Nagy a baj: káosz jöhet húsvétkor a magyar boltokban
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Februárban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
A fogyasztók 54%-a a bolygó jövőjét is figyelembe veszi az élelmiszerek kiválasztása során.
A gyümölcs- és zöldségfélék ára mintegy 16,0 százalékkal haladta meg a 2022 októberit.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
A felnőtt lakosság közel hetven százaléka küzd laktózzal kapcsolatos intoleranciában.
Gyakorlati tippek: utazás, divat, étkezés, technológia
Az árfigyelőnek van az egyik legnagyobb szerepe abban, hogy beinduljon a fogyasztás, mivel ez segítette, hogy a kiskereskedelmi láncok között versengés legyen.
Egyre népszerűbbek a sörök, különös tekintettel a kézműves sörök a magyar lakosság körében.
Húsz százalékkal nőtt a magyar kávépiac értéke 2022-ben, a volumen azonban csökkent.
Komoly nehézségek vannak az európai áfonyaágazatban, de még nem kell búcsút venni a népszerű bogyós gyümölcstől.
A friss gyümölcs- és zöldségfogyasztásra nehezedő nyomás továbbra is fennáll Európában.
Kampány indul Németországban a belföldi alma fogyasztásának ösztönzése érdekében.
A HDE barométere szerint tovább romlottak a német fogyasztók gazdasági várakozásai.
A legfrissebb holland zöldség-gyümölcs fogyasztási adatok szerint az idei első fél évben már majdnem sikerült visszatérni a vírus előtti szintre.
A GUS adatai szerint nem feltétlenül a 0%-os ÁFA a zöldség-gyümölcsfogyasztás növeléséhez vezető út, legalábbis nem önmagában.
Júniusban a tavalyinál 9%-kal kevesebb friss gyümölcsöt vásároltak a németek.
A tavalyinál közel 140 ezer tonnával több alma volt az európai raktárakban.
30 év alatt a hazai termés 99%-át elvesztettük.
Tényleg drága sört és bort isznak a magyarok?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.