Nyílt pályázatot hirdet az ÖMKi agroökológiai Élő Laboratórium-ötletek fejlesztésére.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A Nemzeti KAP-hálózat egy olyan fórum, amelynek elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése.
A lucerna az egyik legfontosabb takarmány, de emberi fogyasztása is egyre jellemzőbb.
Fel kell hagyni a vízpazarló és talajpusztító művelési módokkal.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Visszaszorulóban az éhezés Európa és Közép-Ázsia országaiban, de az egészséges étrend továbbra sem elérhető közel 60 millió ember számára.
A '80-as évek előtt az Egyesült Államokban felismerték a nagyüzemi gazdálkodás (nagy gépek, nagy gépi hatékonyság, vegyszerhasználat, monokultúra, műtrágyahasználat) talajromboló hatását.
Az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő inputanyag-árak mindannyiunkat új megoldások keresésére ösztönöznek.
Pozitív döntést hozott az Európai Parlament az új nemesítési technikákról szóló rendeletről.
Mi lenne, ha egyetlen nap alatt olyan ötleten dolgozhatnál, amely kézzelfoghatóan hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez és a hazai mezőgazdaság versenyképességéhez?
A Metszet rovat kérdésére Tölgyesi Csaba ökológus, a Szegedi Tudományegyetem docense válaszolt.
Hiába a nyár egyik legnépszerűbb gyümölcse, egyre több kihívással jár Németországban is a szamóca termesztése.
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
Az időjárási szélsőségek és az egyre összetettebb támogatási feltételek miatt nagyobb rugalmasságra lenne szükség a szabályozásban.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
Az európai műtrágyaellátás és élelmezésbiztonság garantálására irányuló tervet mutatott be a Bizottság.
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Közzétették a 2026-os agrár-környezeti mutatókat, amelyek az 1990 és 2023 közötti időszakban vizsgálják a tagországok mezőgazdaságának környezeti teljesítményét.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
