2021. április 16. péntek Csongor

Hírek - Föld

Generációváltás az agráriumban: már 2021-ben elkészülhet az átfogó szabályozás

Nagyon nagy szükség lenne Magyarországon az agrárgazdasági generációváltásra, mert a gazdatársadalom köztudottan elöregedett. A nemzedékváltás felgyorsítása visszatérő téma, de a folyamatot ma is sok akadály nehezíti. A Portfolio Agrárszektor 2020 Konferenciáján a szakemberek arról beszélgettek, milyen jó gyakorlatok segíthetik és milyen rossz berögződések hátráltathatják a generációváltás sikeres lebonyolítását.
 
 

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense a Portfolio Agrárszektor 2020 Konferencián beszélt arról, hogy a mostani hallgatók alapvetően három dolgot várnak el a felsőoktatástól: élményt, rugalmasságot (mivel sokan munka mellett végzik az egyetemet) és versenyképes tudást, amely biztosítja számukra a megfelelő fizetést. Emellett érdekes változás az, hogy a hallgatók már nem klasszikus oktatókat szeretnének, hanem mentort, aki támogatja őket, és szükség esetén segít is nekik. A szakember elmondta, hogy a World Economic Forum felmérései szerint gyorsan változnak a munkaerőpiaci trendek is, és azok a készségek, amelyek 5-10 éve kívánatosak voltak, mostanra hátrébb kerülhetnek a listán, ha ugyan rajta vannak még. Ami biztos, hogy mostanra egy jó közép-, vagy felső vezetőtől már csak alapszintű szakmai ismereteket várnak el, és egyre inkább a problémamegoldó készségekre lesz szükségük az érvényesüléshez. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem új agrobusiness-menedzsment képzéséről is, amely 2021 februárjában indul először, és amelyet a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és az ezekhez kapcsolódó iparágakban – logisztika, kereskedelem, vendéglátás – dolgozó szakembereknek ajánljanak, illetve mindazoknak, akik ezeken a területeken potenciálisan közép- vagy felső vezetőként pénzügyi, vállalatirányítási, szakpolitikai feladatokat látnak el, vagy terveznek ellátni.

A szakember elismerte, hogy a generációváltás nem egyszerűen több éves, hanem inkább több évtizedes történet. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint az agráriumban a családi generációváltást nem lehet elkezdeni akkor, amikor a gyerek 18 éves lesz. Ekkor már nem lehet neki azt mondani, hogy járjon agráregyetemre, és elvárni, hogy ez működjön is. A generációváltás ott működhet, ahol a gyereket már egészen kicsi korában bevonják a vállalati struktúrába, és ott nő föl a vállalatnál. Ekkor a dolog az élete részévé válik, és nem is lesz kérdéses, hogy ezt-e akarja csinálni.

Ott hibáznak az emberek a generációváltás során, hogy nem készítik fel előre a fiatalokat, hogy mit kell nekik csinálni. Nem mutatják meg a szakma szépségeit, nem vonják be a fontos folyamatokba

– jelentette ki Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid.

A szakember szerint a generációváltást tudatosan kell felépíteni, és fel kell rá készülni, mert az nem működik az egyik napról a másikra. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid ott látja a problémát, hogy a fiatalabb generáció vagy nem érdeklődik az agrárium iránt, vagy a folyamat erőszakos. Ennek nem így kellene lennie, hanem inkább úgy, ahogy régen mentek a dolgok: a régi tulajdonos az új tulajdonosnak adta át a gazdaságot, de annak a vezetését hozzáértőkre bízták. A szakember szerint a tulajdonosi szemléletet kell átadni, mert úgy sokkal kisebb esély a csalódásra mindkét részről. Arra a kérdésre, hogy a következő generáció cégvezetői milyen irányultsággal rendelkezzenek, az egyetemi docens elmondta, hogy szerinte alapvetően menedzsernek kell lenniük, közgazdásznak, agrármérnöknek, könyvelőnek, pályázatírónak és szaktanácsadónak, de ha kell, oda kell állniuk a lapát mellé. A legjobb az agrármérnöki végzettség, mert az kellően változatos. Ezzel a végzettséggel az ember lehet minisztériumi főosztályvezető, egyetemi tanár, marketing menedzser, borász, vagy bármi, ami agrárterületen előfordulhat.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint az oktatáson túl a szakma népszerűsítésére van szükség, már az óvodában is. Emellett az átadókat is meg kell szólítani, mert számos esetben ott van a probléma, hogy az idősebb generáció nem adja át igazából a stafétabotot a fiatalabbnak. A szakember szerint az átadók felkészítésén nincs hangsúly, mert fiatal gazdálkodók szövetsége van, de öreg gazdálkodóké nincs. Senki nem készíti fel az idősebb generációt arra, hogy mit csináljanak akkor, amikor már nem kell a gazdasággal foglalkozniuk. Márpedig erre is fel kell készülni, mert aki 30-40 évet dolgozott ebben, annak nem fog ez sikerülni egyik napról a másikra. A szakember szerint a generációváltás során kiemelt fontosságú az is, hogy a tudás és a tőke a szektorban maradjon. A koncentrálódás, ha magyar és szakmai kézben marad, elfogadható, csak a tudás ne tűnjön el, ehhez viszont menedzsment kell. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid végezetül kitért arra is, hogy a mezőgazdaságba is be kell vinni a vállalati kultúrát, és szükség lenne egyfajta moderálásra, vagy még inkább mentorálásra a fiatalabb és az idősebb generációk között. A mostani fiatalok már ezt várják el, és lehet, az idősebb generációnak is erre van szüksége, olyan kollégákkal, akik már túl vannak ezen. Ez lehet a megoldás, de széles körű egyeztetés kell hozzá, egy kiragadott elem, egy kiragadott példa biztosan nem lesz elég hozzá.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid

Umenhoffer Péter, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) marketing bizottság vezetője szerint jelenleg három, olykor tökéletesen különböző szemléletű és mentalitású generáció feszül egymásnak, ami megbonyolítja a generációváltás amúgy sem egyszerű dolgát. Elsőként ott van az úgynevezett X generáció, akik jelenleg 45-50 évesek, akik még egy lassabb, infokommunikációs eszközök nélküli világban szocializálódtak, és még akik úgy nevelkedtek, hogy „a rendes embernek egy munkahelye van”. A most 25-40 évesekből áll az Y generáció, akik még a régebbi rendszerben születtek, de belenőttek az internet világába, akik szeretnének sikeresek lenni és leginkább csak magukra számítanak. A Z generáció pedig a 25 év alattiakból áll, akik beleszülettek az internetbe és a felgyorsult világba. A korábbi generációktól elérő értékrend-preferenciáik vannak, és folyamatosan rengeteg inger éri őket.

A szakember szerint a következő időszakban az Y generációnak kell a hídnak lennie az X és a Z között. Az Y és a Z generációk őszinték, amit ők szeretnének, az lesz, különben távoznak. Ez pedig olyasmi, amit a jellemzően X generációba tartozó munkáltatók nehezen tudnak kezelni. Umenhoffer Péter szerint a két fiatalabb generáció már inkább az önérvényesítésben hisz, és az az általános műveltség és a tekintélytisztelet presztízse csökkenni látszik náluk. Ezért kiemelten fontos lehet, hogy az idősebbek még most átadják nekik a tudásukat. Ezek a generációk már nem fognak fejből tudni dolgokat, de tudni fogják, hol és hogyan keressék meg azokat. A szakember úgy látja, hogy az Y és a Z generációknál fontos az első benyomás: gyorsan ítélnek, gyorsan akarnak visszajelzést kapni, nemcsak a magánéletükben, de a munkában is. A mostani 25 éves fiatalok azonban már nem olyanok, mint 80-as években.

Az Y generációba tartozó fiatalok gyerekesebbek mint a korábbi generációk tagjai, és ez a kommunikáció és munkavállalás terén is látható. Ma egy 23 éves a régi 18 éves szintjének felel meg, a ma 18 éves pedig egy régi 13 évesnek

– mondta Umenhoffer Péter.

