Sok magyar horgásznak gondja lehet ezzel: már dolgoznak a megoldáson
Megoldást keres a Mohosz a gyermekhorgászokat érintő adminisztrációs problémára.
Megoldást keres a Mohosz a gyermekhorgászokat érintő adminisztrációs problémára.
2026-ban a Claas a traktorokra helyezte a hangsúlyt a megszokott gépbemutató eseményén.
Az Elektronikus Gazdálkodási Napló szabályainak életszerűbbé tételét javasolja a NAK.
A mesterséges intelligencia hasznos eszköz, de a közeljövőben nem fogja kiváltani az emberi kapcsolatokat.
Egyre inkább teret hódít az automatizálás a spanyolországi Almería termesztőkörzetében.
Az élelmiszer-csomagolás szerepe az elmúlt években jelentősen átalakult, egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és az átláthatóság.
A szakértők szerint a jövőben nem a takarmány mennyisége lesz a nagy kérdés, hanem az alkalmazkodás.
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés.
Az automatizálás már nem a nagyüzemek kiváltsága, sőt, az a kisebb vállalkozás, aki munkaerő gondokkal küzd, nem talál, vagy nem megfelelően képzett munkaerőt talál a gépei mellé, előbb-utóbb fontolóra veszi, hogyan lehetne kiváltani vagy csökkenten az emberi munkaerőt automatizált folyamatvezérléssel.
A magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése.
Június 16-tól már elérhető az EK és az eGN közötti szinkronizálás Magyarországon.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Az újonnan épült Shouguang környéki üvegházakban az intelligens berendezések elterjedtsége már meghaladja a 85%-ot.
Mostanra már nemcsak a szaktanácsadóknak, de a gazdáknak is napi szinten foglalkozniuk kell a digitális megoldásokkal.
Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják.
A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a dróntechnológia ma már nemcsak versenyelőny, hanem egyre inkább alap szükséglet a magyar agráriumban.
Rendkívüli mértékben felgyorsult a mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlődése, amiből a teljes magyar mezőgazdaság is profitálhat.
Ma már nem lehet úgy termelni, mint évtizedekkel ezelőtt, és ez sok termelőnek okozhat gondot.
A fejlődéséhez nemcsak támogatásokra, hanem hosszú távú stratégiára, együttműködésre és erősebb országimázsra is szükség van az élelmiszeriparban.
Óriási előny lenne az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek releváns és megbízható adatokkal történő összekapcsolása.

Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk, ha helyi élelmiszert keresünk - a fonyódi termelői piacon járt az Agrárszektor.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben