Komoly gondok vannak a magyar hagymával: ezt a vásárlók is megérezhetik

Veres Virág Cintia
Ha kell egy zöldséget mondani, ami egyetlen háztartásból sem hiányozhat, akkor egészen biztosan a hagymát kell megemlítenünk. Nehéz lenne olyan konyhát elképzelni, ahol a spejzben, pincében vagy tárolóban nem lapul legalább pár fej belőle, arról nem is beszélve, hogy a magyar ételek elengedhetetlen alapanyaga - a makói hagyma pedig egyenesen hungarikumnak számít. A szélsőséges időjárási körülmények azonban ezt a növényt sem kímélték, ahogyan az áremelkedés sem. Hogy milyen árakra számíthatnak a vásárlók és milyen minőségű hagymákkal találják magukat szemben egy üzletbe betérve, lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségével járt utána.

Az elmúlt hetekben is tapasztalhattuk, hogy az időjárás idén sem kegyelmezett senkinek és semminek sem. A vöröshagyma mondhatni, hogy szerencsésebb helyzetben van, hiszen általánosságban jól tűri a szárazabb, meleg időjárást - amiből mostanában bőven kijárt. A kelés idején viszont fontos a megfelelő csapadék vagy az öntözés. Az öntözetlen területeken, ahol már korán tapasztalható volt az aszály, ott a vöröshagyma kelése igen vontatott volt, sok helyen hiányos kelés volt tapasztalható. A száraz időjárás miatt kevesebb károsító ellen kellett védekezni, leginkább csak preventív kezelések voltak. A homokos területeken okozott némi problémát a szeles időjárás, amely kissé visszább vetette a fejlődésben az állományokat. A hagyma esetében is ki kell emelni a csapadék fontosságát, bár sok helyen már megoldott az öntözése, ami azért is jó hír, mert csak az ilyen területeken várható közepes vagy annál jobb termés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az áremelkedés árnyékában

A tavalyi év azonos időszakához képest +31%-kal emelkedett a hazai termesztésű vöröshagyma ára, az import hagymánál jelentős, +60%-os árbéli növekedés tapasztalható, ami vélhetően a holland és nemzetközi termesztésben mutatkozó alacsony termésátlagoknak tudható be. Az idei évben egyébként a beadott területalapú támogatások alapján 1292 hektáron termesztenek vöröshagymát, amelyből 910 ha a tavaszi és 383 az őszi vetésű. 2021-ben ehhez képest 1574 hektáron termesztettek vöröshagymát, így kijelenthető, hogy bizony csökkent a hazai termőterület.

A makói hagyma nyomdokában

Mint ahogyan lapunk korábban megírta, a makói hagyma - mint eredetvédett termék, hungarikum - a szelekciónak és az erre a térségre jellemző termesztéstechnológiának, a kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti hírnevét és különlegességét. A klímaváltozás miatt azonban a makói térségben is megváltoztak az éghajlati viszonyok, amely már kevésbé kedvező az itteni nemesítésű hagyományos, konstans fajtáknak - mint például a Makói Bronz -, ezért az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a termesztése. Emellett az újabb nemesítésű vöröshagymák stressztűrő képessége és hektáronkénti termésátlaga is jóval meghaladja a hagyományos makói fajtákét, így azok termesztése ma már kevésbé jövedelmező.

EZ IS ÉRDEKELHET

A 2021-es országos termésátlag 39,2 tonna volt hektáronként, ami 61,7 ezer tonna össztermést eredményezett tavaly. 2021-ben az exportált vöröshagyma mennyisége 620 tonna, az importált mennyiség pedig 24033 tonna volt

- tudtuk meg a NAK-tól.

Nem könnyű a termelőknek

Általánosságban elmondható az, amely minden mezőgazdasági terméknél, hogy a megnövekedett inputanyag -és üzemanyagárak, valamint a szállítmányozási költségek megnövekedése a vöröshagymatermesztésre is hatással van. Továbbá a fent említett idei, helyenként változó időjárási sajátosságok is hatással vannak a termesztésre. Az öntözés hiánya továbbra is kulcskérdés, már most látszik a földeken az, hogy minőségben és mennyiségben is problémákat okozott az aszály számos növény esetében. Ez a hagymával sincsen másként, az öntözési problémákkal küzdő és az öntözés nélkül termesztett területeken csökkent termésátlaggal lehet számolni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?