2021. november 27. szombat Virgil

Hírek - Élelmiszer

Imádják ezt a magyar lekvárt Japánban: kapkodnak érte az éttermek

Az üzletekben sajnos egyre több gyengébb minőségű élelmiszerrel találkozhatunk, ám a tudatosabb vásárlók már kezdenek rájönni és persze érezni is, hogy mitől jó igazán egy olyan lekvár, amiben a gyümölcsön kívül más nincs is. A jánkmajtisi Agricolae Kft.-nél azonban a legmagasabb minőséget célozzák meg: már Japánban is sikert aratott szatmári szilvalekvárjuk. A klímaváltozást azonban ők is egyre vészesebben érzik a bőrükön és a terményeken is.
 
 

Az éghajlatváltozás következtében az aktuális gyümölcsök betakarítási ideje eltolódott, azaz tavaly ilyenkor már szilvalekvárt készítettek, míg most a felezett szilvabefőtt gyártása zajlik éppen. Saliga Csaba, az Agricolae Kft. belkereskedelmi és értékesítési munkatársa elárulta, hogy fontos szempont a szilvabefőttet követően a lekvárgyártásnál, hogy a szilva teljesen érett kell, hogy legyen, míg a befőtt esetében 80 százalékos érettségi fázisban kell a gyümölcsöt szüretelni - írja a hvg. Hozzátette, hogy a mezőgazdaság szépsége, hogy nincs két egyforma év, azaz minden évben az aktuális időjárás szélsőségeinek kell eleget tennie a gazdáknak. A mostani és az előző években tapasztalt időjárási anomáliák igen nagy próbatételek elé állítják a gazdákat a minőségi, étkezési gyümölcs termesztésében.

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Az ikonikus szatmári szilvalekvárról bizonyára már a legtöbben hallottunk, de jogosan merülhet fel a kérdés, hogy: mitől ennyire különleges? A térségben régi hagyománya van a szilvalekvár főzésének. A szatmári szilvalekvár egyik jellemzője, hogy kékes-barnás, szinte fekete, illetve a megszokottnál sűrűbb, ugyanis egy napon keresztül főzik rézüstben, cukor nélkül ciberéből: ez a ledarált szilva, egy már előfőzött püré - tehát nem a kimagozott gyümölcsöt kezdik el rotyogtatni. Így az asszonyok régen egymást váltották a kavarásban: a szilvalekvár főzése a közösséget is összehozta. Persze ipari mértékben, az Agricolae-nál ez már nem így működik. A lekvár náluk gömbvákumos üstben rotyog. Hogy ez miért jó? 

Van egy EU-s előírás arra vonatkozóan, hogy a lekvárnak mennyi lehet a HMF-értéke, ez az égetett részecskéket jelenti. Így viszont nem kell 100-150 fokon főzni a lekvárt, hanem elég 50-60 fok. Így lent marad a határértéken belül is a HMF, és hősokkot sem kap a gyümölcs, magasabb a vitamintartalma. Jobb így az ízanyag, magasabb lesz a szárazanyagtartalom  

 – magyarázza Jámbor László. 

A zamatos, sajátos ízű szilva azonban ugyanaz, akár nénik kevergetik, akár gömbvákuumos üstben fő, köszönhetően a térség kedvező mikroklímájának és a négy folyó hordalékából keletkezett talajnak. A szakember kitért arra is, hogy a lecsópaprikáknál hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, a szilvalekvárnál ragaszkodtak ahhoz, hogy úgy főzik, ahogy az a legegészségesebb, azaz a termékeket hőkezeléssel, tartósítószer nélkül tartósítják. A termék sűrítése és karamellizálása - ami egyben a hőkezelés is - biztosítja az eltarthatóságát. A cukrot így lehet teljesen kiiktatni. A szilvalekvárban egyébként nincs, de a többi lekvárba valamennyit kénytelenek tenni, mert szükség van a zselésítő anyagra, a pektinre a kötődéshez.

A szilvalekvár útja Japánig

Biró Csaba, az Agricolae Kft. tulajdonos-alapítója kifejtette, hogy amikor először kezdtek el 100 százalékos szilvalekvárt készíteni, a hazai piac el se fogadta. Utólag viszont már látja, rossz döntést hoztak, és 4-5 évük ráment, hogy megpróbáljanak egy amolyan középkategóriás lekvárt bevezetni a piacra. A cég alapítója szerint a lekvárpiacon leginkább két kategória van: a már említett tömegtermelésre szánt és a nagyon jó, prémium lekvárok. Ők a prémium felé mentek. Hosszabb idő, mire észreveszi a piac, sokkal később térül meg, de ők ebben jók és erre köteleződtek el. Mostanra azonban meglátásuk szerint már változott a fogyasztók hozzáállása, ami miatt a multik üzletpolitikája is: 

Az elmúlt néhány évben már látni, hogy egyre tudatosabbak a vásárlók. Értik és érzik, hogy mitől jobb egyik vagy másik termék. Hogy miért jobb az, ami igenis drágább, mint 200 forint, ám nincs tele keményítővel meg színezékkel.  

Az Agricolae is először belföldi konzervgyárakkal dolgozott, majd Romániába, Lengyelországba és Németországba kezdtek el importálni és exportálni: a különböző időjárási anomáliák miatti kisebb termésre reagáltak így, hogy betöltsék a hiányt onnan, ahol éppen plusz van. Amikor diverzifikálni akarták a tevékenységüket a bizonytalansági faktorok miatt, bérgyártásba kezdtek. Így reagáltak a túlkínálatra, azután már saját gyártással és már a feldolgozott, azaz magasabb hozzáadott értékű késztermék exportjával. Jobban tudtak alkalmazkodni az időjáráshoz, meg az árfolyamingadozáshoz is. A szilvalekvár a cég fő profilja: ma már a Magyarországon kapható prémium lekvárok 80-90 százaléka náluk készül, a kereskedők sajátmárkás termékei is a saját, Biró márkanév alatt futó termékek mellett. A klímaváltozás hatásai miatt pedig ők is kénytelenek úgy két évre előre gyártani és raktározni a termékeket.

Egyenes út Japánig

A befektetés – mind anyagiakban, mind időben és energiában – mostanra megtérült: Japán Michelin-csillagos éttermekben is kóstolhatunk a szatmári szilvalekvárral készült desszerteket. Kiállításokat néztek, ahova ki tudtak jutni, hogy kapcsolatokat építhessünk Európán kívül is. Így jutottak ki 2019-ben Tokióba, a Foodex élelmiszeripari szakkiállításra, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség segítségével. Itt a magyar standon kaptak helyet a lekvárok, amikbe egy újonnan nyíló japán étterem- és kávézólánc svájci séfje azonnal beleszeretett. A megállapodás szerint az elkövetkezendő 5 évben 50 ezer üvegnyi szatmári szilvalekvárt exportálnak már a felkelő nap országába, ahol forgalmazni is akarják majd ezeket a lekvárokat. A sikeres japán indulás után már thai cégek is érdeklődnek, mivel ami jól megy Japánban, az egyfajta minőségi mércének, elismerésnek is számít a régióban.

Továbbá nagy sikerrel tárgyaltak egy dubaji cégcsoporttal is: 300-300-300 ezer üveg meggy-, barack- és szilvalekvárt rendeltek a cégtől. A gond csak az, hogy a hajókonténerek szállítási ára az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedett. A szilva kivételével pedig hűtőkonténerekre van szükség. Dubajban ugyanis egy nem hűtött konténerben a hőfok az akár 90-100 Celsius-fokot is elérheti. Ezt a meggy és a barack nem tolerálja. A szilva jól reagál hőre és hidegre is, annak a minőségét nem befolyásolja úgy a hőmérséklet. Mondhatni, hogy a szilvalekvár ellenáll a klímaváltozásnak.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó