2026. június 24. szerda Iván
A kérdésre Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője válaszolt.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Mit tehet Magyarország?
Évente több tízezer forintnyi tápanyagot hagyunk a földön hektáronként – és észre sem vesszük, vagy nem is akarjuk. Umenhoffer Péter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
Bóna Szabolcs, az új agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
A gyümölcsösökben egyre nagyobb károkat okozó tavaszi fagyok elleni védekezés tiszta fizika. A védekezés hatékonyságát meghatározó tényezőkről Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke írt.
A kérdésre Borhi András agrármérnök, növényorvos, növényvédelmi drónpilóta válaszolt.
A környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait az OECD elemzései szerint.
A kérdésre Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője válaszolt.
Nagy István leköszönő agrárminiszter véleménycikke a Közös Agrárpolitikáról, az eddigi agrártámogatási rendszer várható átalakításáról.
A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is.
Az emberi tevékenység és az éghajlati szélsőségek együttes hatására a trópusi vegetáció egyre inkább szénkibocsátóvá válik.
A szakma sokáig adós volt a tevékenység megfelelő módszertani támogatásával, de most egyszerre több szabvány is megjelent.
Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír.
Számos, frissen megjelent független tudományos vizsgálat is ugyanarra a következtetésre jutott.
A globális átlagos tengerszint emelkedése a bolygó felmelegedésének egyik legegyértelműbb jele.
Pár hete megjelent a területet módszertanilag végre komplex módon leíró GHG-szabvány.
Évente világszerte mintegy 4 millió négyzetkilométernyi területet égetnek fel erdő- és bozóttüzek.
Azok a vállalatok, amelyek nem ragadnak meg a belföldi piacon, fenntartható növekedési pályára és hosszú távon stabil profitra rendezkedhetnek be.
2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti.
Az akut problémát megoldani hivatott nemzetközi egyeztetések elakadásából jól látszik, hogy a politika még nem tudja a választ.
A Föld albedója csökkenőben van, melynek révén a beérkező napenergia egyre nagyobb hányada nyelődik el.
A környezetvédelemmel foglalkozó újságírók pánikba estek a visszafordíthatatlan károk miatt.
