2019. június 20. csütörtök Rafael

Hírek - Piac

Pár év alatt csodát csináltak a mezőgazdaságban, mégsem minden fenékig tejfel

A 2014-ben meghirdetett embargó óta látványos fejlődésen ment át az orosz élelmiszergazdaság - legalábbis ami a számokat illeti. Ha azonban egy kicsit közelebbről nézzük a dolgokat, ott sem minden fenékig tejfel.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az orosz statisztikák szerint a honi termékek aránya az embargó meghirdetése óta 60 százalékról 80-ra emelkedett a polcokon. Oroszországban, ahol hatalmasak a méretek és rengeteg a jó minőségű földterület, minden adott ahhoz, hogy sikeres "agrárországgá" váljon. Mára az élelmiszerek a harmadik legfontosabb cikknek számítanak az energiahordozók és a fémek után. Az orosz vezetés évtizedes erőfeszítése ellenére azonban még mindig az olaj és a gáz biztosítja az exportbevételek 60 százalékát (2016: 176 Mrd dollár), ami erősen kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot a szénhidrogének árhullámaival szemben. Az acél és alumínium világpiaci forgalmát korlátozó amerikai vámemelések sem jöttek túl jól az orosz vezetésnek. Büszkék lehetnek viszont gabonatermésükre. A 2017/18-as gazdasági évben átvették az USA-tól a világ legnagyobb búzaexportőre címét.


Támogatott ágazat

Mi áll a siker mögött? Oroszországban számunkra felfoghatatlanul nagy méretekben gazdálkodnak. Egyes holdingok több százezer hektáros területeket művelnek. A  Prodimex például a maga 800.000 hektárjával a világ top-5 agrárvállalkozása közé tartozik a méreteit tekintve, de nem kicsi a Kuban agrárholding sem, amelyik 110.000 hektáron gazdálkodik. Hazánkból nézve mégis gyenge termelési eredmények születnek a posztkommunista országban. Búzából és tejből nagyjából a magyar átlagok 60 és 50 százalékát hozzák. Az óriási méretek azonban óriási exportkapacitásokat képesek eredményezni, főként ha kedvező az évjárat.

A 2017/2018-as gazdasági évben Oroszország 41 millió tonna búza exportjával messze a világ legnagyobbjának számított. A jó évjáraton kívül a rubel leértékelése és a gabonaszállítmányozás erőteljes állami dotációja is hozzájárult a szép számokoz.

Az orosz kormányzat csak 2018-ban 3,57 Mrd eurónyi (1150 Mrd forint) összeget fordított az élelmiszergazdaság támogatására. Összehasonlításul: Magyországon egy évben összesen - uniós és hazai forrásból együtt - cc. 724 milliárd forint jut az agráriumra. Ebből önerőből 20-35 százalékot vagyunk képesek az ágazatra fordítani.

A hazai ellátás rovására

Az orosz mezőgazdasági termékek exportárbevétele tavaly 26 milliárd dollárt tett ki. A búza kivitele időnként olyan mértéket ölt, hogy az már a hazai ellátást veszélyezteti, ezért 2018 decemberében Alexej Gordejew miniszterelnök-helyettest azzal bízták meg, hogy a megfelelő gabonatartalékok képzésével akadályozza meg a kenyér árának emelkedését az országban.

Noha az embargó meghirdetése óta minden mezőgazdasági ágazatban nőtt a kibocsájtás, az önellátás megvalósítása nem mindenütt sikerült, illetve kérdéses a végeredménye. 2017-ben a tejtermelés papíron 31,2 millió tonnát tett ki, de erős a gyanú, hogy az orosz piacra kerülő tejmennyiség 45 százaléka nem is hazai termelésből származott. Az importmennyiség 80 százalékban Fehéroroszországból - illetve azon keresztül, az embargót kijátszva - került az orosz piacra. Ezt megelégelve tiltották meg a szomszéd országnak tavaly nyáron a tej, tejszín és tejfehérje behozatalát Oroszországba, legalábbis a 2,5 literes kiszerelésnél nagyobb, ipari mennyiségeket.


A sajt és a túró kibocsátása 2013 óta 30 százalékkal nőtt Oroszországban, ám a hazai termékek aránya még mindig csak 75 százalékos a polcokon. Hozzá kell tenni, hogy az embargó előtt ez az arány mindössze 15 (!) százalék volt. Az eredmény óriási , de van egy kis szépséghibája: az ottani élelmiszer-biztonsági hivatal, a Rosselchosnadsor szerint ma a sajtok 35 százaléka hamisított, "álsajt". Ez egyenes következménye volt a lakosság bővülő fogyasztásának és a behozatali korlátnak.

A hazai kínálat képtelen volt ilyen gyorsan felnőni az igényekhez, az oroszok pénztárcája pedig egy csöppet sem vastagodott, ami az árak növekedésének gátat szabott. Így a gyártók számára nem maradt más megoldás, mint az alapanyagokkal való trükközés.

A kormányzat 2024-ig 33,6 millió tonnára szeretné emelni a tejtermelést a 2017-ben realizált 31,2 millió tonnával szemben (+7,7%), de mint látjuk, a tervek nem mindig működnek.

Állategészségügyi helyzet

Az afrikai sertéspestis Oroszországot sem kíméli. 2007 óta legalább 8 millió sertést öltek le a vírus miatt, a betegség által okozott kárt 507 milliárd euróra becsülik. Csak tavaly 250 sertéspestises esetet regisztráltak az ország házisertés-állományában, ami miatt 250 ezer sertés életét kellett kioltani. (Hazánkban eddig kizárólag vaddisznóban észlelték a vírust.) Az idei gazdasági kár 15 millió euróra tehető Oroszországban. Tavaly még sokkal jobb volt a helyzet, "csak" 1,2 millió eurónyi összeget kellett a vírus elleni küzdelemre áldozniuk.

Mindent összevetve, ha zökkenőkkel is, de rohamos tempóban nő az orosz agrárkibocsájtás. A közzétett termelési számokat azonban nem árt fenntartásokkal kezelni, valamint hozzátenni, hogy a végeredmény nem feltétlenül tükrözi az európai élelmiszer-standardet. Az embargót követő gazdasági csodában a kormányzati támogatások, a megabirtokok gátlástalan terjeszkedése és az orosz nép végtelen türelme is szerepet játszanak.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu