2022. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Föld

Ipari forradalom jön az agráriumban: sok gazda sorsa dőlhet el most

Mi az a baktériumtrágya? Miért rossz és miért jó a Green Deal? Egyáltalán, mi ez? Tényleg a tudomány menthet meg minket egy Mad May-féle világtól? Ezekre és még sok-sok más kérdésre is választ kaphattunk a Hungexpo-n megrendezett 40. Agromash kerekasztal-beszélgetésén. A szakemberek több oldalról is megközelítették a témát, egyben azonban mindannyian egyetértettek: a jelenlegi állapotok tarthatatlanok, komoly változások szükségesek, és tanulás, fejlődni akarás nélkül nem lehet hosszú távon a pályán maradni. Ha pedig szükséges, akkor igénybe kell venni a szakemberek segítségét és együtt kell működni.
 
 

Rengeteg problémával kellett megküzdenie az elmúlt néhány évben, hónapban a termelőknek. Úgy tűnt, hogy a klímaváltozás nem volt elég „erős” pofon, ám a takarmányárak és a műtrágyaárak elképesztő drágulása sok szemet kinyitott, és rádöbbentett sokakat arra, hogy bizony tényleg változásra van szükség. Mindezeken kívül a húsfogyasztás mértékét is csökkenteni kellene, illetve nagyobb teret kéne biztosítani a baktériumoknak is. De hogyan jönnek ezek a talajhoz? Az előadás során ezt is megtudhattuk.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméret? gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

A kérdés, ami minden gazdát érdekel

Miért emelkedtek a trágyapiacon az árak? Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint 4-5 évvel ezelőttre kell visszamenni az időben. De mi történt ekkor? 

A nyersanyagok és a kamatok szintje mélyrepülésbe kezdett, onnantól 3-4 éven keresztül nagyon olcsó volt a földgáz és a hitelek is, könnyen lehetett hozzájutni mindenhez. Aztán jött a koronavírus 2 évvel ezelőtt, megváltozott a világ. Minden tartós fogyasztási cikket felvásároltak az emberek, ugyanez történt a nyersanyaggal és az energiahordózókkal is. Emiatt elindultak az árak felfelé, ennek következtében pedig nemcsak az alapanyagok (például földgáz), hanem az ebből készült nitrogénműtrágya ára is emelkedni kezdett  

- fogalmazott Petőházi Tamás.

Hozzátette, hogy 4-5 éven keresztül 40-50 ezer forint/tonna volt a nitrogénműtrágya, a legdrágábbak és speciálisabbak pedig 80-90 ezer forintok voltak, ezeket az árakat azonban nem lehetett tartani. Emellett az elmúlt években Magyarországon megváltozott a trágyák felhasználásának az ütemezése is: korábban 1,6-1,8 millió trágya került felhasználásra évente, ami a négy negyedévben egyenletesen oszlott el. Az utolsó 2 évben azonban már az első negyedévben 30-40%-ot ért el a vásárlás. Ennek következtében az árak még jobban kapcsolódnak a földgáz árához. Miért lett drágább a földgáz? A szakember, mint fogalmazott, a németek rossz időben, rossz energiastratégia mentén kezdtek el dolgozni. Bezárták az atomerőművet és a szénerőműveket is. Elkezdődött egy rossz energiapolitika, és most kezdenek el talán a legnagyobb gödörben lenni. Azt vetítik előre, hogy ipari felhasználás szintjén Nyugat-Európában hiány lesz földgázból, ami drágulást eredményez. Azt is érdemes megemlíteni, hogy mindenki próbálja a lakosságot is kielégíteni, azonban akad olyan állam, ahol egyúttal az ipari felhasználókat korlátozzák. Sőt, van olyan ország, ahol a lakosság háromszoros számlát kapott kézhez. 

A vitatott zöld kérdés: jó deal-e a Green Deal?

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója elsőként feltette a sokak által már feltett kérdést? Mi az a Green Deal, és miért jó vagy éppen miért nem jó? Sokat beszélünk róla, szidjuk, dicsérjük. Ez nem egy kőbe vésett igazság, hanem politikai kinyilatkozás. A célja az, hogy klímasemlegességet érjenek el az EU-ban 2050-re, ami nemcsak a mezőgazdaságot, hanem lényegében minden más területet érint. Az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő években: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. Ezen kívül cél az is, hogy az ökológiai területeket minden ország 25%-ra növelje – Magyarország jelenleg 6%-on áll -, illetve az, hogy a műtrágyákat használatát is csökkentsék 20%-kal. Azonban még ez sem tisztázott, hiszen nem tudni, hogy mihez képest és milyen mérőszámokkal kell csökkenteni a műtrágyák használatát. Hollandiában például sokkal könnyebb redukálni, mint nálunk a jelentősen nagyobb felhasználás miatt.

Tényleg vissza kellene fognunk a húsfogyasztásunkat

Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója a kerekasztal-beszélgetésben elmondta, hogy az ökotermelés elkezdett felfutni, egyre több üzem állt át arra, hogy természetesebb termékeket vásároljon. Ezek a termékek nemcsak állati eredetű anyagokból állnak, hanem például vágóhídi melléktermékek is megtalálhatóak benne. Nem is olcsók, és limitáló tényező az, hogy mennyi állat van az EU-ban vagy éppen Magyarországon. 

Nálunk hagyománya van az állati eredetű termékek fogyasztásának. De miért tartunk állatokat? Azért, hogy termékeket állítsunk elő és hozzá is jussunk, emellett fontos szerepe van a természetvédelemben is, például a gyepek fenntartásában. Ha kitekintünk a világba, mondjuk Kínába, ott is mindenki húst szeretne enni, de ehhez rengeteg takarmányra lenne szükség. A világ minden részén vissza kellene szorítani a húsfogyasztást, szükség lesz más fehérjékre is. A nők és a fiatalabbak ezekre sokkal nyitottabbak, de látni kell, hogy kevesebb húst és állati eredetű fehérjét kellene fogyasztani, máshogy nem megy   

- vélekedett Allacherné Szépkuthy Katalin.

Ha nem kell annyi állatot tartani, akkor globálisan a gabonatermesztést is vissza lehet fogni, ki lehet alakítani olyan vetésforgókat, amiben helye lehet a pillangósoknak is, és megfelelő mennyiségű nitrogént is elő lehet állítani. Az ökomezőgazdaságban fontos az is, hogy az állatjóléti feltételek érvényesüljenek, az iparszerű állattartást nem támogatja az ágazat. Egyelőre viszont arra sincsen fogalom, hogy pontosan mit is lehet ökológiai gazdaságnak nevezni, vélhetőleg a ketreces állattartás ki lesz zárva, de még ez is kérdőjeles, ahogyan minden más is. Mivel óriási hiány és igény van trágyára, lehet, hogy csak a nagyon szélsőséges trágyák lesznek kizárva ebből a rendszerből.

Ez lehet a trágyák koronázatlan királya? 

Dr. Juhos Katalin, a MATE Agrárkörnyezettani Tanszék talajtani szakmérnöke elmondta, hogy a baktériumoknak aktiváló szerepe van a talajban. Nitrogénből például hektáronként 8 tonna van a földben, káliumból pedig több mint 20 tonna. A növények számára azonban nem vehető fel minden anyag, az „agyontrágyázott”, intenzíven termesztett növények számára pedig elérhetetlenek. A természetes ökoszisztémában a talaj komplex „hálózata” táplálja a növényeket, melynek köszönhetően rengeteg tápanyagot tud feltárni. Ebben nagy szerepe van a baktériumoknak, a férgeknek, a gombáknak és az ízeltlábúaknak is, hiszen ezek mindig aktívan tartják azt a sok-sok tonnányi tápanyagot. Az intenzív, iparszerű termesztésben viszont csak az 1%-a marad meg ezeknek a hasznos, fontos anyagoknak.

