2019. április 26. péntek Ervin

Hírek - Növény

Júniusban hatalmas agrárcég lép a tőzsdére

Június elején vezetik be az újonnan létrejövő nagy nemzetközi mezőgazdaság vállalat, a Corteva Agriscience™ részvényeit a New York-i tőzsdére. Az új céget nemzetközi szinten a fuzionáló DuPont és Dow amerikai anyavállalatok mezőgazdasági üzletágának leválasztásával hozzák létre, és a változások a magyarországi leánycégeket is érintik. A Corteva Agriscience™ továbbviszi az anyavállalatok növényvédőszer- és vetőmag üzletágát, „harmadik lábként” pedig digitális technikai szolgáltatásokat is nyújtani kíván a gazdálkodóknak. Borsos László ügyvezető igazgató szerint a növénynemesítésben ma az éghajlatváltozás hatásai, a növényvédelemben pedig az uniós szerkivonások jelentik az egyik legnagyobb kihívást.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Agrárszektor.hu: Hivatalosan tavaly februárban jelentették be, hogy a vetőmag-bizniszben érdekelt DuPont Pioneer, a DuPont növényvédelmi üzletága, illetve a szintén növényvédelemben érintett Dow AgroScience fúzióra lép Corteva Agriscience™ néven. Hol tart ma ez a folyamat?

Borsos László: A DuPont és a Dow 2017 szeptemberében tette közzé, hogy a két cég fuzionál egymással, majd ezt követte 2018 februárjában a Corteva Agriscience™ létrehozásáról szóló bejelentés. Ez egyértelműsítette, hogy a mezőgazdasági üzletág az anyavállalatokról leválik. A Corteva Agriscience™ új önálló vállalatként, teljesen új néven mintegy „ernyő márkanévként” az egész mezőgazdasági üzletágat magába foglalja, vagyis vetőmagokkal, növényvédő szerekkel és nitrogénmenedzsmenthez tartozó speciális termékekkel foglalkozik majd. A vetőmagszektorban nagyon erősnek számító Pioneer márkanév ugyanakkor megmarad. A Pioneer a Corteván belül lesz az egyik meghatározó vetőmag brand, de az egyesült vállalatok a vetőmag üzletágban nemrég piacra dobtak egy másik márkanevet is, a Brevant-ot. Ezt már néhány európai országban is bevezették, de Magyarországon a Brevant-vetőmagok egyelőre nem kaphatók.

A.: Miért kapta az új agrárvállalat a Corteva Agriscience™ nevet?

B. L.: Az elsődleges cél az volt, hogy az új agrárvállalatot meg lehessen különböztetni az anyacégektől. Rendkívül sok név merült fel, majd az amerikai vállalati központ szűkítette a kínálatot, és végül öt lehetőség közül a Corteva nevet választották ki. A legfontosabb szempont az volt, hogy az elnevezés tükrözze a cég alapfilozófiáját, amely a természetet állítja a középpontba. A szóösszetételben a ’teva’ természetet, a ’cor’ pedig szívet vagy központot jelent.

A.: A korábbi bejelentések szerint szó van arról, hogy a Corteva Agriscience™ részvényeit a New York-i tőzsdére viszik. E lépés mikorra várható?

B. L.: A Corteva Agriscience™ június 3-án lép a New York-i tőzsdére. Már mindenki nagyon várja, milyen lesz a cég fogadtatása, mivel a tőzsdei szereplés megkezdése mérföldkő lesz az új vállalat életében. A Corteva Agriscience™ teljes kiépüléséig viszont a leányvállalatok zavartalanul működnek tovább, és ez vonatkozik a magyarországi leánycégekre, a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft.-re, a Dow Agroscience Magyarország Kft.-re, a Dupont Magyarország Kft.-re és a Pioneer Hi-Bred Zrt.-re is. E vállalatok ma budaörsi központtal, önálló jogi személyiségű társaságokként tevékenykednek, de ahogy az önálló Corteva Agriscience™ létrejön, megalakul az új cég magyarországi leányvállalata is, amely magába olvasztja majd a jelenleg működő vállalatokat.

A.: Mennyi idő kell az új magyarországi leányvállalat megalakításához?

