Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon.
Az Európai Unió augusztustól szigorítja egy fontos, a mezőgazdaságban használt vegyület megengedett maradékanyag-határértékeit.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályának idején, 2022-ben feleannyi aszálykárt jelentettek július közepéig, mint idén.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerre több jelentős kihívással kénytelen szembenézni.
Gyakran változik a felhőzet mennyisége, ugyanakkor emellett is jobbára sok napsütés ígérkezik
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A legfrissebb termésbecslések azt mutatják, hogy Brazília rekordmennyiségű gabonát takaríthat be idén.
Nyugat, délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, de ezzel együtt is várható napsütés - a legtöbb a Tiszántúlon
Napos idő várható a kevés fátyol-, illetve a keleten képződő gomolyfelhők mellett, legfeljebb az északkeleti határszélre sodródhat be egy-egy gyenge csapadékgóc
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július második hetében.
Rendkívül súlyos, az egész EU-t érintő aszályhelyzet alakult ki, amely hazánk termésmennyiségére és minőségére is hatással van.
Több mint kétmilliárd euróval csökkentette az európai gabonatermés értékét a júniusi hőhullám.
A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
Az ukrán gazdák eddig 5,47 millió tonna gabonát és hüvelyes növényt takarítottak be 1,34 millió hektárról.
Az 1970-1971-es szezon óta a leggyengébb búzatermését takaríthatják be idén az Egyesült Államokban.
Egyre komolyabb gondot okoz Rosztov térségében az üzemanyaghiány az orosz gazdáknak.
Nem viccelnek - egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb a kínai mezőgazdaság.
A gabonákat támadó vírusok esetében a korai vetéseken túl, az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az őszi búza és őszi árpa állományokban.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
