Vége a megszokásnak - Az időjárás és az adat diktál tavasszal a földeken
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – II. rész
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – II. rész
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 43 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április második hetében.
Ezek az innovatív megközelítések egyre nagyobb teret nyernek a precíziós gazdálkodásban, hazánkban még mindig csak egy szűk réteg az, aki ténylegesen alkalmazza is.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
A következő napokban a meleg idő és a záporok is kedvezhetnek a vegetáció gyors fejlődésének.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A gabonafélékhez sorolható cirok a kukorica alternatívájának tekinthető, de annál szárazságtűrőbb.
A meleg, csapadékos időjárás kedvez a magyar földeken, sok gazda örülhet majd itthon.
Gyökeres átalakulásra van szükség a mezőgazdaság szinte minden területén Magyarországon.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
Nemcsak a kukoricák, de az ezekből készült termékek is forgalomba hozatali engedélyt kaptak.
Az elkövetkezendő napokban nő a csapadékhajlam, amire a nyári kapás növények korai fejlődéséhez igen nagy szükség is van.
A csapat egy olyan rendszert mutatott be, amely szenzorok segítségével méri a kukoricaföldek talajnedvességét, elemzi az adatokat.
Van, ahol már javában zajlanak a tavaszi vetési munkák, máshol még a melegebb időre várnak még a termelők.
Meglepő folyamatok játszódtak le a héten a chicagói árutőzsdén, miközben a világszintű kukorica készlet-felhasználás évtizedes mélypontra süllyedt.
A szakemberek szerint sürgős technológiaváltásra lesz szükség a növénytermesztésben a Kárpát-medencében.
A 2024/25-ös globális gabona felhasználására vonatkozó előrejelzés 1,3 millió tonnával 2868 millió tonnára növekedett.
A folytatásban melegszik az idő, de addig még lehetnek mínuszok, főleg a keleti országrészben.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Csúcsra tör a napraforgó, csökken a kukoricaterület, indul a tavaszi vetés hazánkban.

Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A fordított áfa növelhetné a termelők versenyképességét Magyarországon a beruházások mellett.
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.