B. L.: A magyarországi átszervezések a világ többi országában bekövetkező eseményektől is függnek, ezért ha máshol az új mezőgazdasági cég létrehozása csúszik, az itteni leányvállalat kialakítása is lassulhat. Mi mindenesetre arra készülünk, hogy a tavalyihoz hasonló koncepció szerint dolgozunk az idén is. Vagyis a mai leányvállalatok a Corteva Agriscience™ kiépítéséig folyamatosan működnek majd, így nem lehet akadálya annak, hogy termékeinkkel változatlanul elérjük partnereinket.

Fotó: Stiller Ákos/agrarszektor.hu

A.: A fuzionált anyavállalatok Szegeden nemesítő állomást, Szolnokon növényvédelmi kutatóbázist, Szarvason pedig vetőmagüzemet működtetnek. Az átszervezések miként érinthetik ezek tevékenységeit?

B. L.: E tevékenységek természetesen megmaradnak, de a Corteva létrejöttével a technológia egy egységként jelenik majd meg, és ezt így tudjuk bemutatni a magyar termelőknek is. A szarvasi vetőmagüzem nem csak a magyarországi, hanem az európai vetőmagellátásban is jelentős szerepet tölt be, és ez ezután is így lesz. A kutató- és nemesítő bázisokon pedig az új technológiákat az eddigiekhez hasonlóan tesztelik majd annyi különbséggel, hogy a rendszer integrálttá válik. Ez azt jelenti, hogy korábban egy-egy helyen a fúzió előtti vállalatok portfóliójával dolgoztak, míg mostantól az egyesült cégek teljes palettája rendelkezésre állhat.

A.: A Dow-DuPont fúzió jelentős átrendeződést hoz a nemzetközi mezőgazdasági inputanyagok piacán. Változik-e a stratégia az egyesülés után?

B. L.: Természetesen változnia kell. Az új stratégia legfontosabb elemét éppen az adja, hogy az új cég önálló mezőgazdasági vállalatként működik, míg az elődcégeknél a mezőgazdasági terület egy-egy nagy konzorcium részét képezte, tehát teljesen más funkciót töltött be a vállalatcsoportokon belül. Ebből következően minden irányvonal – mint például a kutatás-fejlesztés vagy az innováció – egy szegmenset jelenített meg a központi vezetésnél. A létrejövő Corteva Agriscience™-nél viszont a mezőgazdaság a fókuszban lesz, ezért a cég minden rendelkezésre álló erőforrást mezőgazdasági stratégia-építésre vagy kutatás-fejlesztésre fordíthat. Ennek következtében jobban hasznosíthatja például azokat az újdonságokat, amelyekkel sikeresen piacra lehet lépni.

A.: Az eddigi információk szerint az új mezőgazdasági cégben melyek lehetnek az innováció fő irányai?

B. L.: A vetőmag-nemesítésben a termésátlagok növelése, a szárazságtűrés és a különböző rezisztens tulajdonságok kifejlesztése a fő szempont. A növényvédőszer-üzletágban pedig újabb hatóanyagok piacra dobása a cél, hogy a meglévő szegmensekben javítsuk a felhasználási lehetőségeket és a hatékonyságot, illetve további piaci területekre lépjünk be teljesen új vagy hiánypótló megoldásokkal. Erre jó példa volt tavaly ősszel a Lumiposa® bevezetése a repcecsávázásnál, mivel e készítménnyel be lehetett tölteni azt az űrt, amelyet a neonikotinoidok csávázási célú betiltása okozott. Az a célunk, hogy e technológiát a következő években továbbfejlesszük, és a repcevetéseknél megközelítsük akár a száz százalékos lefedettséget is.

A.: Különösen a növényvédőszer-piacon nagyok a kihívások, mivel nem csak a neonikotinoidokat érik kritikák, hanem más hatóanyagokat – így például a glifozátot vagy a dikvátot – is. Hogyan lehet reagálni erre a helyzetre?

B. L.: Folyamatosan figyeljük a híreket arról, milyen változásokat hozhatnak a különböző uniós döntések. A bennünket is érintő szerkivonásokról, illetve termékkörről tájékoztatjuk partnereinket, illetve – ahogy már az előbb is utaltam rá - alternatív megoldásokat keresünk. Úgy látom, hogy a Corteva-portfóliót befolyásoló esetekben, hosszabb távon lehet megoldásokat találni.

A.: Ma már szinte senki nem vonja kétségbe, hogy a Föld éghajlata jelentős változáson esik át. Ez mennyire befolyásolja a nemesítési, kutatási irányokat?

B. L.: Az idén is azt láthattuk, hogy már februárban megkezdődött a tavasz, és például a repceállományokban korán megjelentek a szárormányosok. Az éghajlatváltozás tehát más növényvédelmi technológiákat tehet szükségessé, de a növénynemesítésben is új követelményeket támaszt, mint amilyen például a szárazságtűrő-képesség növelése. Ez utóbbi kapcsán lényeges szempont, hogy az egyes állományok - például az Optimum® AQUAmax® kukoricahibridek - a rendelkezésre álló vizet a leghatékonyabban használják fel. Emellett egyre fontosabbá válik a nitrogénmenedzsment is, amelyet az elmúlt három-négy évben indítottak el az anyavállalatok. Ez szintén a hatékonyságnövelésre irányul, illetve arra, hogy a növények a legoptimálisabb módon vehessék fel a talajba juttatott nitrogént. Ezzel összefüggésben azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb problémát okoz a kimosódásból adódó nitrogénveszteség is, mivel mostanában sokszor nem csendes májusi csapadékkal találkozhatunk, hanem esetenként 40-50 milliméteres, özönvízszerű esőzésekkel. Arra kell tehát törekedni, hogy a nitrogén a talajban maradjon, mert ez nem csak a növénytermelőknek lehet hasznos, hanem a környezetet is védi. Magyarország szántóinak kétharmada eleve nitrátérzékeny terület besorolású, tehát a nitrogénmenedzsment környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés lehet. A Corteva filozófiájának része az életminőség javítása is, és ez nem csak arról szól, hogy a gazdákat többet termő hibridekkel látjuk el, hatékonyabb növényvédelmi megoldásokat kínálunk és integrált megközelítéssel támogatjuk gazdaságukat, hanem odafigyelünk a környezetvédelemre és fenntartható módon igazodunk a fogyasztók igényeihez is.

Fotó: Stiller Ákos/agrarszektor.hu

A.: A cégfúziós nyilatkozatok szerint a Corteva Agriscience™ a vetőmag- és a növényvédőszer-üzletág mellett „harmadik lábként” digitális technikai szolgáltatásokkal is foglalkozni kíván. Mi ezzel a cél?

B. L.: E téren az első lépés a Granular nevű cég megvásárlása volt az Amerikai Egyesült Államokban. Először az a cél, hogy ott erre alapozva kifejlesszék a gazdálkodókat még inkább segítő digitális megoldásokat, mi pedig majd később lépünk be e rendszerbe. Addig Magyarországon arra törekszünk, hogy a ma meglévő digitális lehetőségeket használjuk ki. Működik egy Agro-Assist elnevezésű, agrárgazdálkodók számára kifejlesztett elektronikus mezőgazdasági napló applikációnk, amelyet négy éve használunk, és több mint 12 ezres letöltést ért el. E speciális applikációt szeretnénk a Corteva égisze alatt megújítani, illetve újabb funkciókkal kiegészíteni. Amikor pedig elérhetővé válik a vállalat Granular-rendszere, mi is átvesszük majd azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a mostani központi fejlesztésekkel készítenek elő.

A.: Milyen jellegű új szolgáltatások jöhetnek szóba?

B. L.: A szolgáltatásokon belül a különböző előrejelzések, a műtrágyázási és vetési tanácsadások, a színképelemzéses műholdképek, vagy például a Granular alaprendszerére épülő farm menedzsment lehet a meghatározó. Azt kell megvizsgálnunk, melyek azok a szegmensek, ahol érdemes belépni a ma is működő szolgáltatási piacra, illetve hol lehet és érdemes újabb szolgáltatásokat nyújtani.

A.: Magyarországon az egyesülő cégek mára több meghatározó szántóföldi növénynél is széles körű növényvédelmi technológiát dolgoztak ki. Hogyan néz ki most a szerpaletta?

B. L.: Nálunk a kukorica vetésterülete a legnagyobb, és e növénynél komplett növényvédelemi technológiát alakítottunk ki, tehát nem csak gyomirtókat, hanem rovar- és gombaölő szereket is forgalmazunk. Ugyanez a helyzet a repcében is, amelynél a deszikkáló szer kivételével minden szükséges technológiai elem megvan, és rovarkártevő-előrejelzéssel is ellátjuk a gazdákat. A kalászosoknál gyomirtás szempontjából talán a mi portfóliónk a legszélesebb Magyarországon, de e kultúráknál is van gombaölő- és rovarölő szerünk is. A napraforgónál viszont tavaly nehézséget okozott, hogy uniós döntés miatt az Acanto® Plus gombaölő szert ki kellett vonnunk a piacról. Ezt nem tudtuk saját termékkel helyettesíteni, de megállapodást kötöttünk a BASF-fel, hogy átvesszük Optimo® Care nevű fungicidüket. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a szer ugyanazt a hatást tudja elérni azzal a különbséggel, hogy nem tartalmaz triazolt, így hosszú távon e termékre jobban lehet alapozni majd.

