus, hogy a fogyasztók többsége a Salmonellát elsősorban a tojáshéjhoz köti, az ilyen eseteknél ugyanis általában valóban a héj felszíne szennyezett. A megfelelő hőkezelés ezért továbbra is az egyik legfontosabb élelmiszerbiztonsági lépés, különösen azoknál az ételeknél, amelyek nyers vagy csak részben hőkezelt tojást tartalmaznak.

A kép azonban ennél összetettebb: bizonyos esetekben a Salmonella a tojás belsejében is jelen lehet, illetve kedvezőtlen tárolási vagy kezelési körülmények között a külső szennyeződés belső problémává is válhat. Ezért nem elegendő kizárólag a tojás tisztaságát vagy ép héját figyelni. A tárolás során a tojás belsejében folyamatos változások zajlanak. A víztartalom csökken, a légkamra egyre nagyobb lesz, a fehérje hígul, a sárgája pedig sérülékenyebbé válik. Ezek természetes folyamatok, de egyúttal azt is jelentik, hogy a tojás belső rendszere instabilabb. Ha mikroorganizmusok vannak jelen, a megváltozott közeg kedvezőbb feltételeket teremthet a szaporodásukhoz.

A penész megjelenése szintén fontos figyelmeztető jel. Ha a tojáson penész látható, az általában a nem megfelelő tárolási körülményekre utal, azt jelzi, hogy a termék környezete kifejezetten kedvezett különböző mikrobiológiai folyamatok beindulásának. Bár a mikotoxin-képződés tojásban ritka, a penészes tojás fogyasztása felesleges kockázatot jelent, ezért ilyen tojást nem javasolt felhasználni.

A szakértők elmondták: a laboratóriumi munka már a minta szakszerű előkészítésével kezdődik, ezt követik a mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálatok, majd szükség esetén a molekuláris biológiai módszerek és egyéb elemzések, végül az eredmények értékelése. A vizsgálatok során nemcsak a Salmonella vagy más kórokozók jelenlétét ellenőrzik, hanem azt is, hogy a kimutatott eltérések összefüggésbe hozhatók-e a tárolási, szállítási vagy mintakezelési körülményekkel. A laboratóriumi háttérmunka gyakran kiegészül fizikai-kémiai és eltarthatósági vizsgálatokkal is, hiszen egy élelmiszer biztonságát nem egyetlen mérési eredmény határozza meg. A szakemberek a különböző vizsgálatok eredményeit együtt értékelik, hogy minél pontosabban feltárják a probléma okát.

Mit tehet a vásárló, mire figyeljen a forgalmazó?

A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy a tojást tároljuk stabil hőmérsékleten, azaz kerüljük a hirtelen hőmérséklet-változásokat, a páralecsapódást, a sérült vagy penészes tojást pedig ne hasznljuk fel. A nyers tojást tartalmazó ételeknél különösen fontos a friss, megbízható forrásból származó alapanyag, a keresztszennyeződés elkerülése és a megfelelő konyhai higiénia. 

Élelmiszer-előállítók és forgalmazók esetében mindehhez hozzátartozik a szakszerű mintakezelés, a hűtőlánc fenntartása és a rendszeres laboratóriumi ellenőrzés is. A tojásromlás nem mindig látványos folyamat. Nem feltétlenül jár repedéssel, kellemetlen szaggal vagy elszíneződéssel. A probléma okai lehetnek a héj mikroszkopikus pórusain megjelenő vízcseppek, a nem megfelelő szállítási körülmények vagy a szemmel nem látható belső mikrobiológiai változások. A valódi biztonságot a megfelelő kezelés, a tudatos tárolás és az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok együttese garantálja.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK