Az év első hat hónapja során a magyarországi egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások mintegy 174,9 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, ez 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 43,6 milliárd forintot fordítottak, ami 2%-os növekedés a bázisidőszakhoz képest - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb kiadványából. A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 77%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 61%-a.

2023 első hat hónapjában az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése egyaránt 10-10 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezek a kiterjedt országos hálózattal rendelkező nagyforgalmazók az alkatrészek esetében ennél még nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében.

Lehetetlen kirobbantani a traktorokat az eladási listák éléről

A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére a mezőgazdasági gépberuházásaik összértékének 63%-át fordították 2023 első félévében. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 32%-os, a gabonakombájnok pedig 20%-os részarányt képviseltek. A mezőgéppiac legfontosabb szegmense továbbra is traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból a 2023. január-júniusi időszakban a bázisidőszakinál 595-tel kevesebb, azaz 1355 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 55 milliárd forint értékben.

Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti, valamint a 101-140 LE-s kategória képviselte 19%-kal, illetve 23%-kal. A kis és közepes teljesítményű traktorok forgalma jelentősen visszaesett, a 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége ugyanakkor, több mint 60%-kal nőtt. 2023 első hat hónapjában - a Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében az éllovas a John Deere, a második legnépszerűbb márka a CLAAS volt, és a 3. helyre került a New Holland. A dobogósok után a Solis, nyomában pedig a Fendt következik. Az élcsoportot a Case IH, a Massey Ferguson és a Deutz-Fahr követi. Hasonló eredményekre jutott az Agrárszektor is, a carinfo.hu adatai alapján.

Kevesebb rakodógépet, több kombájnt vettek a magyarok

Az önjáró rakodók értékesítése 28%-kal maradt el 2023 első hat hónapjában a bázisidőszak eladásaitól, ami 242 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 176-ból 111-et a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból a bázisidőszak szintjén maradt, a csúszókormányos kisrakodókból 26%-kal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 371-gyel szemben 252 talált gazdára idén júniusig, amelyek több mint fele volt hazai gyártású.

A 2023. január-júniusi időszakban jelentősen bővült viszont a gabonakombájn-piac, 256 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 34,2 milliárd forint értékben, míg 2022 ugyanezen időszakában 220-at értékesítettek 26,8 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz kétszer annyi napraforgó-betakarító adapter (30) talált vevőre idén júniusig. Kukoricabetakarító adapterekből az előző időszak szintjén maradt a kereslet, 28-at értékesítettek 576 millió forint értékben.

Óriási visszaesés a mezőgazdasági munkagéppiacon

Az AKI elemzése szerint a mezőgazdasági munkagéppiacon visszesett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (2030) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 27%-kal kevesebbet értékesítettek a 2023-as év első felében az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a sorközművelő kultivátorokból, a magágykészítőkből és tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. Szárzúzókból 14%-kal, sorközművelő kultivátorokból 22%-kal, magágykészítőkből és tárcsás talajművelőkből 34%-kal, illetve 37%-kal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek egyharmada volt hazai gyártású termék, köztük a legnagyobb részarány a sorközművelő kultivátoroknál figyelhető meg, ezen gépek fele volt magyar gyártmány. A szárzúzók összesen 425, a sorközművelő kultivátorok 311, a tárcsás talajművelők 215, a magágykészítők 251 darabot tettek ki az idei első fél évben.

Jelentősen csökkent a kereslet a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránt is. Ebben a gépcsoportban a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből (594 darab) 6%-kal, vetőgépekből (561 darab) 4%-kal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (499 darab) képviselik. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (332 darab), ami 24%-kal maradt el a 2022. I. félévi forgalomtól. A növényvédő gépek iránti kereslet 17%-kal csökkent. A piacra került 706 növényvédő gépből 461 függesztett, illetve vontatott, míg 88 önjáró szántóföldi permetezőgép, 113 pedig ültetvénypermetező volt.

A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 9%-kal csökkent, ezen belül a rendkezelők eladása 15%-kal, a fűkaszák forgalma pedig 6%-kal mérséklődött. A bálázógépekből 21%-kal értékesítettek kevesebbet, összesen 271-re volt vevő. Mellettük 59 új bálacsomagoló gépet adtak el, 5%-kal többet, mint egy évvel korábban.

Az öntözőgépek forgalma jelentősen elmaradt a 2022. I. félévi eladásoktól, a 2023. január-júniusi időszakban 3,3 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 4,9 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 34%-kal csökkent, pótkocsikból 32%-kal értékesítettek kevesebbet, összesen 407 darabot adtak el az egy évvel korábbi 598-cal szemben.

A következő időszak jóval szerényebb lesz a mezőgéppiacon

Bár az elmúlt hónapokban jelentős mértékben felpörgött a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon, ennek elsődleges oka a precíziós gépbeszerzést támogató pályázati kiírás volt. A pályázat sikerét mutatja, hogy rekordmennyiségben született igény ilyen gépekre, mind pályázati darabszámban, mind pedig értékben, tehát azt lehet mondani, hogy a magyar gazdák részéről komoly érdeklődés van ezek iránt. Ennek az érdeklődésnek, a pályázati kiírásnak és az akkori, kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői az elmúlt időszakban gyakran a 3-5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg, amint arról Váradi Zoltán, a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. ügyvezetője is beszámolt korábban az Agrárszektornak.

Meghódítják a magyar földeket ezek az új gépek: egyre többen csapnak le rájuk

Egyre nagyobb a magyar gazdák érdeklődése a precíziós munkavégzést lehetővé tevő gépek iránt.

Hasonlóképpen nyilatkozott Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője is, aki szerint Magyarországon az elmúlt két évben a digitális átállás pályázat jelentősen felhajtotta a mezőgazdasági gépek iránti keresletet, így 2021 óta óriási számban pályáztak a gazdálkodók. Ez azt eredményezte, hogy a vállalat már a 2022-t is rekordévként zárta. Ahogy a szakember fogalmazott, ez a hatás még idén is érezhető, annak ellenére, hogy a pályázat az év során gyakorlatilag ki fog futni, de még mindig fűti a magyar géppiacot. Kalmár Tibor szerint 2024-től egyértelműen visszaesés várható az értékesítés terén, aminek az egyik oka, hogy lecsengett a pályázat, amelynek során két év alatt 3-3,5 év mennyiségét értékesítették.

Új őrület hódít a magyarok körében: egyre több gazda vesz ilyen gépeket

Magyarországon az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés a precíziós kijuttatásokat lehetővé tevő munkagépek iránt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) felmérése szerint a hazai mezőgéppiac kiemelkedő eredményeket érhet el idén, ezt követően azonban visszaesés várhat az ágazatra. A szakmai szervezetek is arra a megállapításra jutottak, hogy csak az új pályázati lehetőségek megjelenése hozhatja vissza a termelők beruházási kedvét.