A 2026-os nyár egyik legszembetűnőbb európai vízgazdálkodási problémája a Rajna vízhozamának tartós visszaesése.
A rendkívüli hőség felgyorsította a szőlő cukorképződését Franciaországban, ami közvetlenül az alkoholtartalom emelkedéséhez vezetett.
A hosszan tartó hőség, a vízhiány és a heves viharok egyre nagyobb terhet rónak a svájci ültetvényekre és termelőkre.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
A HungaroMet a hivatalos mérései alapján kiadta az idei nyárra vonatkozó összefoglalóját a hőmérséklet és a csapadék tekintetében.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
16 centiméterre közelítettük meg az eddigi legaalcsonyabb vízállást a Balatonon, amit 2003. októberében mértek.
A Tisza 2026. évi nyári vízjárását mindenekelőtt a rendkívül kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet határozta meg.
A kutatók erdei békákon végzett többéves terepi megfigyelések, valamint kísérletek segítségével vizsgálták a szokatlan hőmérsékletek és kémiai szennyező anyagok hatására bekövetkező ivarváltást.
Franciaországban egymilliárd eurós segélycsomag jön a nyári rekordaszály és a hőhullámok által sújtott termelők megsegítésére.
Az alföldi fenyőállományok egészségi állapotának romlása az utóbbi években egyre nagyobb területen vált láthatóvá.
Az - és élelmiszergazdaságért felelős miniszter szerint kritikus pillanatban kerül sor az uniós agrárminiszterek mai találkozójára Dublinban.
Az éghajlatváltozás hatására Európa-szerte jóval korábban érnek be a szántóföldi növények, mint a századfordulón.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Európa az 1980-as évek óta a globális átlagnál jóval gyorsabb ütemben melegszik.
A helyi viszonyok ismeretében egy kisebb beavatkozás is óriási eredményekkel járhat a magyar erdőkben.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