Ha ilyen trágyaárak lesznek, akkor ásványi forrásokkal kell táplálni a növényeket. Vissza kell kicsit menni, és a biológiai aktivitását kell növelni a talajnak. El kell indulni a baktériumtrágyák irányába. Ha nincs élet a talajban, rá kell segíteni, például a szármaradványoknak is fontos szerepe lehet, ennek számottevő gazdasági jelentősége is van. Könnyű lebecsülni a baktériumokat, de a számok nem ezt mutatják. Nem szabad megállni itt, tovább kell építgetni a talajt. Amíg az halott, nem lesz hatékony a tápanyagfelvétel, rá leszünk szorulva a nitrogénműtrágyára  

- vélekedett a MATE adjunktusa. 

Jordán László szerint a biogazdálkodás megbukott a rossz hozzáállás és a „ha férges a termés, az a jó, hiszen akkor természetes” – féle eszmék miatt. Sajnos hasonló figyelhető meg a baktériumok esetében is: megindultak a piacon, és olyan hatást vártak, amire nem jók ezek a trágyák.

Óriási fantázia van a mikrobiológiai készítményekben, de helyre kell tenni a fejekben, mire is jók ezek. Az ember azt hiszi el, amit lát. Be kell mutatni, hogy mi, mire jó és mire nem. Lássák ezt az embereket. Óriási jövő van ezekben a termékekben, ha rendesen tudjuk majd őket használni, akkor ki lehet majd aknázni a bennük rejlő lehetőségeket  

- fogalmazott. 

A tudomány ereje

Vajda Péter, a Phylazonit Kft ügyvezető igazgatója szerint a tudomány felismerte, hogy a baktériumoknak óriási szerepe van. Ez olyan, mint a kincs, ami nincs. Ott van a talaj, mint egy hatalmas aranybánya, de nem használjuk. Ha nem aktív a talaj, hogyan tárulhatnak fel a hasznos anyagok a növények számára. Nagyon fontos, hogy éljen a talaj, hiszen az egészsége befolyásolja az eredményességet. A műtrágyakrízis felnyitotta a szemeket, füleket, meghallják a termelők azt, hogy hogyan kell változást eszközölni. Az éghajlatváltozás nem volt elég erős ahhoz, hogy rájöjjenek, tenni kell valamit. A trágyák drágulása viszont nagyobb pofon volt. Most kezdenek el átállni arra a termelésre, amivel mindig is gazdálkodni kellett volna. A krízis rádöbbentett mindenkit arra, hogy változtatásra van szükség, nem megy így tovább. Allacherné Szépkuthy Katalin kiemelte még azt, hogy nem a növényeket, hanem a talajt kell táplálni. Mindig legyen növény a területen, ne vigyék el a szalmát, szármaradványokat, más maradékokat. Ha a tarló üres lenne, akkor is legyen benne zöldtrágya, valamint a takarónövények is hasznosak lehetnek.

A Phylazonit Kft ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a műtrágyákat nem lehet kiváltani teljesen, de nagyon fontos lenne, hogy ne a termés maximalizálására, hanem a költségek optimalizálására törekedjenek. Mindig komplexen kell dolgozni és gondolkozni. Nagyon erős szakmai alapok kellenek ehhez. Ha szükséges, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni, és közösen dolgozni, főleg akkor, ha nem értünk hozzá. Együtt kell működni, magas színvonalon kell végezni a termelést. Mint fogalmazott, nyakunkon van az ipari forradalom a mezőgazdaságban, tudásban fel kell nőni az új készülékekhez, sokkal többet kell tudnunk. Szaktanácsadás, együttműködés, tanulás! Ezek a legfontosabbak. 

Nem szabadna Mad Max-ben élnünk 100 év múlva, de ha nem gondoljuk végig, hogy a biodiverzitás, a talajállapot és a klímaváltozás tényleg komoly dolog, nem változtatnunk, akkor valóban ez a világ vár ránk

- hívta fel a figyelmet az ÖMKi vezető szaktanácsadója.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben