A Nébih felmérése alapján egy 4 fős magyar család évente átlagosan 239 kilogramm háztartási élelmiszerhulladékot termel.
Már nem csak a különleges ízekre vágynak a sörfogyasztók, az egészségtudatosság is egyre fontosabb számukra.
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
Egy csapat fiatal nagy ötlete, és rengeteg használt sütőolaj kellett a változáshoz, amely egyszerre környezetbarát és gazdaságos.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2025-ben is folytatja szemléletformáló kampányát.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
Nyugat-Európában egyre több település csatlakozik a kezdeményezéshez az élelmiszerhulladék csökkentése érdekében.
Megindult a jogalkotás a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról, íme, a részletek.
Négy országban van jelen és további terjeszkedést tervez az élelmiszermentéssel foglalkozó Munch.
Számos módon újrahasznosítható az élelmiszer-hulladék, világszerte küzdenek a cégek a veszteségek értékké alakításáért.
A Nébih Maradék nélkül programja is csatlakozik az idei Európai Hulladékcsökkentési Héthez.
Némi odafigyeléssel megelőzhető, hogy akár alapanyagok, akár készételek feleslegesen a kukába kerüljenek.
November 6-ig lehet pályázni az Európai Hulladékcsökkentési Hétre, a fő téma az élelmiszerpazarlás.
A megkérdezettek 70 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert - ezek sok esetben még fogyaszthatók lennének.
A kutatók a legutóbbi felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte.
Egy egyszerű eljárással hihetetlen mennyiségű fokhagymát lehetne megmenteni a kidobástól.
A háztartásokban keletkezett hulladék 65 százalékának újrahasznosítása a cél Békés megyében.
Az élelmiszerpazarlás általában akkor fordul elő, amikor az emberek túl sokat vesznek, és nem használják fel az összes ételt.
Fontos,hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a rossz tárolási technológia miatt.
Az európai mezőgazdaság szabályozása során számos, egymásnak ellentmondó tényezőt is figyelembe kell venni.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
