2022. június 26. vasárnap János, Pál

Hírek - Gépek

Óriási lehetőséget kaptak a magyar gazdák: kevesen merik bevállalni, pedig megéri

A precíziós gazdálkodás olyannyira fontos lett, hogy csak egy dolog előzi meg: a precíz munkavégzés - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. A meghívott szakemberek megtárgyalták, milyen lehetőségek vannak a precíziós gazdálkodásban és az agrárdigitalizációban, hogy ezek hogyan és milyen mértékben könnyíthetik meg a magyar gazdák életét, és hogy melyek azok az új technológiák és szolgáltatások, amelyekhez most már mindenki hozzáférhet. A kerekasztal-beszélgetésen szó esett arról is, hogy a mezőgazdaság jövőjét egyértelműen a drónok jelentik.
 
 

Nagy fejlesztési lehetőségek nyílhatnak a precíziós gazdálkodásban és az agrárdigitalizációban, mert e két terület kiemelt támogatásokat kaphat a következő években. A legkorszerűbb eszközök és technológiák használata a termelőknek alapvető érdekük, mert így jóval hatékonyabbá tehetik gazdálkodásukat, csökkenthetik a kockázatokat és javíthatják a termékminőséget. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia gépesítéssel és digitalizációval foglalkozó szekciójában a meghívott szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövő mezőgazdaságában korábban nem látott fontossága lesz az adatoknak és az ezek alapján elkészülő elemzéseknek. A digitális átállás azonban nem megy zökkenőmentesen, lehetnek kisebb-nagyobb buktatói is, amelyeket azonban szorgalommal és kellő odafigyeléssel könnyen el lehet majd kerülni.

A jövő mezőgazdaságában az a partner fog előnyt élvezni, aki a digitális szolgáltatásokból minél többet használni fog – jelentette ki Okvátovity István, az Axiál Kft. térinformatikai fejlesztője, aki megismertette a közönséget az AXIÁL Vantage rendszerének új funkcióival is. A szakember szerint az igazi előnyt azonban az jelenti, ha a felhasználó ezt egyetlen helyről, egy kézből meg tudja kapni. Okvátovity István elmondása szerint mostanra már rengeteg információ van az ágazat szereplőinek birtokában, a szolgáltatók feladata pedig az, hogy ezeket úgy bocsássák a gazdálkodók rendelkezésére, hogy azok felhasználhatóak legyenek és segítsék őket a döntéseikben. A térinformatikai fejlesztő elmondta, hogy az adatkezelésre a mezőgazdaságban két fő csapásirány van: megalapozott helyspecifikus információk beszerzése és feldolgozása, valamint egyszerű hatékony és eszközök biztosítása az információ átadására. Ahogy Okvátovity István fogalmazott, a gazdáknak olyan térképek kellenek, amelyek alapján el tudja dönteni, hol milyen helyspecifikus beavatkozásokra van szükség, az viszont már nem érdekli őket, hogy ezt hogyan és milyen adathalmazokból állították elő. Példaként hozta fel a hozamtérképeket, amelyeket korábban évekig kellett gyűjteni, mire használható információkat lehetett kinyerni belőlük. A technológia fejlődésével ez a folyamat hihetetlenül felgyorsult.

A műholdas adatok kiértékelésével ezek a hozamtérképek már napokon belül előállíthatóak, ugyanolyan pontossággal, ugyanolyan tonna/hektár abszolút értékekkel. Vagyis most már vannak olyan adataink, amikre hivatkozva tudunk további döntéseket hozni

– tette hozzá Okvátovity István.

Okvátovity István

A szakember beszélt arról is, hogy mostanra rengeteg adat fut be a gazdákhoz, de ők – amúgy jogosan – nem akarnak ezzel sok időt tölteni, ők egy kész kijuttatási tervet akarnak. Ehhez pedig Okvátovity István szerint a következőkre van szükség: felhő alapú adatszinkronizálásra; különböző szoftverekre és szolgáltatásokra; egy olyan platformra, ami mindenütt, minden eszközzel elérhető; valamint az adatok automatikus gyűjtésére és szinkronizálására. Ahogy a térinformatikai fejlesztő mondta, olyan szolgáltatást kell nyújtani, hogy percek alatt el tudja készíteni a terveket. Okvátovity István szerint Magyarország abban az irányban, amerre a mezőgazdaság tart, nincs lemaradva. A precíziós mezőgazdaság alkalmazásának beépítésében talán egy kicsit igen. És itt van egy csapda: a legtöbb gazdálkodó csak a precíziós gazdálkodás egy szeletét próbálja ki. Ha az beválik, akkor továbblép, ha viszont nem jár sikerrel, akkor a teljes koncepciót el fogja utasítani.

A szakember úgy látja, hogy a szolgáltatók célja, hogy elhitessék a partnereikkel, hogy ezt ők is meg tudják csinálni. Ehhez pedig olyan technológiákat és szolgáltatásokat kell biztosítani, amelyekkel a gazdálkodók valóban el tudják végezni az adott feladatokat. Fontos azonban, hogy a szolgáltatók csak tanácsot, segítséget nyújtsanak, de a döntéseket a gazdálkodóknak kell meghozniuk. Az Axiál Kft. térinformatikai fejlesztője beszélt arról is, hogy az ágazat szereplőinek muszáj lesz adatokat gyűjteniük és tárolniuk, mert aki így fog gazdálkodni, az több támogatásra számíthat majd, és versenyelőnybe kerül majd azokkal szemben, akik ezt nem csinálják. Okvátovity István szerint szolgáltatóként az ő küldetésük az, hogy a gazdákat végigvezessék a digitális átálláson és az erre kiírt pályázaton.

Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a vállalatnál 10 éve kezdtek el precíziós gazdálkodással foglalkozni. A cél, amit kitűztek maguk elé, az volt, hogy a gazdáknak adott területről minél nagyobb profitot biztosítsanak. Zahorán Zalán szerint akkoriban még nem foglalkoztak az adatokkal, de talán a gépgyártók se, de aztán a digitális forradalom elérte a mezőgazdaságot. A szakember kiemelte, ahogy egyre több adat érkezik be a rendszerbe, nemcsak a gépekből, de az időjárási állomásokból, műholdakból is, úgy vált egyre fontosabbá a kérdés: ezeket hogyan tudnák egy platformon gyűjteni, feldolgozni, és ebből a gazdálkodók számára értéket biztosítani? Erre lett a válasz a Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR), ami 3 részből áll: a Precíziós Technológiákból, a PrecZone alkalmazásaiból és a Partner Profit Programból, amely a vállalat által kínált, az ügyfelek precíziós gazdálkodási szintjéhez szabott szolgáltatásokból. A KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese beszélt arról is, hogy a PGR megalkotása során négy értéket tekintettek alapnak, ezek pedig a fenntarthatóság, a megbízhatóság, az innováció és a stabilitás. A szakember szerint azonban hiába a rengeteg lehetőség, ha ezek jó része még kihasználatlan marad.

Egy felmérésünk szerint a magyar gazdák a digitális technológiákban rejlő lehetőségeknek mindössze a 20%-át használják ki, a maradék 80% csak ott hever

– jelentette ki Zahorán Zalán.

Zahorán Zalán

A KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint ezen az arányon javíthat a PrecZone. Ez olyan, részben ingyenes, részben pedig előfizetéshez kötött felhasználóbarát alkalmazásokból áll, amelyek hathatós segítséget nyújthatnak a mindennapi munkálatok során, legyen szó időjárási vagy növényvédelmi előrejelzésekről, talajvizsgálati adatokról vagy akár egy tudástárról. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy az előző években kiderült, hogy a gazdák egy jelentős része csak a KITE Zrt. és a gépgyártók nyomására kezdett el az adatokkal foglalkozni, és sokan még nem látják be, hogy ezekre szükség van ahhoz, hogy a mezőgazdaság se maradjon le más iparágak digitális fejlettségétől. Zahorán Zalán beszélt arról is, hogy aki most nem foglalkozik azzal, hogy hogyan tudja a döntéseit, a gazdálkodását egyre pontosabbá tenni, az később versenyhátrányba fog kerülni. Erre a magyar gazdálkodóknak 7 évük van (2 év a fejlesztések megvalósítására + 5 év ezek fenntartására), ami nem sok.

A vállalat műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint ha Magyarország gazdálkodói szinten eljutna oda, hogy az ágazat szereplőinek nemcsak agronómiai és műszaki szakemberre van szükségük, hanem egy hozzáértő IT-s vagy szoftveres kollégára is, akkor azzal lépéselőnybe kerülnének a környező országokkal szemben is. Ebben az oktatásnak nagy szerepe lesz – jelentette ki Zahorán Zalán, aki beszélt arról is, noha a drónos szolgáltatás a jogi környezet miatt egyelőre még kicsit döcögős, de el fog jönni az az idő, amikor a drónok olcsó és könnyen elsajátítható eszközök lesznek az adatkezelés megtanulására. A szakember szerint a jövő mezőgazdaságában a megalapozott döntésekhez minőségi, hitelesített adatokra lesz szükség, amelyek begyűjtésére a drónok tökéletesen alkalmasak lesznek. Zahorán Zalán végezetül beszélt arról is, hogy a szolgáltatók hatalmas segítséget tudnak nyújtani a következő időszakban a gazdálkodóknak, de a tudás egy részét az agrárium szereplőinek maguknak kell megszerezniük. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy a gazdák átgondolják, hogyan tudják integrálni a mindennapi életükbe az agrárdigitalizáció fogalmát.

Zahorán Zalán, Solymos Gyula, Okvátovity István, Hajdú Attila, Fischl Balázs, Milics Gábor (b-j)

Fischl Balázs, az AgroVIR Kft. vezető értékesítője és tanácsadója szerint az jelenleg még kérdés, hogy mennyire fogják tudni kihasználni a magyar gazdák a digitális átállásra kapható támogatás nyújtotta segítséget, de ez elsősorban a gazdákon múlik. A szakember szerint a gazdák felelőssége, hogy milyen célokat határoztak meg magukkal szemben, és a folyamatban az ágazat szereplőin és az ő fejlettségi szintjükön múlik, mennyire tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket. Ugyanakkor a szolgáltatók vállán is nagy felelősség nyugszik, hiszen – ahogy Fischl Balázs fogalmazott – támogatások voltak, vannak és lesznek is, de hogy ez a mostani mennyire lesz sikeres, és a gazdák mennyire fognak tudni élni a lehetőséggel, az már egy közös együttműködésen fog múlni. A szolgáltatókon áll, hogy mennyire tudják meg jól felmérni a bevezetési és a betanulási folyamatot, mennyire tudják végigvezetni és támogatni ebben a partnereiket. Az AgroVIR Kft. vezető értékesítője szerint a megoldáshoz összefogásra van szükség, mert hiába kap a gazda egy szuper megoldást, ha nem tudja használni, ha nem tudja megvalósítani az elképzeléseit. Ehhez az kell, hogy egy magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező csapat álljon mögötte, aki segíti a felhasználót. Fischl Balázs szerint az ágazatban a következő időszakban nagyon fontos lesz a szabványosítás, az adatok strukturált kezelése, mert ez kell ahhoz, hogy a gazdák minél gyorsabban használható adatokat kapjanak kézhez. A szakember szerint most még némileg futurisztikus elképzelés, hogy minden gazdaságban legyen egy úgynevezett adatgazda, akinek az információk gyűjtése és ezek rendszerezése lesz a fő feladata.

Az elképzelés megvan, az adatelemzési lehetőségek megvannak, de ez egy hosszú folyamat lesz

– vélte Fischl Balázs.

Az AgroVIR Kft. vezető értékesítője végezetül beszélt arról is, hogy Magyarországon az agrárvállalkozásoknál ügyviteli folyamatok már vannak, de a digitalizációs ügyviteli folyamatok még nincsenek végiggondolva, ez pedig óriási nagy hiba. A szakember azt üzente a gazdáknak, hogy mindenki gondolja végig, hogy a rendelkezésére álló technológiák által generált digitális adatokat mennyire használja ki, hogy mire használja ezeket, illetve egyáltalán mennyire hiteles adatokkal dolgozik. Az az egyik legfontosabb – emelte ki Fischl Balázs, hogy a gazdálkodó tudja, mit és miért csinál.

Fischl Balázs

Hajdú Attila, a Bayer Hungária Kft. Climate Field View szakértője szerint mostanra a precíziós gazdálkodás olyannyira fontos lett, hogy csak egy dolog előzi meg: ez pedig a precíz munkavégzés. A szakember szerint most még a folyamat elején vagyunk, ez egy teljesen új és dinamikusan fejlődő üzletág, ezért meg kell tanulni türelmesnek lenni egymással és önmagunkkal is. Hajdú Attila úgy gondolta, hogy a precíz munkavégzés egyelőre még sokkal nagyobb hatást gyakorol a gazdák termelésére, mint a helyspecifikus vagy a precíziós gazdálkodás, ami majd egy következő lépés lehet, amit természetesen ismét meg kell majd tanulni. A szakértő kifejtette, hogy a gazdálkodás során szinte minden információt lehet pótolni adattal, egy kivétel van csupán: a termelői helyismereté. Hajdú Attila szerint is fontos, hogy a döntés a termelők kezében maradjon, de segíteni lehet és kell is őket, amihez sok energiára, tesztelésre, információra és adatra lesz majd szükség.

Tudomásul kell venni, hogy az érzelmi alapú döntéshozatalt fel kell váltania az adatközpontú döntéshozatalnak

– jelentette ki Hajdú Attila.

A Bayer Hungária Kft. szakértője szerint ugyanis sokkal nagyobb kockázatot vállal az, aki érzelmi alapon hoz döntéseket, mint az, aki adatok alapján teszi ugyanezt. Az adatok valódisága és hitelessége azonban mindennél fontosabb, mert magát veri át az a gazdálkodó, aki nem hiteles adatokat gyűjt, ezek nélkül ugyanis nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szakember beszélt arról is, hogy minden rendszer annyit ér, amennyit a felhasználó ki tud hozni belőle. Ha a gazdák a rendszereik/gépeik által nyújtott lehetőségeknek csak a 10-20%-át használják ki, akkor csak pénzkidobás volt azok beszerzése. Hajdú Attila úgy látja, hogy az eszközök és a tudás már megvannak az eredményességhez és a hatékonysághoz, de még lehet, hogy ehhez segítséget kell kérni a hozzáértőktől. Ez viszont nem szabad, hogy bárkit is eltántorítson. A szakember rámutatott arra is, hogy a profitnak több arca van: az ember nyereséget realizálhat a bevételei növelésével, illetve a kiadásai csökkentésével, de az is profit, ha az illető a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésből kifolyólag több időt tud eltölteni a családjával.

Hajdú Attila

Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója úgy látta, hogy a jövő az adatalapú együttműködésben van. Adatokat kell gyűjteni, de nem mindegy, hogy milyeneket: van a sima adat és van a hitelesített. Ez utóbbiak biztonságos gyűjtésére, tárolására és kezelésére alkalmas lehet a blockchain-technológia. Ahogy a szakember fogalmazott, a mesterséges intelligenciák, azaz a modern gépi tanulási rendszereknek rengeteg adatra van szükségük. Ha ezek hitelesek, akkor az algoritmusok megalapozott javaslatokat állítanak elő arra nézve, hogy hogyan lehetne nagyobb hozamokat elérni a földeken. De a végén mindenképpen a gazdának kell döntenie, emelte ki Solymos Gyula. Arra a felvetésre, hogy az adatok megosztása még hatékonyabb döntéstámogató javaslatokat eredményezne, a szakember elárulta, hogy a magyar gazdák nem szeretik megosztani másokkal az általuk gyűjtött információkat és adatokat, de erre az általuk képviselt technológia révén nem is feltétlenül lenne szükség.

A hitelesített adatok alapján a gépi tanulási rendszerek már elő tudnak állítani olyan algoritmusokat, amelyek már biztonságosan megoszthatóak másokkal. Összesíthetőek is, vagyis innentől tanulhatunk a szomszédos, vagy hasonló jellegű területen gazdálkodó másik embertől úgy, hogy nem adtuk oda a tényleges adatainkat

– mutatott rá Solymos Gyula.

A 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója szerint ennek azonban az a feltétele, hogy már most el kell kezdeni gyűjteni a hiteles adatokat mindenkinek, különösen azoknak, akik eddig még nem tették ezt. Mert lehet, hogy a korábban említett gépi tanulási rendszerek ma még nem elérhetőek, de 1-3 év múlva azok lesznek. Ezek hiteles adatokat fognak igényelni, és aki rendelkezni fog ezekkel, az lépéselőnyben lesz azokhoz képest, akik még csak akkor fogják elkezdeni. Solymos Gyula pártolta azt az ötletet, hogy a nagyobb gazdaságoknak kellene egy külön adatgazda, aki átlátja, honnan jönnek az adatok, hogy lehet rendszerezni őket. A kisebb gazdaságoknak viszont valamiféle tanácsadási szolgáltatásra lenne szükségük, amelyet az Agrárkamara vagy más biztosíthatna számukra. A szakember szerint is kelleni fog a szabványosítás a jövőben. Egy felmérés szerint a földek termőképessége Magyarországon jelenleg 60-80%-ban van kihasználva, de ezt megfelelő adatgyűjtéssel, -feldolgozással és kezeléssel további 10-20%-kal lehetne javítani. Solymos Gyula szerint a gazdákat érdekeltté kell tenni az adatgyűjtésben, akár valami támogatást is létre lehetne hozni a cél érdekében, hasonlóképpen a zöldítéshez. A drónok kapcsán a szakember kifejtette, hogy ezeket a gépeket – különösen a nagyobb hatótávú változataikat – közösségileg is fel lehetne használni, a gazdák így közösen gyűjtenék az adatokat, és mind részesülnének ezek előnyeiből. Ahogy Solymos Gyula fogalmazott, megvannak a gépek, de át kellene gondolni, hogyan lehet ezeket hatékonyan használni és a közösség szolgálatába állítani. A szakember végezetül megismételte, hogy a digitális adatnál csak egy jobb van: a hiteles digitális adat. Ezekre mindenkinek szüksége lesz, mert meg fognak jelenni azok a technológiák, amelyeknek több évnyi hiteles adatra lesz szükségük a hatékony működésükhöz.

Solymos Gyula

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben