Válaszúthoz ért a magyar élelmiszeripar: ezen múlik az ágazat jövője?
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
Félő, hogy az ágazatban a megelőző években megszokottnál többen fogják veszteséggel zárni ezt az évet.
Az olcsó import termékek kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket.
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
A gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.
Jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére.
Növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását.
A WWF jelentése szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik.
Nagy István összefogást és közös gondolkodást sürgetett a magyar agrárium érdekében.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
Magyarország szerencsés adottságainak köszönhetően jó minőségű vízkészletekben gazdag, de fontos lenne megtartani a vizeket.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Állattartók és állatorvosok, figyelem! Támogatás igényelhető a rezisztenciavizsgálatok elvégzésére.
Áder János kiemelte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el.
Az ÖMKi az őszi vetések közeledtével a változatosság megőrzésére és a megfelelő talajtakarásra bíztat.
A szamártej literje 2000-3000 forint, és többnyire édesanyák veszik a gyerekeknek.
A környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.
A lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük még sincs tisztában azzal, hogy miből készül.

Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A vadgazdálkodás és az állategészségügy határterületén egyre nagyobb figyelmet kap az amerikai májmétely.
A karácsonyi menüt sokszor a fűszernövények teszik igazán ünnepiessé, és mi, magunk is termeszthetjük őket egy kis odafigyeléssel.
Bóna Szabolcs szerint nem zárható ki, hogy drónokról jutott be a vírus Rábapordányra.