A gömb a madaraknak szabadságot és védelmet ad a ketrecükön kívüli táplálkozáshoz, miközben a tulajdonosok nagyobb kontrollt kapnak a táplálkozás ideje.
A magyar gazdák inkább javítják, amit lehet, ami miatt felpörög az alkatrészpiac.
A kedvezményezettek részére 3400 milliárd forintnyi támogatásról döntöttek, amelyből 1870 milliárd forintot már ki is fizettek.
Nagy István úgy véli, hogy a termelés biztonságát csak öntözéssel lehet fenntartani.
A tavalyi év a magyar műtrágyapiacot és a növényvédőszer-piacit is alaposan felforgatta.
Egyes jelek arra utalnak, hogy dán marhák kerülnek Oroszországba, Magyarország közbeiktatásával.
Bíznak a jó termésben a gabonatermesztők Magyarországon, szépen fejlődnek az állományok.
Íme, a Magyar Bioüzemanyag Szövetség (MBSZ) álláspontja az ukrán gabona kapcsán.
Bár a rendőrség még nem adott tájékoztatást a tüntetők számáról, korábban azt mondták: 2000-3000 gazdálkodóra számítanak a fővárosban.
Veszélyesek és sarasak a földek Ukrajnában, nehéz helyzetbe kerültek a termelők.
A Nébih szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek veti alá az ukrán gabonát.
Országszerte tüntetnek a gazdák Romániában az ukrán mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika ellen.
Az agrárminisztérium már dolgozik a földadó eltörlésével kapcsolatos törvényjavaslaton.
Eljöhet az idő, mikor olcsó, jó minőségű és versenyképes élelmiszerekkel lesznek tele a polcok itthon?
Nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak.
Holland gazdák és környezetvédők ezrei tiltakoztak a kormány politikája ellen szombaton.
Ha a kukorica a földeken marad, akkor biztos, hogy idén 30-35%-kal kevesebb kukoricaföldje lesz Ukrajnának.
Még a tavalyinál is több támogatáshoz juthatnak a magyar gazdák, ha jól döntenek.
Halaszthatatlanná vált, hogy a növénytermesztők alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz.
Több mint 5300 milliárd forintot fordítanak az agrárium támogatására Magyarországon.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
