"A stratégia színesebbé és izgalmasabbá teszi a térségbeli együttműködést. Mélységes örömmel tölt el, hogy a régióban érintett minden uniós tagállam legalább egy kiemelt területnek a gazdája lesz és számos nem uniós tagállam is lényeges szerephez jut. A koordinátorok haladéktalanul megkezdik a stratégia végrehajtásának előkészületeit, azonosítják a legszükségesebb fellépéseket, hogy a régió mihamarabb felvirágozhasson, és teljes mértékben kiaknázhassa gazdasági potenciálját. Meggyőződésem, hogy a stratégia nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy virágzóbb jövőt teremtsünk Európának ezen a részén. A javaslatunk ugyanis a legfontosabb kérdésekre, így a mobilitásra, az energiaügyre, a környezetszennyezésre, az innovációra, a munkahelyekre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt" - nyilatkozta Johannes Hahn biztos a koordinátorok bejelentését megelőzően. 

A Duna régió Németországtól Ukrajnáig terjed. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, az oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések koordinálatlansága, továbbá a környezetet fenyegető veszélyek.
A "makroregionális keretben" folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege - amely a Balti-tengeri régióban már bevált -, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. 

Az együttműködésnek ezt a formáját számos területen alkalmazni lehet, legyen szó özönvízszerű áradások, a biodiverzitás és az élőhelyek tönkretétele vagy a csempészet jelentette problémákról. Új lehetőségeket is teremthet, hiszen a folyami hajózás javítása és a nemzeti energiapiacok összekapcsolása révén megelőzhetők a villamos energia, a tüzelőanyagok és a fűtőanyagok terén jelentkező ellátási problémák.

Noha a stratégiához nem rendeltek külön uniós finanszírozási forrást, különböző uniós programok révén a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek felhasználása - 2007-2013 között csak a kohéziós politika 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára - hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A kiemelt kérdések koordinátorainak kijelölését követően már csak az Európai Tanácsnak kell júniusban jóváhagynia a stratégiát.

A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:
1. a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése),
2. a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése),
3. jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés),
4. a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).

A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz:
1. hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra,
2. a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása - ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé - és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re,
3. a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza,
4. a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra,
5. a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra,

A kiemelt kérdések koordinátorainak egyik első feladata, hogy az említett célokat az egyes munkaterületeken legérdekeltebb országokkal elfogadják és finomítsák. 

A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó átfogóbb célkitűzéseihez is.