A szakember szerint a legfiatalabb generáció tagjainál több időt kell szánni az érzelmek átadására, és folyamatos visszajelzésekkel kell őket bombázni. Az Y generáció érezni akarja, hogy őt szeretik a munkahelyén, hogy ő jó munkát végez. Fontosság-tudatát folyamatosan meg kell erősíteni: dicsérettel és díjakkal, de azért ebben kell egy mértéket tartani. Ahogy Umenhoffer Péter fogalmazott, a fiataloknak nagyobb alázatra van szükségük, idősebbeknek pedig több türelemre. A legjobb, ha az idősebbek engedik a fiatalokat formálódni, engedik nekik a szabad önmegvalósítást, de azért bizonyos korlátok között tartják őket.

A generációváltás azonban egy akut probléma, amelyet legalábbis több év megoldani. Umenhoffer Péter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy kicsit talán el is késett vele a magyar gazdatársadalom, de lehet, hogy még időben sikerült megfogni és elindulni. Ahogy fogalmazott, ez nem egy rövidtávú kampány, ennek egy hosszútávú programnak kell lennie. A családon belüli és az azon kívüli generációváltás kapcsán a szakember elmondta, hogy van, hogy családon belül sikerül találni valakit, akit erre lehet képezni, és át lehet neki adni a cég vezetését, de van, hogy ez nem megoldható. Legfontosabb az átadó számára a kompetenciafelmérés, akár a saját gyerekéről van szó, akár egy „külsősről”. Az átadónak időben észre kell vennie, hogy mi a helyzet, és ha megvan a megfelelő személy, akkor át kell engedni neki az irányítást, és hagyni kell, hogy az új tulajdonos/ügyvezető megvalósítsa a saját elképzeléseit. A generációváltás során fellépő finanszírozási kérdések kapcsán Umenhoffer Péter elmondta, hogy a magyarok a finanszírozás szempontjából olyan kedvező helyzetben vannak, hogy ha valakinek erre van szüksége, meg tudja oldani. A szakember szerint a finanszírozás mindig is egy kényes kérdés, de a jelenlegi rendszerrel ez nem jelenthet problémát.

Umenhoffer Péter

Lantos Gergely, az Agrárminisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy mostanra egy évtizedes probléma a gazdatársadalom elöregedése, és hogy az 50 év felettiek aránya meghaladja a gazdatársadalom 50%-át. A szaktárca 2018 óta a zászlajára tűzte a mezőgazdasági generációváltás megoldását, és 2019-ben létrehoztak egy generációváltást elősegítő munkacsoportot az illetékes szervezetek bevonásával. Ennek keretén belül összeállítottak egy helyzetértékelést a döntéshozók számára, ami alapján meg lehet állapítani, hogy milyen intézkedésekre van szükség a generációváltás elősegítésére. A szakember elmondta, hogy a magyar agrárium rossz mutatószámokkal rendelkezik, a felsőoktatási végzettséggel rendelkező gazdálkodók aránya néhány százalékos csupán, és a középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya is csak 10% körül van. A cél ezért az lenne, hogy minél több gyermeket, fiatalt és olyan felnőttet tudjanak bevonni, mind az oktatás révén, akiknek eddig nem volt közük a mezőgazdasághoz.

Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb megoldandó feladatok a generációváltás során, Lantos Gergely elmondta, hogy rendezett jogszabályi háttérre van szükség, és vonzóvá, átláthatóvá kell tenni a mezőgazdaságot a fiatalok számára. De nemcsak őket kell megszólítani, hanem az idősebb generációt, a leendő átadókat is. Emellett meg kell teremteni a megfelelő pénzügyi helyzetet is, bár ezzel kapcsolatban a szakember jelezte, hogy az előző két uniós programozási és finanszírozási ciklusban számos olyan támogatás volt, ami a fiatal mezőgazdasági termelőknek kedvezett, és a jelek szerint ez a következő ciklusban is meg fog maradni. Lantos Gergely szerint fontos, hogy nemcsak a fiatal gazdálkodók támogatására kell fókuszálni, hanem a hitelezésre is. A gazdaságok átadásával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy általánosságban elmondható, hogy érzelmi alapon kerülnek átadásra, és még akkor is továbbviszik ezeket, ha a mezőgazdasági üzemek működése nem rentábilis. Lantos Gergely szerint meglehetősen gyakori, hogy az átadók arra kényszerítik az utódot/örököst, hogy az elavult gépparkú, nem ideális szerkezetű gazdaságot továbbvigye, pedig célszerűbb lenne eladni azt. Annak a felmérésére, hogy milyen helyzetben van a magyar agrárium, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) 2020-ban elindította az Agrárcenzust, amibe generációváltással és a precíziós átállással kapcsolatos kérdések is helyt kaptak.

A következő év kifejezetten az agrárörökléshez kapcsolódó szabályozás megteremtéséről fog szólni. A családi gazdasági törvény megteremtette a működési alapokat, a következőkben pedig a gazdaságátadás és az agráröröklés intézményeit igyekszünk jogszabályban nevesíteni

– mondta a jövő kapcsán Lantos Gergely.

Lantos Gergely, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Umenhoffer Péter (balról jobbra)

Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke szerint az jó dolog, hogy az elmúlt 4-5 évben az agrár-közbeszéd része lett a generációváltás, a gazdaságok átadása és az agráröröklés. Az utolsó nagy átrendeződés az 1990-es évek elején volt, az akkor vezető pozíciókba kerülő személyek most érik el a nyugdíjkorhatárt. A szakember szerint azonban nem elég beszélni a generációváltás fontosságáról, az érdemi lépésekről is beszélni kellene. Weisz Miklós szerint az agráradózás és az új működési formák kapcsán most született egy olyan joganyag, ami alapja lehet a későbbi agrárörökléshez, gazdaságátadáshoz kapcsolódó szabályozási kereteknek. Ez azonban időigényes folyamat volt, körülbelül két évig tartott, és amikor majd hozzá kell nyúlni ehhez, akkor az is hasonló időtartamú lesz, hogy elkészüljenek a megoldások. A szakember szerint a generációváltás egyik legnagyobb nehézsége az, hogy ahány eset, annyiféle probléma van, és ezekre nehéz általános megoldásokat találni.

Weisz Miklós szerint a generációváltás problémáit két nagy csoportba lehet besorolni: vannak a jogi és adminisztratív problémák, valamint a személyes problémák. Az előbbihez főleg a törvények és jogszabályok tartoznak, míg az utóbbihoz a rákészülés, a kommunikáció, és az átadó és az átvevő közötti viszony.

Annak, hogy az elmúlt években ilyen sokat beszéltünk erről, egy pozitív hozadéka lesz. Ez most a tudatosítása a folyamatnak. Egyre többen kezdik felismerni a probléma fontosságát, és azt, hogy sokkal zökkenőmentesebb a stafétabot átadása, ha azt egy tudatos felkészülés előzi meg, mint ha egy kényszerhelyzet szüli ezt

– jelentette ki Weisz Miklós.

A szakember szerint rengeteg rossz példát lehet találni a generációváltás intézésére, amit tudatos felkészüléssel és a dolgok előre elrendezésével el lehetne kerülni. Weisz Miklós szerint például akkor, ha nincs a családon belül olyan személy, ért a mezőgazdasághoz és tudja is csinálni, akkor egy olyan embernek kell azt átadni, aki szereti ezt csinálni. Fontos, hogy az átadó merje átadni a céget valakinek, aki – bár nem családtag –, de kellően motivált, és régóta a cégnél van. Arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány miatt felgyorsult-e a generációváltás, a szakember elmondta, hogy összességében nem tapasztaltak ilyet. Talán jobban elgondolkodtak rajta az emberek, de sok esetben inkább tüzet kellett oltani, logisztikai és munkaerővel kapcsolatos problémákat kellett megoldani, így nem igazán került előtérbe a generációváltás a koronavírus hullámai alatt. A koronavírus ugyanakkor annyiban pozitív hatással volt az ágazatra, hogy felhívta a fogyasztók figyelmét a mezőgazdaságra. Weisz Miklós végezetül beszélt arról is, hogy néhány éve megpróbáltak moderátorokkal és coach-okkal közvetíteni az átadó és az átvevő generációk között, de nem igazán jártak sikerrel. Ennek a közvetítésnek nincs múltja, kultúrája és bejáratott rendje a magyar gazdatársadalomban. Nincs benne a napi gondolkodásban, hogy erről beszélni kellene, gyakran tabutéma is a dolog. Ezen viszont változtatni kellene.

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu