Az agrárminiszter szerint az európai mezőgazdaság jövőjét meghatározó folyamat a német gazdák tiltakozása.
Csökkenéssel zárta az évet a nemzetközi élelmiszerár-index, a FAO mutatója közel 10%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
Bár egy fokkal jobb talán a helyzet tavalyhoz képest a magyar élelmiszeriparban, de még mindig fel van adva a lecke az ágazati szereplőknek és a vásárlóknak is.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
Bár bizakodóak a szakértők az élelmiszerexportot tekintve, de a stabilitást és a kiszámíthatóságot nem a jövő év fogja elhozni.
Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be.
Túl alacsonyak voltak az élelmiszerárak az elmúlt 20-30 évben Magyarországon, emellett több gond is felmerült az ágazatban.
A nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei most párizsikat vizsgáltak.
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
Félő, hogy az ágazatban a megelőző években megszokottnál többen fogják veszteséggel zárni ezt az évet.
Az olcsó import termékek kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket.
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
A gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.
Jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére.
Növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását.
A WWF jelentése szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik.
Nagy István összefogást és közös gondolkodást sürgetett a magyar agrárium érdekében.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.