Az európai vajárak rekordmagasságba emelkedtek az elmúlt hónapokban, ami komoly kihívás elé állítja a pékeket és cukrászokat.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Különös módon kértek állami mentőövet a holland pékek az elszabadult energiaköltségek miatt.
Jelentős mértékben megdrágult a kenyér egy év alatt.
A legnagyobb munkaerőhiány a gépkezelő, az állattenyésztő foglalkozásokban van.
Félő, nem ez lesz az egyetlen áremelés az ágazatban idén.
Mesterleveleket és elismeréseket adott át a NAK.
-20211026.jpg)
2022. is áremelkedéssel indulhat.
Egy ideig még nem is reménykedhetünk az árak csökkenésében.
Nagyon felkapott termék lett a német pékségben.
Augusztusban eldől, melyik 2021-ben az Év Kenyere.
Nem csak a liszt drágulása ró komoly terheket a pékségekre.
Íme a Borbás farm története és jelene.
Átadták az idei kenyérverseny díjakat.
A döntőben 15 kenyeret kóstolt meg a zsűri.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.