Mára egyértelművé vált, hogy a fenntarthatósági törekvések komoly akadályok elé állítják a vetőmagtermelést is. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés során megtudhattuk, hogy hogyan változnak a követelmények a fajtákkal és a hibridekkel szemben, és ezeknek hogyan lehet megfelelni a vetőmagtermelésben. A témával kapcsolatban egy biztos: a koronavítus-járvány és a klímaváltozás elképesztő kihívások elé állította a vállalatokat és a gazdákat, ráadásul a Green Deal és a GMO körüli vita továbbra is jelen van az EU-ban. Az pedig a jövő kérdése, hogy hogyan tudnak majd mindezzel megküzdeni az ágazat szereplői.

Petőházi Tamás, Balla Zoltán, Blum Zoltán, Mészáros András, Michael Gohn, Tóth Tamás (balról jobbra) 

Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog

Nem biztos, hogy jó deal a Green Deal?

Michael Gohn, az Európai Vetőmagszövetség elnöke is taglalta előadása során, hogy nagy, reformléptékű változások zajlanak a fenntarthatóság jegyében az európai mezőgazdaságban, a Green Deal például komoly kihívások elé állítja a termelőket. Gondolhatunk itt például arra, hogy 50%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek felhasználását, a műtrágya-felhasználást mintegy 20%-kal, valamint az ökológiai művelés arányát 25%-ra kell emelni. Utóbbi Michael Gohn szerint nagyon komoly tervnek ígérkezik, hiszen jelenleg 8-9 %-ra tehető az ökológiai művelés, amit tulajdonképpen meg kellene triplázni 2030-ig. Mit jelent számunkra a Green Deal? - tette fel a kérdés az Európai Vetőmagszövetség elnöke. 

Michael Gohn

Először is fontos tisztázni, hogy a megállapodás fő célja az lenne, hogy fenntarthatóbb és egyben megfizethetőbb élelmiszerekhez jussanak fogyasztók. Ennek ellenére lehetőségeket és problémákat egyaránt tartogathat magában a Green Deal, elég, ha arra gondolunk, hogy valóban "zöldebb" lehetne a termelés, azonban szinte minden ágazat jelentős termelés- és jövedelemcsökkenést szenvedhetne el. Arról pedig nem is beszélve, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre a megvalósításra, így a felmerülő gondokat nehezebben lehet korrigálni. Összességében pedig elmondható, hogy az innováció elengedhetetlen, a nemesítés lehet a megoldás egyik kulcsa, az EU által pedig támogatni kellene a kutatásokat és az innovációt.

Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft. és a Mezőseed Kft. ügyvezetője kiemelte a növénytermesztőket érintő legkomolyabb kihívásokat, melyekből bizony bőven akad. A klímaváltozás okozta változékony időjárás, azon belül is a csapadék mennyiségének és időbeli eloszlásának kiszámíthatatlansága, a változó politikai döntések, betegségek és kártevők is sújtják a termelőket. De nem lehet elmenni amellett sem, hogy globális verseny alakult ki a terménypiacokon, illetve zavarok keletkeztek a globális ellátási láncokban (a koronavírus-járvány miatt főként), illetve az input-és energiaárak robbanása is hatalmas akadályok elé állítja a gazdákat. De hogyan maradhatnak talpon a termelők? A megoldást Blum Zoltán is a nemesítésben látja, új technológiákat és fajtákat kell bevezetni a piacra, amik támogatják a termelőket a célok elérésében. Ezeknek a megoldásoknak pedig rövid időn belül kellene jelentkeznie.

Blum Zoltán

A hibridben a jövő 

Már számtalanszor lehetett hallani, hogy nagy szerep hárulhat a nemesítésre és a hibridekre, persze nem véletlenül.

• Robosztus genetika és jóval nagyobb termésszintek,
• egészségesebb áruk,
• jó betegségtolerancia,
• és nagyfokú termésstabilitás - ezek mind-mind a hibridkalászosok előnyei lehetnek a termelők számára. 

Blum Zoltán elárulta, hogy a hibridek mellett a hagyományos fajták is fontosak, az őszi árpa termesztése kifejezetten sikeres volt a szántóföldi növénytermesztésnek.

- mondta a SAATEN-UNION Hungária Kft., RAPOOL Hungária Kft., Mezőseed Kft. ügyvezetője.

Vetőmag vs Covid

Balla Zoltán, a Marton Genetics kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Michael Gohn és Blum Zoltán elmondása szerint a vetőmagtermelésben és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatokban nem okozott gondot a koronavírus-járvány, még az esetleges fertőzések ellenére sem. Mészáros András, a Bayer Hungária Kft. Vetőmag termelési vezetője azonban arról számolt be, hogy a második hullámban nagyon sokan betegedtek meg a vállalatnál, ami a termelésre is hatással volt, de a régiós termelési stratégiával át tudták vészelni. A legrosszabb tapasztalatai Tóth Tamásnak, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetőjének voltak: 

Tóth Tamás

Hozzátette, hogy a vetőmagágazatra a koronavírus hatása jövőre fog igazán lecsapódni, hiszen borzasztóan drágul minden. Sőt, van, ahol például azzal küzdenek, hogy zsákhoz jussanak, mivel nincsen papír és nincsen raklap sem, mivel nem elérhető a fa. 

- mondta Tóth Tamás.

A fentieket Balla Zoltán és Blum Zoltán is megerősítette, elmondásuk szerint a zsákokhoz mintegy négyszeres áron tudtak hozzájutni. Továbbá a személyes kontaktok és előadások, bemutatók hiánya is nehezítette a vállalatok dolgát. A helyzet súlyosságát pedig az is jól alátámasztja, hogy az eddig 1500 forintos raklapokat jelenleg 6 ezer forintos áron tudták beszerezni. És ez csak egy raklap.

Balla Zoltán

A klímaváltozás árnyékában

Mészáros András azonban egy másik komoly problémára is felhívta a figyelmet: 

A nemesítés lehet a kulcs?

Nem kérdés, hogy a nemesítés lehet a fenntartható fejlődés egyik alappillére, nem véletlen, hogy az elmúlt 8-10 évben hatalmas változásokon ment keresztül. Nagyon komoly időnyereséget jelenthet az, hogy az utóbbi években a fenotípusos nemesítésről átállnak a genotípusos, szelekciós nemesítésre. Eddig 10-12 év is kellett ahhoz, hogy egy-egy új hibrid kijusson a piacra, ez most akár 6 évre is lecsökkenthető. A termésátlagok növelése is nagyon fontos, például 2 évvel ezelőtt Magyarország a maga a 3 tonna körüli napraforgóátlagával világszinten is rekorder volt. A 6 tonnás termésátlag pedig szintén nem lehetetlen cél, bár tény, hogy attól egyelőre még messze állunk. Ráadásul a napraforgó a Green Deal-be is jól "beilleszthető", hiszen, mint említettük, a stratégia egyik fő célja a fenntartható fejlődés, melyben a napraforgó jó partner lehet, hiszen már csak azzal komoly előrelépéseket lehetne tenni, ha pálmaolaj helyett több napraforgóolajat használnának. Tóth Tamás szerint a magyar termelők nagyon innovatívak. Hatalmas a szakmai hozzáértés és hajlandóak új technológiákat, szaktanácsadást igénybe venni és közösen tanulni. Persze nem szabad megfeledkezni Magyarország jó természeti adottságairól sem. Ám hiába a jó adottságok, az extrém időjárási körülmények még a magyar gazdák életét is megnehezítette és meg is fogja nehezíteni.

Mészáros András

Mi lesz veled, génszerkesztés?

Habár az Európai Bíróság két éve úgy határozott, hogy a génszerkesztéssel előállított haszonnövények is a genetikailag módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás alá esnek, a GMO és a génszerkesztés mezőgazdasági alkalmazása körüli vita időről-időre újra fellángol. Hogy egy kicsit átláthatóbb képet kapjunk a témáról, érdemes elmondani, hogy a génszerkesztett növények és állatok nem tartalmaznak fajidegen géneket, gyakran csupán néhány nukleotidnyi változtatás történik az eredeti génszekvenciához képest. Mi az a nukleotid? Tulajdonképpen a DNS-lánc szerkezeti alapegysége, de mondhatjuk úgy is, hogy olyan, mint az ABC egyik betűje. 

A Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője úgy véli, hogy a mezőgazdasági szereplőnek egy kisebb feladata az, hogy egy picit edukálják az embereket, ebben a témában főleg. Az élelmiszerpazarlást is lehetne csökkenteni, amire igen nagy szükség lenne: egyes adatok szerint jelenleg a mezőgazdaság mintegy 11 milliárd embert lát el - ebből jól következtethető a pazarlás óriási mértéke. 

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
• Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
• Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
• Vallott a szakember: ez most a magyar agrárium egyik legsúlyosabb problémája
• Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
• Agrárbefektetési lehetőségek a határokon túl - Hol érdemes külföldön befektetni?
• Ők lettek 2021-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
• Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el
  
• Átrendeződés a magyar agrárintegrátori piacon: nagy változások jöhetnek
• Visszasírják az NHP-t az agráriumban: jönnek a 10 százalékos hitelek
• Vidékfejlesztési támogatások az új KAP-ban - Magyar tervek és pályázati lehetőségek
  
• Megszólalt a Kométa-vezér: túl nagy árat fizetünk az olcsó élelmiszerért
• Drámai a helyzet a műtrágyapiacon: óriási a bizonytalanság a drágulási hullám miatt
• Ezt hozta az új szabályozás: óriási átalakulások jöhetnek a magyar földpiacon
• Drasztikus átalakulás jöhet a növényvédelemben: erre jó, ha minden gazda felkészül
• Luxus lenne most nem élni a pályázatokkal: de van pár buktató, amire oda kell figyelni
• Brutális árrobbanás szorongatja a magyar gazdákat: mire kell készülni 2022-ben?
• Pörögnek a kifizetések a magyar agráriumban: erős számokat közölt az Államkincstár
• Küszöbön egy komoly hullám: tömeges cégtörlések jöhetnek a magyar agráriumban
  
• Óriási lehetőséget kaptak a magyar gazdák: kevesen merik bevállalni, pedig megéri
• Válságban a magyar állattenyésztés: csak így mászhat ki a gödörből az ágazat
• Nagy áttörés jöhet a magyar agráriumban: rengeteg gazda élete változhat meg
• Most már biztos: komoly hátrányba kerülhetnek azok a gazdák, akik ezt nem lépik meg