A 2020-as évhez képest nem sokat változott a világ takarmánygyártása, akkor 1,187 milliárd tonna volt, idén körülbelül 1,2 milliárd tonna lesz - közölte Kulik Zoltán a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. Kiemelte, jól látható, hogy az elmúlt öt évben 10 százalék fölötti értékkel növekedett a szójafelhasználás a világban, továbbra is Kína a legnagyobb felhasználó 240 milllió tonnával, őket az USA követi, de érdemes figyelni a dél-amerikai országokra is, mint Brazília és Argentína, ahol 10 százalékos növekedés volt tapasztalható az utóbbi időszakban. Magyarországon 2020-ban 3,825 millió tonnás volt a takarmánygyártás, ami az előző évvel körülbelül megegyezőnek számít.

A szakember beszélt arról, hogyan változott az additívok ára az elmúlt években, elmondta, például az esszenciális aminosavaknál 200 százalékos áremelkedés történt idén, és szinte biztos, hogy az árak nem fognak megállni ezen a szinten. A fehérjehordozók esetén, a szójadara 40 százalékkal, míg a napraforgó dara 85 százalékkal drágult, a kukoricánál és a búzánál pedig 80, illetve 70 százalékos áremelkedésről beszélhetünk 2021-et tekintve. 

 - hangsúlyozta Kulik Zoltán. Hozzátette, a boltok polcain lévő termékeknél is látszik az áremelkedés, a sertéstarja például 10-12 százalékkal, a tojás 10 százalékkal, a friss csirkemelléfilé pedig 17 százalékkal drágult, ugyanakkor ezek az emelkedések a közelében sincsenek annak, amit az inputanyagok mutatnak. 

Kulik Zoltán

Ha megnézzük a szemesek, a fehérjehordozók és a premixek árhatásait, akkor látszik, hogy egy kilogramm hízósertés előállítási költsége átlagosan 130 forinttal nőtt, ami 36 százalékos emelkedésnek felel meg, a broilernél ez a szám a 80 forintot is meghaladja, itt 34 százalékos emelkedés volt, míg a tejnél 24 százalékos emelkedés történt egy év alatt - tájékoztatott Kulik Zoltán. A szakember rámutatott arra, hogy egy átlag 500 tejelő tehenes állomány esetében, évi 4,5 millió liter tej termelése mellett, 108 millió forintos éves költségnövekedés történt, míg egy átlag 500 kocás sertéstelep esetén 200 millió forintos költségnövekedésről beszélhetünk éves szinten. Ezen példáknál maradva, a szarvasmarhánál ez 70 milliós, a sertéságazatnál pedig 200 millió forintos veszteséget jelent.

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
• Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
• Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
• Vallott a szakember: ez most a magyar agrárium egyik legsúlyosabb problémája
• Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
• Agrárbefektetési lehetőségek a határokon túl - Hol érdemes külföldön befektetni?
• Ők lettek 2021-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
• Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el
  
• Átrendeződés a magyar agrárintegrátori piacon: nagy változások jöhetnek
• Visszasírják az NHP-t az agráriumban: jönnek a 10 százalékos hitelek
• Vidékfejlesztési támogatások az új KAP-ban - Magyar tervek és pályázati lehetőségek
  
• Megszólalt a Kométa-vezér: túl nagy árat fizetünk az olcsó élelmiszerért
• Drámai a helyzet a műtrágyapiacon: óriási a bizonytalanság a drágulási hullám miatt
• Ezt hozta az új szabályozás: óriási átalakulások jöhetnek a magyar földpiacon
• Drasztikus átalakulás jöhet a növényvédelemben: erre jó, ha minden gazda felkészül
• Luxus lenne most nem élni a pályázatokkal: de van pár buktató, amire oda kell figyelni
• Brutális árrobbanás szorongatja a magyar gazdákat: mire kell készülni 2022-ben?
• Pörögnek a kifizetések a magyar agráriumban: erős számokat közölt az Államkincstár
• Küszöbön egy komoly hullám: tömeges cégtörlések jöhetnek a magyar agráriumban
• Óriási lehetőséget kaptak a magyar gazdák: kevesen merik bevállalni, pedig megéri