Jóval kevesebb műtrágyát vásároltak az év első kilenc hónapjában a magyar gazdák, mint tavaly ugyanekkor.
A magyar gazdáknak most kell beruházásokat eszközölniük és a technológiákat fejleszteniük a jövő érdekében.
Ilyen készletezési díjat egyik európai országban sem fizetnek az alapanyag után, így a nemzetközi versenyben a magyar szereplők hátrányba kerülnek.
Az agrárminiszter szerint nem lehet komolyan venni Bige Lászlót, aki belengette a Nitrogénművek teljes leállását.
A műtrágya-gyár tulajdonosa az uniós bíróságig is elmenne, hogy ne kelljen szélnek eresztenie dolgozóit - lapunknak beszámolt a részletekről.
Milyen rövid és hosszú távú hatásai lehetnek a jelentős piaci szereplőnek számító Nitrogénművek kiesésének?
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
A gazdálkodók hangulata gyakran nagyon pesszimista, nem ritkán határozottan félnek 2024-től.
Lassan befejeződnek az őszi vetési munkálatok, de sok még a kérdőjel a jövőt illetően.
A harmadik negyedévben jelentősen megnőtt a műtrágyák és a növényvédő szerek forgalma Magyarországon.
Az elmúlt években nem volt példa arra, hogy egy leállást rögtön kerek egy hónaposra meghirdessen a régió legnagyobb műtrágyagyártó vállalkozása.
Egy ír cég elsőre megdöbbentő ötlettel állt elő, betontörmelékkel hintik be a szántóföldet.
A kiskertek gondozásában is követhetünk valamilyen irányelvet, melyekből van bőven választék.
2023 második negyedévében jelentősen lelassult a mezőgazdasági termékek árának növekedése az EU-ban.
2027-ig 600 ezer hektár európai termőföldön váltaná ki részben a mesterséges műtrágyát az olcsóbb és fenntarthatóbb biostimuláns.
Milyen ősi és modern módszereket vetnek be a klímaváltozás ellen a spanyol és olasz gazdák? És mi a helyzet idehaza?
A műtrágya-forgalmazók 561 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2023 első fél évében.
Ha nem lépnek a magyar gazdák, tovább romlik az ország termőföldjeinek állapota.
A kivárásra játszanak idén a műtrágyaágazat gyártói, forgalmazói, valamint a termelők is, de ebből még nagy bajok lehetnek.
A vállalkozót első fokon felmentették az okirat-hamisítás és vesztegetés vádja alól.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