A.: A vetőmagtermelésben eddig a kukoricára, a napraforgóra és a repcére koncentráltak. Várható-e, hogy más növénykultúrákban is piacra lépnek?

B. L.: Nagyon szeretnénk, ha lenne más növényfaj is, amelynek vetőmagjait Magyarországon is érdemes lenne forgalmaznunk. Természetesen folynak nemzetközi szintű kísérletek, amelyek bennünket is érinthetnek, de ezek eredményeire még várni kell. Így egyelőre három fő kultúraként a kukorica, a napraforgó és a repce marad fontos a számunkra Magyarországon.

Fotó: Stiller Ákos/agrarszektor.hu

A.: Az utóbbi időszakban nálunk is megjelentek a hibridbúzák. Ezek termelését mennyire tartja perspektivikusnak?

B. L.: Érdeklődéssel figyelem a piaci fejleményeket, de egyelőre úgy látom, hogy a hibridbúza- és hibridárpa piac kisebb szegmenset képvisel, ahol nincs olyan gyors átalakulás, mint amilyen például a repcénél bekövetkezett. Tény ugyanakkor, hogy a Cortevának van hibridbúzája, így várhatóan teszünk majd lépéseket annak érdekében, hogy ezek minél hamarabb bekerüljenek a magyar piacra is. Nemzetközi szinten egyébként kilenc növénykultúrában állítunk elő és értékesítünk vetőmagot, de persze ezek között akadnak olyanok, amelyeket – mint például a gyapotot – érthető okokból Magyarországon nem lehet eredményesen termelni.

A.: A globális helyzethez képest van-e speciális jellegzetessége a magyar inputanyag-piacnak?

B. L.: Sokszor elemeztük az arányokat, és érdekes módon azt az eredményt kaptuk, hogy Magyarország ugyanazt a képet mutatja, mint a Corteva világviszonylatban. Ez azt jelenti, hogy 60-40 százalék a vetőmagok és növényvédő szerek forgalmi aránya a cégen belül, míg például Európára ez fordítottan igaz.

A.: Idén milyen új termékekkel jelennek meg a hazai inputszektorban?

B. L.: A vetőmagpiacon három-három új kukorica-, illetve napraforgó hibridünk jelent meg. Az első év a megismertetésé, úgyhogy e hibrideknek azt követően lehet nagyobb jelentőségük. A növényvédelemben pedig ősszel a repcénél lépünk piacra egy új hatóanyaggal, amellyel teljesen új technológiát valósíthatunk meg.

A.: A felmérések szerint a fuzionált cégek a növényvédő szereknél ma mintegy 10 százalékos, a vetőmagágazatban 20-30 százalékos részesedéssel bírnak a magyar piacon? Mi a hosszabb távú célkitűzésük?

B. L.: A vetőmagtermelésben ma a kukoricánál 30 százalék feletti, a napraforgónál 27 százalék körüli, a repcénél pedig mintegy 18 százalékos a részesedésünk a Kleffmann piackutatási eredmények szerint. A napraforgó vetésterületében eddig a 60 százalékos részarányt képviselő Clearfield®-es piacon nem voltunk jelen, mivel a Pioneernál a 30 százalékot elérő Express® toleráns napraforgó volt a fő irány. Az idén viszont hozunk egy hibridet a hazai Clearfield® Plus-os piacra is, így itt van esélyünk a részesedés növelésére. A növényvédelmi technológiákban pedig egyértelműen azt szeretnénk, hogy legyenek olyan új gyomirtó-, gombaölő- és rovarölő szereink, amelyek új szegmensek felé nyitnak. Ha megkapjuk a szükséges engedélyeket, olyan termékekkel jelenhetünk meg a piacon, amelyekre hosszú távon lehet alapozni és fenntartható növekedést lehet elérni. Összességében tehát azt mondhatom, hogy több régebbi termék kikerülhet a rendszerből, helyettük pedig újak léphetnek be, de az alapvető cél továbbra is az marad, hogy a portfólió összteljesítménye folyamatosan növekedjen.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu