Véget ért az olcsó élelmiszerek korszaka, a következő években hozzá kell szoknunk a magasabb árakhoz.
Több mint 400 milliárd forintból fejlődhet a hazai élelmiszeripar a következő években.
Átmenetileg elvékonyodik a felhőzet, hosszabb-rövidebb napos időszakokra számíthatunk, de az északkeleti határ mentén tartósan borult maradhat az idő
Estig túlnyomóan borult időre van kilátás, és délnyugat felől egyre többfelé várható eső, zápor, ami este az északi hegyekben, késő estétől Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi felén havazásba vált át
Jön a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciája november 30.-december 1-én Siófokon.
Százmilliárd forintos Gyármentő likviditási garanciaprogramot indít az Magyar Fejlesztési Bank.
A jövőben nagyobb szerepet kaphat a geotermikus energia az ipari parkok és a mezőgazdasági létesítmények fűtésében.
Éves alapon a hazai növekedés az ötödik legmagasabb volt, lényegesen meghaladva az uniós átlagot, negyedéves alapon a sereghajtók közé tartozott az aszálynak köszönhetően.
Csaknem kétszeresére emelkedett a liba ára Magyarországon, a szakemberek a fogyasztás visszaesésétől tartanak.
Súlyos gondokkal néztek szembe a liba-és kacsatartók, ráadásul a fogyasztóknak is komoly áremelkedésre kell számítaniuk.
Az idei aszálynak komoly következményei lehetnek a magyar zöldség- és gyümölcstermesztésben.
A balatoni Spájz Szörp a hazai boltokat már meghódította, most pedig az exportpiac felé venné az irányt.
Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e ezer forint a kenyér, hanem az, hogy mikor lesz kétezer a kilója.
Északnyugat felől front érkezik, amely főleg a Dunántúlon felszakítja a felhőzetet, mögötte pár, az Alpokalján több órára kisüt a nap
Komoly megújulás jöhet a növénytermesztők körében, az egyre szélsőségesebb időjárás és az energiaválság sokakat lépésre késztethet.
Gyors és közvetlen támogatásokat kér a német kormánytól a Német Kiskereskedelmi Szövetség.
Komoly forgalomra számíthatnak az év ezen időszakában a virágárusok Magyarországon.
Szépen lassan el kell felejteni a hagyományos módszereket, a modern technológia a mezőgazdaságba is berobbant.
Sorra tűnnek el a gyümölcsültetvények Magyarországon, egyre több termelő hagyhat fel a gazdálkodással.
Nemsokára elérhetjük a 150 forintos tojásárat is, de az sem elképzelhetetlen, hogy ennél is többet kell majd fizetni darabjáért.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
