2021. december 8. szerda Mária

Hírek - Állat

Tonnaszámra veszik a külföldiek ezt a magyar húst: itthon alig kell, pedig van bőven

Igen változóak a számok Magyarországon, ha a különböző húsfélék fogyasztását, értékesítését és vágási statisztikáit vesszük figyelembe. A hazai libaállományban jelentős csökkenés volt megfigyelhető, hiszen több mint a harmadára csökkent az egyedek száma. Ezen kívül képet kaphatunk arról is, hogy milyen kevés libahús eszünk mi, magyarok. De mi ennek az oka? Felpezsdülhet a fogyasztás az ünnepek közeledtével? Ezeknek jártunk most utána.
 
 

Nem meglepő adat, hogy hazánkban a sertéshús és a baromfihús, azon belül is a csirkehús a legkelendőbb húsfajta. Ezt a számok is jól alátámasztanak: például az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon 35 kilogramm körül alakul, több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot. De mi a helyzet a víziszárnyasokkal, azaz a kacsával és a libával? Mondhatnánk, hogy elkeserítőek a számok, ha a libákat vesszük figyelembe, a kacsák esetében azonban már nem annyira rossz a helyzet. Az Agrárszektor Látits Miklóssal, a Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkárával kereste a válaszokat arra, hogy mi az oka annak, hogy nem fogyasztanak a magyarok elég víziszárnyast, illetve, hogy az ágazat szereplői hogyan próbálják meg népszerűsíteni őket. 

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

A közelgő Márton-nap fellendítheti a fogyasztást – vagy mégsem?

Hazánkban az egy főre jutó éves libahúsfogyasztás kiugróan alacsony: mindössze 70-80 deka. Kacsából már többet eszünk, nagyjából 3 kilogramm fölé tehető az éves fogyasztás, ám például a sertéshez és más baromfikhoz képest ez a szám is csekély. November 11-én pedig Márton-napot ünnepelhetünk hazánkban, melynek tradicionális jelképe a liba. Azt hihetnénk, hogy a közelgő ünnepek hatására a vásárlói szokások is átalakulnak, és többen vesznek libahúst, ez azonban nem így van. Látits Miklóstól megtudtuk, hogy itthon a libafogyasztás leginkább a gasztronómiához kötődik, ott van igazán jelentősége. A hízott kacsa- vagy libamáj prémium, sőt, talán luxusterméknek is számít, amely túlnyomórészt a HoReCa-szektorban találja meg a fogyasztókat világszerte. Tehát az éttermekben gyakrabban esznek libából készült ételeket az emberek, mint például otthon, egy hétköznapi vagy vasárnapi ebédnél.

De miért és hogyan alakulhatott ez így ki?

A kérdésre a választ egészen rövidre lehet fogni: a pénz miatt. Az elmúlt időben tulajdonképpen az élelmiszerek terén mindenhol drágulások voltak tapasztalhatóak, ez pedig a húsokat sem kerülte el. A libahús viszont mindig is drágább volt az általunk kedvelt húsokhoz képest: jelenleg a libacomb kilója 2500 forint körül alakul, míg a híres libamáj kilója akár a 10 ezer forintot is simán elérheti. A libamellnek is megkérik az árát, nagyjából 3500 forintért vásárolhatunk belőle egy kilogrammot. A másik ok pedig az, hogy egyszerűen nincsen nagy kultúrája hazánkban. Mint említettük, leginkább az év végi ünnepekkor kerül a családok asztalára, egyébként csak éttermekben eszik vagy ritkábban feldolgozott termékeket vásárolnak az emberek.

Milyen árakra számíthatunk idén?

Ahhoz, hogy a kérdésre pontos választ lehessen adni, először is figyelembe kell venni, hogy boltról, étteremről vagy piacról beszélünk.

Az éttermek például viszik fel az árakat, nekik az utóbbi időben bőven volt kimaradásuk, de ez általános. Sajnos folyamatosan emelkednek az árak a takarmányok drágulásának köszönhetően, de kiugró drágulás még így sem várható  

- mondta a Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkára. 

Exportálásban nagyok vagyunk

A szárnyasokat illetően importról tulajdonképpen nem is beszélhetünk, mindenből sokat termelünk, ha baromfiról van szó. Az export pedig nagyon jelentős a kacsa és a liba esetében is. Mindezek ellenére jelentősen csökken a hazai libavágás, ezt pedig a számok is jól mutatják. A Magyar Lúdszövetség nyilvántartása szerint az alábbi mennyiségű libát vágták (az adatok az egész évben vágásra adott darabszámokat tartalmazza): 2003-ban még 9,8 millió darab körül alakult a vágás, 2005-ben viszont már meg is történt az első nagy csökkenés, hiszen közel a felére esett vissza ez a szám, és már csak 5,5 milliót számláltak. 2009 és 2019 között viszonylag stagnáltak a számok kisebb-nagyobb kiugrásokkal, 2020-ra azonban újabb nagyobb csökkenés volt megfigyelhető, és csak 3,2 millió vágást tartottak számon.

Nem volt könnyű helyzetben ez a szektor sem a járvány alatt

A koronavírus-járvány idejében éttermek tömkelege zárta be kapuit, ami hatalmas kiesés volt, amire külön támogatást nem is kaptak az ágazat szereplői. Ha a madárinfluenza felüti a fejét, akkor viszont megfelelő hatósági intézkedések figyelhetők meg: ha például kiirtottak egy állományt, akkor (megfelelő járványvédelmi körülmények esetén) azt kártalanították is. Ezen kívül csak az állatjóléti intézkedések többlet költségeire kap támogatást a víziszárnyas ágazat.

Hogyan maradhat versenyképes az ágazat?

Mivel a liba esetében hagyományok vannak, az ünnepi alkalmakon kívül nehéz lenne már ösztönözni a családokat arra, hogy sűrűn kellene libát enni, a pecsenyekacsa viszont sokkal jobban beépült az étrendünkbe. Sőt, a libahússal tudni kell bánni is, ugyanis nem egyszerű jól elkészíteni, odafigyelést és törődést igényel – ezért is nagy a gasztronómiai szerepe. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor hogyan lehetne ösztönözni arra a vásárlókat, hogy fogyasszanak minél többet belőle, ha drága is és jól elkészíteni is nehéz? Az ágazat a félkész, tovább feldolgozott termékekkel próbálja meg fellendíteni a piacot. Ez azért is válhat be, mert kevesebb vele a munka, kisebb az esély arra, hogy elrontjuk – ha már drága pénzért megvettük. Ezek javarészt elősütött, befűszerezett élelmiszerek, amiket csak meg kell sütni és már kerülhet is a tányérokra. Az ilyen termékek népszerűsítésében látják a libahús nagyobb körben való elterjedését a szakemberek, melyek segítségével némileg növelhető, javítható az az évenkénti 70-80 dekagrammos átlag.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó