2020. május 28. csütörtök Emil, Csanád

Hírek - Élelmiszer

Három forintért és a túlélésért szállnak harcba a hazai malmok

Márciusban próbálkozik meg várhatóan áremelésekkel a hazai malmok többsége. A vállalkozások 5 százalék körüli mértékben drágítanák a lisztet, ami kilónként 2-3 forintos árnövelésnek felelne meg a jelenlegi átadási árakhoz képest. Az áremelésekre azért lenne szükség, mert veszteségessé válna a termelés az idei kötelező béremelések miatt, de a gyilkos iparági verseny nehezíti az árváltoztatásokat.
 
 

Kilónként 2-3 forinttal emelné márciusban a liszt árát a malmok többsége – közölték az agrárszektor.hu-val iparági szakértől. A jelenlegi átadási lisztárak kilónként 63-75 forint körül mozognak, így az árváltoztatás 5 százalék körüli árnövelésnek felelne meg.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agrárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A korábbi nyilatkozatok szerint
az áremelésekre a minimálbér és a garantált bérminimum januártól előírt növelése miatt lenne szükség. A malomipari cégek profitrátája ugyanis olyan alacsony, hogy áremelések nélkül nem tudnák kigazdálkodni a béremelések többletköltségeit. Az ágazatban minden vállalat maga dönti el, mikor és milyen mértékben emeli árait. Egyes cégek már léptek, de többségük márciusra halasztotta a drágítást.

A piaci szereplők közt éles verseny dúl, amit az is jelez, hogy a malomiparnak eddig átlagosan mindössze 2 forintos nyeresége volt egy-egy kiló liszten. Ezt a nyereséget a kötelező béremelések elviszik, ezért igyekeznek a vállalatok a 2-3 forintos áremelésekkel újra visszaállítani a jövedelmezőséget. Mivel Magyarországon 80 kilogramm az egy főre eső éves átlagos lisztfogyasztás, a 2-3 forintot kilónkénti drágítás személyenként mindössze 240 forintnyi éves pluszkiadásként jelentene, ha beépülne a fogyasztói árakba. Ez tehát a családoknak nem volna nagy megrázkódtatás, a malmok szerint viszont komoly segítséget nyújtana az iparág életben maradásához.


A malomipar jelenleg azért küzd, hogy a kilónkénti 2 forintos hasznát meg tudja tartani – erősítette meg a fenti számításokat Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is. A debreceni székhelyű cég már összesen 3 forinttal emelte a liszt árát, de azt is csak két ütemben, hogy a sütőipar és a kiskereskedelem még könnyebben elfogadja. A kenyér nem a malmok áremelése miatt fog drágulni – fogalmazta meg véleményét Lakatos Zoltán, aki szerint a pékek és a kereskedők ennél a pár forintnál biztosan többet fognak hozzátenni az árhoz, amíg a végtermékek eljutnak a fogyasztókhoz.

A lisztáremelés ideje attól is függ, kinek mikor járnak le bizonyos szerződései, amelyek természetesen kötelezik a feleket az árra vonatkozó megegyezések betartására. Az sem mindegy, ki mikor vásárolt búzát, mert a kenyérgabona ára folyamatosan növekedett az elmúlt hónapokban, és ma már tonnánként 45-46 ezer forint környékén van. Annak ellenére, hogy tavaly sok búza termett és magasak a készletek is.

A malomiparban erős negatív árverseny tapasztalható már hosszú idő óta, és a vállalkozások félnek a piacvesztéstől – elemezte a helyzetet Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Az áremelések halogatásának következményeként minden évben tönkremegy egy-két cég, a közelmúltban 4-5 nagyvállalat is megszűnt, mert képtelenek voltak megőrizni működési egyensúlyukat. A Sikér Zrt. például 100 ezer tonna búzát használt fel évente, de hiába ment csődbe, ez nem tette nyugodtabbá a Budapest környéki piacot. A megmaradtak ugyanis még alacsonyabb áron kezdték el kínálni a lisztet, nem tanulva abból, hogy a Sikér is ebben ment tönkre.

A problémák mindaddig fent fognak állni, amíg működik a feketepiac, és a malomiparban nem oldódik meg az áfakérdés – húzta alá Pótsa Zsófia. Szerinte a jelenlegi 27 százalékos adótartalom komoly megterhelést jelent az ágazati szereplőnek. Ráadásul az alapanyagoknál már bevezették a fordított áfát, így akik korábban a gabonákkal ügyeskedtek feketepiaci szereplőként, azok átnyargaltak többek között a lisztre. Nyilvánvaló, hogy nagyon nehéz állni a versenyt egy 27 százalékos áfával megterhelt termékkel, amely a feketepiacon esetleg áfa nélkül kerül forgalomba.


Sokat emlegetik manapság, hogy a kenyér áfáját is 5 százalékra kellene csökkenteni, de az már végképp katasztrófa lenne, ha közben a lisztalapanyag maradna 27 százalékon, mert ez tovább gerjesztené a feketepiacot – mondta Pótsa Zsófia. Véleménye szerint addig nincs esély a helyzet javulására, amíg nem lesz mindenki egyenlő versenytárs. Az nem tartható, hogy egyesek betartják a szabályokat, rendesen adóznak, alkalmazottakat foglalkoztatnak, mások pedig csak ügyeskednek – emelte ki a főtitkár.

A malomiparban komoly problémát okoz a munkaerő is, mivel rendkívül alacsonyak a bérek. Nem véletlen tehát, hogy sok cég most nemcsak a törvényileg előírt mértékű, hanem akár 15 százalékos béremelést is végrehajtott.

Más ágazatokhoz hasonlóan itt is gyakran előfordul, hogy a szakemberek elhagyják a szakmát, vagy külföldre mennek dolgozni. Az új, nagyobb és korszerűbb malmoknak egyébként is kevesebb munkaerőre van szükségük, a modern berendezéseket már pár emberrel is működtetni lehet. Ennek ellenére egy-egy cég csődje sokakat érinthet, hiszen ágazati szinten – a kiszolgálástól a gabonafelvásárlásig – még mindig sokan dolgoznak. Tönkremenetel esetén ők tehát munka nélkül maradnak, de néha a pénz is bent ragad, és a csődöt jelentő vállalkozások alkalmanként már a termelőket sem fizetik ki.

A szakmát feladó, vagy más országba távozó munkaerőt nehéz pótolni, ugyanis malomipari szakembereket évtizedek óta sehol sem oktatnak Magyarországon. A cégek a gyakorlatban képezik ki embereiket, akik ugyan megtanulják a szakmát, de papírral nem rendelkeznek róla. Ebben az ágazatban a külföldi munkavállalókra sem lehet számítani, legalábbis Pótsa Zsófia egyetlen olyan esetről sem hallott, hogy Romániából, vagy az itteninél alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező más országokból malomipari szakemberek érkeztek volna Magyarországra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu