AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Ahogy a korábbi években, így a 2020. évi jégkárok összesítése is a gazdálkodók bejelentései alapján történt meg - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A jégkárbejelentések adatait feldolgozva az Agrárkamara megyei és járás szintű elemzéseket készített, valamint következtetéseket, összefüggéseket vont le, melyekből meg tudták állapítani, hogy voltak-e összefüggések a jégkárbejelentések és a jégveszélyes zivatarok időpontjai között.
Az elemzéseik során azokat a jégveszélyes zivatarfelhőket vették figyelembe, amelyek során - még a jégkármérséklő rendszer üzemeltetése mellett is - kialakulhatnak nagyobb jégszemek. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik. A vízcseppek az erőteljes feláramlás során a -10 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve előbb túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 és -40°C körül jégszemek keletkeznek belőlük. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Az így egymással összeolvadt jégszemek mérete elérheti a 7-8, akár 10-12 cm átmérőjű nagyságot is! Az elemzések alkalmával a -20 fok alatti hőmérsékleti szintet vették figyelembe, amikor már a vízcseppek jégszemekké alakulnak át a zivatarfelhőben.
A 2020-as védekezési szezon kárbejelentési térképén a kárbejelentési napok és - ezzel párhuzamosan - a zivatarok hevessége is jól látható, egyértelműen kimutatható átfedés az esetleges jégveszélyes napokon. Az alábbi első táblázatban a jégkárbejelentéses napok sorrendje szerepel (dátum, járás, illetve az érintett terület (ha) nagysága szerint), a második táblázatban a 2020. évi jégveszélyes zivatarok hevesség szerinti sorrendje látható (dátum és megyék szerint). Az adatok alapján egyértelműen megállapítható a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes zivatarok közötti átfedés, ugyanis az első tíz legnagyobb kárbejelentéses nap megtalálható a húsz legzivatarosabb napok között. A kárbejelentések 80 %-a erre a tíz zivataros napra tehető.
További részletek itt érhetők el.
Címlapkép forrása: MTI/Rosta Tibor
