Bár egy fokkal jobb talán a helyzet tavalyhoz képest a magyar élelmiszeriparban, de még mindig fel van adva a lecke az ágazati szereplőknek és a vásárlóknak is.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
Bár bizakodóak a szakértők az élelmiszerexportot tekintve, de a stabilitást és a kiszámíthatóságot nem a jövő év fogja elhozni.
Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be.
Túl alacsonyak voltak az élelmiszerárak az elmúlt 20-30 évben Magyarországon, emellett több gond is felmerült az ágazatban.
A nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei most párizsikat vizsgáltak.
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
Félő, hogy az ágazatban a megelőző években megszokottnál többen fogják veszteséggel zárni ezt az évet.
Az olcsó import termékek kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket.
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
A gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.
Jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére.
Növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását.
A WWF jelentése szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik.
Nagy István összefogást és közös gondolkodást sürgetett a magyar agrárium érdekében.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
Magyarország szerencsés adottságainak köszönhetően jó minőségű vízkészletekben gazdag, de fontos lenne megtartani a vizeket.
2026 márciusában a magyar gazdák 137,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Ízletes fűszer és könnyen termeszthető, a sokak számára ismeretlen görögszéna, ami cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott.
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
A politika időről időre olyan megjegyzéseket tett a kereskedelem szereplőire, amelyek hadüzenetnek is felérnek.
A jogszabály-módosítás a céldátumokat teljesen eltörölte, szabad kezet adva ezzel a következő kormánynak.
Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt.
