2021. június 22. kedd Paulina

Hírek - Élelmiszer

50 ezer forint: ennyit spórolhat évente egy család, ha jobban odafigyel vásárláskor

Az élelmiszerpazarlás napjainkban jelentős környezeti problémának tekinthető a világban és bizony Magyarországon is. Az ünnepekkor pedig a pazarlás csak tovább nő, hazánkban például gyakran több élelmiszert készítünk el, mint amennyit el is tudunk fogyasztani. Éppen ezért sok fogás gyakran végül nem a gyomrunkban, hanem a kukában végzi.
 
 

A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását, kidobásának elkerülését - írja a Klímapolitikai Intézet. Az ENSZ statisztikái szerint a világszerte az előállított összes élelmiszer közel egyharmada kerül kidobásra. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges - ez a Föld mezőgazdasági területének közel 30 százaléka. 

2030-ra ez a probléma tovább tetőzhet, hiszen az évente megtermelt élelmiszerhulladék akkora akár harmadával is növekedhet. Jogosan merülhet hát fel a kérdés: ki vagy mi felelős az ilyen mértékű pazarlásért, és mit lehetne tenni azért, hogy a hulladékok mennyiségét jelentősen csökkenteni lehessen? Sok esetben bizony saját magunk vagyunk a hibásak, hiszen az élelmiszerpazarlás mintegy 40 százalékáért a háztartások a felelősek

De mi is az az élelmiszerpazarlás? 

Akkor következik be az élelmiszerpazarlás, ha olyan étel kerül a szemétbe, aminek a hulladékká válása elkerülhető lett volna. Ilyenek például a kidobott ételmaradékok vagy a lejárt szavatosságú élelmiszerek. Ezen kívül fontos megemlíteni azokat a maradékokakat, amik ugyan nem alkalmasak emberi fogyasztásra, - például a csontok, magvak héjak - de egy bizonyos részüket újra lehetne hasznosítani.

A számok is drámaiak 

Hogy számszerűsítsük a pazarlást: a fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában ez az érték csak 8 kilogramm. A fejlett országok élelmiszerpazarlása megközelíti Afrika szubszaharai térségének élelmiszer-termelését. Tehát megoldható lenne, hogy az afrikai szegények jelentős része jóllakhasson a fejlett országok által kidobott élelmiszerekből. Az élelmiszerpazarlás akár 1 százalékos visszaszorításával lehetőség nyílna a szegénység mértékének csökkentésére a világon. A helyzet azonban mégsem annyira egyszerű, hiszen a hulladékok üsszegyűjtése nagyon nehéz logisztikai feladat lenne.

Rengeteget pazarolnak a magyarok is 

A becslések szerint Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente - ennek a harmada szintén a háztartásokban keletkezik. A NÉBIH 2016-os élelmiszerhulladék felmérése szerint hazánkban egy átlagos lakos évente közel 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. 2019-ben megismételték a felmérést, az eredmények pedig, még ha csekély mértékben is, de pozitívabbak lettek: az egy főre jutó élelmiszerhulladék 65 kilogrammra mérséklődött. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kidobott élelmiszerek közel felénél (48,8%) elkerülhető lett volna a pazarlás.

Az otthon készült ételek, a pékáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek tették ki az össztömeg 88 százalékát.Egy főre vetítve évente tehát mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lehetne. Sőt, egy átlagos magyar család így évente akár 50 ezer forintot is meg tudna spórolni.

Az élelmiszerpazarlás okai

Hazánkban a háztartások által kidobott élelmiszerekből több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését lehetne megoldani. Emellett az élelmiszerek kidobása jelentős összefüggésben áll környezetkárosítással is: élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és a vízlábnyoma is, ezért, ha sikerülne csökkenteni a pazarlást, akkor nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.

Az is elmondható, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzetben élők gyakran jelentősebb mennyiségű élelmiszert halmoznak fel és pazarolnak el. Az életkor előrehaladásával gyakran magasabb anyagi és vásárlói tudatosság figyelhető meg a háztartásokban. Sőt, az is jelentőséggel bírhat, hogy ki, hol lakik: a városokban sokkal több és nagyobb üzletek vannak, így a választék is bőségesebb, könnyebben elcsábulhatnak a vásárlók, ami növeli a felesleges vagy a túlzott mennyiségű élelmiszerek megvételét.

A gyermekkori nevelés is különösen fontos a pazarlás mérséklését ösztönző viselkedési minták és üzenetek korai kialakítása és átadása szempontjából. Az ünnepek, a húsvét és a karácsony is, egyértelműen kiemelt időszakok az élelmiszerpazarlás szempontjából. Különösen akkor, ha még vendégeket várunk, ilyenkor általában még több étel készül a kelleténél.

Az ünnepek alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges. Éppen ezért fontos, hogy ünnepek előtt ürítsük ki a hűtőt és tudatosítsuk magunkban, hogy az üzletek csak 1-2 napig lesznek zárva, nem kell hetekre betárazni. Ha pedig mégis túl sok étel készült, csomagolhatunk is a családtagoknak a maradékból, így mindenki jól jár.

Mit tehetünk ellene? 

Összességében ez egy igen összetett folyamat, ám, mint minden ellen, ez ellen is lehet tenni: 

  • növelni kell a fogyasztói tudatosságot,
  • meg kell szervezni a vásárlást és tárolást,
  • fontos a gyermekkori nevelés
  • újrahasznosítás,
  • komposztálás, 
  • mások ösztönzése, 
  • kiegyensúlyozottabb étrend. 

De emellett fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében!

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu