2020. október 1. csütörtök Malvin

Hírek - Karrier

Bálint gazda tanításai alapján szervezné át a mezőgazdaságot a magyar növényorvos

Egy jó szakember tehetséges, elhivatott, alázatos. Ebben a szellemben nevelkedett Sipos József, akinek életét a természet iránti feltétlen szeretet és köz javának szolgálata hatja át. A hódmezővásárhelyi növényorvos küldetéstudatáról, Bálint Gyuri bácsival való kapcsolatáról és a modernkor hozta kihívásokról beszélt. A HelloVidék cikkét szemléztük.
 
 

Sipos József a Csongrád megyei Földeákon cseperedett fel, ahol szülei, nagyszülei révén a kezdetektől fogva élete szerves részét képezte a termőföld és a mezőgazdaság iránti szeretet. Már viszonylag hamar eldöntötte, hogyha felnő, orvos lesz, az emberek és állatok gyógyítása helyett viszont nem sok kétely volt benne, hogy a növények ápolására és védelmére szeretné feltenni egész életét, olvasható a HelloVidék portréjában. Az agrármérnöki, mérnöktanári szakot követően, növényorvosként diplomázott a Keszthelyen található nagy múltú, Georgikon Egyetemen, majd egy multinacionális cégnél kezdte meg szaktanácsadói munkáját. Azonban már a 2000-es évek elején érlelődött benne a gondolat, hogy ennél sokkal többet szeretne adni. Elhivatottságból korábban sem szenvedett hiányt, lelkiismeretesen tette a dolgát, azonban három egymást követő, az egészségét és az életét ért csapás ráébresztette, hogy változtatnia kell.

Nagyapám mondta nekem, hogy fiam, légy alázatos az emberek és a termőföld iránt, és az Istentől kapott talentumaidat használd a jó cél és a fejlődés érdekében.

– beszélt mély elhivatottságáról Sipos József növényorvos.

A növényorvos elmondta, hogy szeretné a talentumait kamatoztatni, továbbadni, hatványozni, és ezeknek a fordulópontoknak a mércéje az, hogy segítse az embereket akár gyakorlati praktikákkal, akár olyan ismeretekkel, ami segít nekik visszatalálni a természet bölcsőjébe.

Noha több intő sorscsapás is érte életében, a diktált tempóból azóta sem vett vissza. Egyszerre dolgozik hivatalos szaktanácsadóként egy hazai vállalatnál, ingyenes növényvédelmi szaktanácsadásokat nyújt a weboldalán, óraadó tanár Szegeden és Hódmezővásárhelyen, de mellette előadásokat is tart kicsiknek és nagyoknak, továbbképzésekre jár, valamint méhészként a családi gazdaságban is kiveszi részét a munkából. A hódmezővásárhelyi növényorvos belátta, hogy a sokrétű feladatköröket előbb-utóbb priorizálnia kell, azonban nehezen mond bármire is nemet, mivel mind a szaktanácsadások, mind az ingyenes növényorvoslások, mind pedig az óvodai és iskolai előadások alakalmával az információátadás mellett ő maga is rengeteg kap az emberektől, gyerekektől is.

Sipos József elmondta, hogy élete egyik meghatározó élménye volt, amikor 2018-ban személyesen is találkozott Bálint Györggyel. Mindig csodálta őt és a munkásságát, gyerekként a tévé előtt ülve szájtátva hallgatta a tanácsait, amit megosztott a nézőkkel. Noha Bálint gazda idővel eltűnt a tévéképernyőről, ez a gyermeki bevésődés örökre megmaradt.

Meginvitált az otthonába, megtekintettük a kertet, hosszan elbeszélgettünk, összetegeződtünk, és egy olyan közvetlen személyes beszélgetés alakult ki, amivel mintegy eldördült a startpisztoly, elindultam Sipos Gazda útján. Mondtam is Gyuri bátyámnak, hogy én a Te szakmai utadból csak a pásztorbotod alsó végéből szeretnék egy kicsi szeletet, ami a kertről, a magas ágyakról és a kerti praktikák átadásáról szól

– emlékezett vissza a kezdetekre Sipos József.

A hódmezővásárhelyi növényorvos hangsúlyozta, igyekszik méltó lenni nagy elődjéhez, de nem szeretné Bálint Gazda munkásságát másolni, hanem a múltat tiszteletben tartva egy újító szellemben vinni tovább ezt a nemes küldetést. Sipos József szerint 30-40 év távlatából megújult a technológia, a tudomány, a mezőgazdaság és az ahhoz használt digitális eszközök köre, emellett pedig a globális felmelegedés következtében megjelentek újabbnál újabb károsítók is, így új kihívásokkal kell szembenéznie az emberiségnek. Más a gyermekek hozzáállása a természethez, sajnos sokan elszigetelődtek tőle. A Sipos József által megalkotott irányzat, a Sipos Gazda a jelenkor lehetőségeit kihasználva szeretne modern nyelvezettel visszanyúlni az ősök bölcsőjéhez, megújítani, leporolni a régi praktikákat. Értve ez alatt azt is, hogy hogyan tudják bevonni a szülők a gyerekeket a kerti munkákba, egy madáretető, méhhotel vagy magaságy készítésébe, hogy a fiatalok megértsék, érdemes kikapcsolni a telefont, mikor a természetben vannak.

Laikusként sokan a növényvédelem szó hallatán rögvest a szintetikus vegyszerekre asszociálnak, pedig a szakember szerint nem kell feltalálni a spanyolviaszt ahhoz, hogy az ember megvédje a kertben termesztett növényeit, hiszen minden fontos tudás a múltban gyökerezik. Sipos József felidézte nagymamája három füzetét, amikbe a legfontosabbak kerültek feljegyzésre: egy szólt a család élettörténetéről, egy a konyhai tippekről és trükkökről, a harmadik pedig az úgynevezett „boszorkány füzet” volt. Ez utóbbiban található pontokba szedve mindaz a tudást, ami az ősöktől hagyományozódott tovább, amit a nagymama kiegészített saját tapasztalataival, kezdve a növényi főzetektől, gyógynövények ismeretén és a növénytársításokon át kerti praktikákig, amikor még nem ismerték igazán a vegyszer szó fogalmát. A hódmezővásárhelyi növényorvos a család tudása mellett a szaktanácsadások alkalmával is mindig nyitott füllel jár, és gyűjti azokat a rég elfeledett ötleteket, amikkel mesterséges anyagok nélkül is hatékony lehet a növényvédelem.

Manapság a természetes, környezetbarát eljárások közt emlegetik a biotermesztést, ám a média és a marketing torzító hatása miatt sokan gondolják úgy, hogy mindez csupán egy jól hangzó szlogen, és valójában ugyanazt adják el, csak sokkal drágábban egy plusz „címkére” hivatkozva. Sipos József erre reflektálva elárulta, a biotermesztés egy létező fogalom, ami során a szintetikus anyagokat, legyen szó műtrágyáról vagy kémiai növényvédő szerről, igyekeznek kerülni, azonban a változóban lévő klíma miatt a gazdák nehéz helyzetben vannak. Ugyanis megjelentek olyan invazív fajok, amelyek újabb veszélyt és kihívást hoztak magukkal, mint például a nyugati dióburok-fúrólégy, az amerikai lepkekabóca vagy a sokakat bosszantó poloskák hada. Emellett pedig a növekvő népesség hozta kihívásokra reagálva a növénynemesítés a szikár őshonos fajtáktól a gyenge ellenálló képességű, ám de nagyobb hozamot ígérő fajták felé tolódott el, így nem csoda, hogy sokan azonnal vegyszerért kiáltanak, mondta Sipos József.

A növényorvos elmondta azt is, hogy szerinte jelenleg csak kisebb területen lehet hatékony, gazdaságos biotermesztést végezni, mert annak nagyon nagy a kézi munkaigénye, nagy odafigyelést, sok időt és magasabb költségeket követel meg, noha közben mégis mindenki erre vágyik, mert nagyon egészséges. Minél nagyobbak ezek a bio területek, annál nagyobb gondot jelentenek a betakarításnál a haszonnövények közé keveredő gyommagvak, a gombák és egyéb kórtani problémák, amelyek kockázatokat jelentenek, az élelmezés gördülékenysége miatt pedig sokan nem mernek vagy akarnak bevállalni. Sipor József beszélt arról is, hogy számára a mezőgazdasági termékek, alapanyagok bizalmi termékeket jelenetnek. Nagyon fontos, mit fogyasztanak az emberek, ő pedig úgy érzi, hogy a fogyasztók e tekintetben kezdenek egyre tudatosabbá válni.

A hódmezővásárhelyi növényorvos megoldásként a gazdák figyelmébe ajánlotta az integrált növényvédelmet, amely egy szakmai előrejelzésre alapozva kínál hatásos küzdelmet a károsítók ellen. A ragacslapoktól kezdve a szín- és szexferomon csapdákig számtalan lehetőség kínálkozik az okszerű védekezésre, így a kémiai anyagok mellett, helyes fajtaválasztással, agrotechnikával, mechanikai és biológiai növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással vehetik fel a harcot a mezőgazdaságban dolgozók. Az eljárás előnye, hogyha a növény jól érzi magát, akkor az ellenálló képessége is nagyobb, ezért vegyszerekhez csak akkor kell nyúlni, ha már minden kötél szakad.

Aki gyerekkorától kezdve a természethez közel nő fel, sokkal fogékonyabb a növény- és állatvilág iránt, mint a városokban felnövekvő generációk, bár ez sem jelent biztosítékot a jövőre nézve. Sipos József mintegy szélmalomharcot vívva az urbanizációval, interaktív előadásokkal igyekszik mind közelebb hozni kicsikhez és nagyokhoz a flóra és fauna szeretetét. Szerinte nincs rossz gyerek. Mindannyian nyitottak és elevenek, csak a saját nyelvükön kell őket megszólítani. Az óvodásoknak mesére fűzi fel az információkat, általános iskolásoknak személyes élményeket hoz. Rovarokat, lárvákat ad körbe, megfogható tudást, tapasztalatot ad nekik.

Lásd, érezd és halld, ez az én elvem. Sokkal inkább megmarad nekik, ha tapintják és látják is azt, amiről beszélek

– mesélt Sipos József a módszertanáról.

Bár az utóbbi időben egyre több jó gyakorlat és pozitív példa jelent meg a mezőgazdaságban, de az ágazatban még mindig magas dolgozók korösszetétele, ehhez képest pedig kevés azon fiatalok száma, akik ebben a szakmában képzelik el a jövőjüket. Sipos József eddigi munkája során azt látta, hogy az a generációs folyamat, ami a németeknél és osztrákoknál lezajlott, hogy a tradíció dédapáról nagyszülőre, majd apáról fiára öröklődött, Magyarországon megszakadt. Sipos József szerint sokakat eltántorít az agráriumtól, hogy a munkaidő nem reggel 8-tól 4-ig tart, a hétvége és az ünnep fogalma ismeretlen, és aki irtózik attól, hogy bepiszkolja a kezét, annak bizonyára hamar elmegy a kedve, pláne, ha olyan szagos feladattal kell indítani a napot, mint az istállók kitakarítása. Sokszor pedig maguk a szülők sem támogatják a mezőgazdasági pályát, mert látják, hogy mennyi munkával jár, a piac kiszámíthatatlan, megbízható kézi munkaerőt évről évre egyre nehezebb találni, és egy fiatal számára szinte lehetetlen, vagy nagyon nehéz egy fix, meglévő anyagi tőke híján a semmiből felépíteni egy saját gazdaságot.

Emellett a már meglévő, jól működő családi vállalkozások között is van olyan, aminek a jövője kérdésesé válhat. Ha az utód nem kellően elhivatott, elkötelezett, életét más városban vagy külföldön képzeli el, a generációváltás ellehetetlenül, ezért a kiöregedőben lévő, agráriumban tevékenykedő gazdaságok jövője megkérdőjeleződik. Sipos József szerint ennek elkerülése érdekében össze kell fogni, hogy a magyar mezőgazdaság tovább virágozzék.

Sipos József szerint a hadiipar után már nem az autógyártásban van a legnagyobb előrelépés, hanem a mezőgazdasági gépgyártásban, és a XXI. században már eddig is óriásit fejlődött az agrárium. A növényorvos szerint erről az oldalról is érdemes megközelíteni a hallgatókat, behozni a digitális eszközöket, bemutatni egy-egy gépet, hátha a gépészmérnök szakma is vonzóvá válik a számukra. Ugyanígy segíthetnek a farmlátogatások, ahol a kisgazdaságban dolgozó, hasonló korosztályú fiatalok mesélhetnének a tanulóknak, miért jó ebben az ágazatban élni és dolgozni, mondta a növényorvos.

Sipos József elmondta, hogy a korábbi elhivatottságával szeretne tovább dolgozni, megújulni, hogy még hatékonyabban tudja átadni a gyerekeknek és a felnőtteknek a természet szeretetét és védelmét. Olyan technológiákat szeretne mutatni, amivel az emberek saját maguk is elő tudják állítani a kiskertükben a konyhára szánt zöldségnövényeket is, amiről tudni fogják, hogy az a növény tiszta, vegyszermaradék-mentes vagy vegyszermentes, és így egészséges étel kerülhet az asztalra.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu