Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
Kezdetét vette a balin, a süllő, a kősüllő és a sügér tilalmi ideje a magyar vizeken.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Fogási tilalom lépett életbe hat halfajra, négy másiknál pedig még él a korábbi korlátozás.
A Magyar Országos Horgász Szövetség január 1-től több lényeges változást vezetett be a Velencei-tavon.
A csukák, balinok és menyhalak után most három helyen is kősüllőket telepítettek a tóba.
Több tilalom is életbe lép tavasszal Magyarországon, amiket a horgászoknak érdemes észben tartaniuk.
Már csak így lehet elvinni a kifogott halakat a magyarországi természetes vizekből.
Az országosnál is nagyobb a szigor a Balatonnál.
A pontyok már szinte egynyaras méretűek.
Az eddigi vizsgálatok természetes jelenségre utalnak.
Sikeresek voltak 2020-ban a haltelepítések.
Az ellenőrzések során több száz, igazolatlan eredetű halra bukkantak.
Ellepték a csukák a Balatont.
Május 1-jétől ismét szabad horgászni a fogassüllőre, a balinra és a sügérre is.
Eljött a fogási naplók leadási határideje.
A balin nyerte a közönségszavazást.
A balin, a domolykó és a kövicsík közül lehet választani.
A klímaváltozás már a magyar halászati és haltermelési ágazatot is szemléletváltásra kényszeríti.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A lépfene jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, miután hat állat hirtelen elhullott.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
