Ez sok pénzt hozhat a konyhára a földeken: sokan már ismerik a titkot
Egyes számítások szerint évente 145 milliárd forintot köszönhetünk csak a gabonák termesztése esetén a mikorrhiza gombák jelenlétének a talajban.
Legfrissebb híreink fenntarthatóság témában: az Agrárszektor Fenntarthatóság rovatában minden információt megtalálsz, amire a fenntartható gazdálkodáshoz szükség lehet, elérheted az egyes cégek fenntarthatósági vállalásairól szóló híreket, minden aktuális, a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedésről, szabályozásról azonnal értesülhetsz. Tudj meg mindent és legyél naprakész környezetvédelem, klímaváltozás és fenntarthatóság témákban.
Egyes számítások szerint évente 145 milliárd forintot köszönhetünk csak a gabonák termesztése esetén a mikorrhiza gombák jelenlétének a talajban.
Ha a klímacéljainkat el akarjuk érni 2050-re, akkor komolyan meg kell változnia az étkezési szokásoknak a világon.
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Bár valóban versenyelőnyben lehet az a termelő, aki öntözi a területét, de mindent nem lehet vele megoldani.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A fenntarthatósági elvárások lehetnek racionális irányok is, hiszen nagyon komoly költségcsökkentést tudnak jelenteni.
A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal kellett szembenézni, de ez jövőre megváltozhat.
Az ízeltlábú-biomassza csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
Európában is úttörő kezdeményezés valósulhat meg 2030-ra Észak-Franciaországban.
A csomagolóanyagok új korszakát hozzák el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.
Szemléletformáló reform projekt megvalósítására kapott vissza nem térítendő európai uniós támogatást az Agrárminisztérium.
A Föld országainak át kell alakítaniuk a mezőgazdaságukat és élelmiszeriparukat az élhetőbb jövőért.
Hosszú távon környezetünk megóvása és a fenntarthatóság növelése érdekében a biomegoldások jelenthetnek megoldás.
A mélyfekvésű területen tevékenykedő gazdák körében végzett felmérést az Agrárkamara.
Évtizedekig a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs/szenázs volt a tejtermelés alapja hazánkban.
Tudományos eredmények segítik a nitrát rendelet felülvizsgálatát, jelentős változások történtek a tápanyagok hasznosulását meghatározó tényezők szinte mindegyikében.
A hagyományos papírtermékek gyártása és használata jelentős környezeti terheléssel jár.
Nagyon rossz állapotban vannak hazánk felszíni vizei, a helyzet kezeléséhez komplex megoldásra lenne szükség.
Jelentős mértékben csökkentenék a döntéshozók a csomagolási hulladék mennyiségét az EU-ban.
Uniós számvevőszék: számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegességet érjen el.

Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
Komoly döntés előtt állnak a szarvasmarhatartók: hogyan kezelhető a takarmányhiány?
Az élelmiszeripar talán még soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban, a háttérben egészen új technológiák fejlődnek.
Óriási változások jönnek a NAK-nál, 2027-től a neve Magyar Agrár és Élelmiszergazdasági Kamara lesz.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.