Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával december első hetében.
Míg Európa nagy almatermelő országai jó évet zártak idén, a magyar almatermés sose volt még olyan alacsony, mint 2025-ben.
Megérkeztek a hatóságok téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésének újabb eredményei.
Bár az idei év nem kedvezett a magyar mezőgazdaság szereplőinek, a jövőt illetően van ok a bizakodásra - véli Papp Zsolt.
A szarvasmarha ágazat termelői összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból kapnak támogatást.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Túlkínálat miatt a környező országokban is alacsony árszint uralkodik, a napi szabadpiaci árak az aukciókon a termelési költségek felét sem fedezik.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
Az alacsony árak és a gyenge kereslet komoly veszélybe sodorta a normandiai termelőket, ráadásul a további kilátások sem fényesek.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A tavalyinál nagyobb termés, a visszafogott vásárlói költések miatt gyors ütemben csökken az alma ára az EU tagállamok piacain.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Teljes irányváltást követelnek az Európai Bizottságtól a V4-es országok agrárkamarái.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
Magyarország zöldpaprika-exportja csökkent, külkereskedelmi egyenlege javult 2025 első tíz hónapjában.
Az agroturizmus, vagy tágabb értelemben a vidéki turizmus egyre növekvő népszerűségnek örvendő ága az idegenforgalomnak.
Az uniós agrárpolitika tervezett átalakítása nem csupán technikai kérdés, hanem az egész ágazat jövőjét érintő stratégiai kihívás.
Már 253-ra nőtt azon termék száma, amelyek viselhetik a HÍR tanúsítványt Magyarországon.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
