Megszólaltak a hazai takarmánypiac legnagyobbjai: így látják a magyar állattenyésztés jövőjét

Néhány éve még megmosolyogtató felvetésnek tűnt, mára viszont szinte kézzelfogható közelségbe került például a rovar- és algafehérjék felhasználása a takarmányozásban. Ez is mutatja, mekkora kihívásokkal kell szembenéznie az iparágnak. A Portfoloi Agrárszektor 2019 konferencia egyik szekciójában a legnagyobb hazai takarmánygyártók vezetői beszéltek arról, milyen innovációs megoldásokkal növelhető a takarmányozás hatékonysága, hogyan használhatják fel az állattartók a precíziós takarmányozási eszközöket és van-e esély az importból származó, genetikailag módosított (GMO) szója kiváltására.

Látványosan átrajzolt a szója útját az a kereskedelmi háború, ami jelenleg is dúl a világpiacon - mondta a Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciánBene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Ennek az a következménye, hogy az észak-amerikai szója új irányokat keres magának, amit többek között az Európai Unióban talált meg, így nagyon sok import szójabab és -dara érkezik a közösség tagállamaiba. Mivel az EU-ban jelentős a fehérjekitettség, ezért a támogatások valószínűleg a következő ciklusban is meg fognak maradni.

Bene Zoltán

A szakember elárulta, hogy a szójatermesztésben az eredményességet leginkább a fajtaválasztás, a vetőmag minősége, illetve az oltás fontossága határozzák meg. Hozzátette, a magyar gazdák most már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ezekre a tényezőkre, és idén már sokkal jobban figyeltek a beltartalomra is. Jól látszik az is, hogy egyre inkább a rövidebb tenyészidő irányába fordulnak a gazdák, mert ez kevésbé rizikós, mint a hosszabb. A 2019-es év vetőmagszezonja kaotikus volt, a Karintia tapasztalatai szerint vetőmaghiány alakult ki az országban, ami nem csak hazánkban, de egész Közép-Európában probléma volt.

A magyar szójatermesztés jövőjével kapcsolatban Bene Zoltán elmondta, a100 ezer hektárnyi termőterület teljesíthető cél lenne, de évek óta megragadtunk a 60 ezer hektárnál. Ennek az egyik oka az lehet, hogy a gazdák többsége nincs tisztában azzal, hogy másodvetésű szójával is lehet jó eredményeket elérni, még akkor is, ha valaki nem öntöz, ráadásul erre is lehet termeléshez kötött támogatást igényelni. Pozitívuma még, hogy árpa vagy repce után azonnal el lehet vetni, így ki lehet használni vele azt az időszakot, amíg a területen nem folyik növénytermesztés, ezáltal pedig extraprofithoz juthatnak a gazdák - tette hozzá a szakember.

Kulik Zoltán

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója előadását azzal kezdte, hogy az már most biztos, hogy a Föld népessége 2100-ra a 11 milliárdot is meg fogja haladni. A népességrobbanással kapcsolatban érdemes a következő években inkább Afrikára figyelni, és nem Ázsiára, most ugyanis úgy néz ki, hogy Kína lakossága csökkenni, Nigériáé pedig nőni fog, amivel a harmadik legnagyobb népességű ország lesz. Nemcsak az emberek száma, de a világ takarmányipara is folyamatosan nő, jelenleg 1,1 milliárd tonnánál jár, és csak az utóbbi pár év alatt 140 millió tonnával lett több a globális takarmánygyártás. Egy ember éves élelmiszer-ellátásához 2050-re 0,20 hektárra lesz szükség.

A technológiai azonban gyors tempóban fejlődik. 1938-ban 2,6 millió hektár volt a tejtermelés termőföldlekötése az országban, ez 2018-ra 307 ezer hektárra csökkent.

Ha az 1938-as technológiával termelnénk ma is, akkor a most előállított tej mennyiségéhez 3,2 millió hektár termőföldet kellene használnunk, de jelenleg ezt 300 ezer hektáron megoldjuk.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a 1,5 millió tonnával az unió tejfelvásárlási listájának a végén kullog Magyarország, miközben 2018-ban az ország összes tejtermelése 1,9 milliárd liter tej volt. Kulik Zoltán tájékoztatott arról is, hogy a világ sertésállománya jelenleg 967 milliós, de óriási az afrika sertéspestis-probléma Kínában, Vietnámban, Thaiföldön, Laoszban és Kambodzsában. Az elmúlt két évben kivágott sertésállomány 220 millió egyedet jelent, a takarmány-felhasználás kiesése pedig 85 millió tonnára tehető, ami a teljes takarmánygyártás 9 százaléka, ugyanakkor kiesett 13,5 millió szójadara is, ami a világ teljes szójadara-felhasználásának 6 százaléka.

Szabó Ferenc, Reng Zoltán, Lengyel Zsolt, Kulik Zoltán, Csitkovics Tibor

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója az előadását követő kerekasztal-beszélgetésben a sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar sertéstartók jól kezelik az ASP helyzetet, a nagy telepek szakemberei felelősségteljesen járnak el, odafigyelnek a raklapok fertőtlenítésére, a logisztikára, illetve a problémás területről származó áruk külön kezelésére is. Az idei év fuzáriumos gabonáival kapcsolatban ők azt tapasztalták, hogy nem szabad általánosítani, hiszen egy 50 hektáros táblán belül is óriási különbségek voltak a gabona minőségét illetően, de országos szinten nem volt jelentős probléma. A takarmányárakra kitérve kiemelte, a forint-euró árfolyam komoly hatással lehet az árakra.

A precíziós technológiákról Kulik azt gondolta, hogy először a fejekben kellene rendet tenni, mert sok embernek a robotizációról azonnal az jut eszébe, hogy ez azt jelenti, kevés emberre lesz szükség, pedig a modern eszközök adta adatokat valakinek fel kell dolgoznia, ehhez ma azonban nagyon nehéz megfelelő munkaerőt találni. Ugyanakkor a robotizácó elterjedésére mindenkinek fel kell készülnie, mert ez jelenti a jövőt. Az állattenyésztésben ugyan még nincs meg a gyakorlat a precíziós eszközök használatára, de minden gazdaságnak egyénre szabottan kell majd használni a technológiát.

A rovarfehérje óriási előrelépést jelent, több millió tonna fehérje kiváltható vele, de az már most látszik, hogy nem Európában lesz majd az elsődleges lokalizációja.

A hazai szójatermesztésre is kitért a szakember, és mint mondta, mintegy 300 ezer tonna szójára van szükség Magyarországon, de itthon ennyit nem lehet megtermelni. Az importot azonban lehetne csökkenteni, hiszen az országban megtermett GMO-mentes szóját kivisszük külföldre, nem tudjuk belföldön tartani.

Csitkovics Tibor

Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa szerint a sertéspestis takarmányoldalról nem tartozik a kockázati tényezők közé, ugyanakkor ha az ember takarmányt szállít, oda kell figyelni a kocsi higiéniájára, de arról nincs dokumentált eset, hogy bármelyik országba takarmányon keresztül érkezett volna a vírus. A szakember kitért arra, hogy a takarmány árát jelenleg három alkotórész, a premixek, a fehérjehordozók, illetve a szemesek ára határozza meg. A premixár szerinte jövőre is stabil marad majd, ugyanakkor a fehérjehordozóknak, mint a szója, a magas forintárfolyam nem kedvez.

Csitkovics utalt rá, hogy az utóbbi hetekben csökken a baromfi ára, ugyanakkor a marhahús ára 20 százalékkal ment feljebb az utóbbi időben. Mint mondta, az elmúlt 20 évben világszinten felgyorsult az állattenyésztés fejlődése, emellett az állattenyésztés folyamatosan koncentrálódik, most már mindenkinek nagyüzemben kell gondolkodnia, ami automatizációt is jelent. A szakember szerint jelenleg az a legnagyobb probléma az állattenyésztésben, hogy az élelmiszerforgalmazó multik folyamatosan megnyesik a jövedelmezőséget, így évről évre kevesebb a gazdák jövedelme, ezért csökkenteniük kell az önköltséget is. Ehhez fejlesztési forrásokat kell biztosítani a termelők számára. A jövő lehetséges fehérjeforrásairól Csitkovics úgy vélekedett, hogy a rovarfehérjével az a legnagyobb probléma, hogy túl drága, viszont ha hosszútávon csökkenteni lehetne az önköltséget, akkor reális alternatíva lehetne.

Lengyel Zsolt

Az afrikai sertéspestissel kapcsolatban Lengyel Zsolt, a Pannonia Bio Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, az emberi tényező a legfontosabb, oda kell ugyanis figyelni a megfelelő higiéniára. Cégük a szemesterményt dolgozza fel, így náluk a pestis téma nem is merül fel. Az idei gabonaminőséggel kapcsolatban tájékoztatott, hogy a vizsgálataik azt mutatták, hogy lokálisan egy-egy helyen megjelent a fuzárium, de 2019-ben inkább az aflatoxin jelentett problémát. Hozzátette, évek óta fel-fel bukkannak a toxinos tételek, de ezzel most már együtt kell élnünk. Az árakkal kapcsolatban kiemelte, a legtöbb terméknél a nemzetközi árak a meghatározók, és addig általában nincsenek jelentősebb változások, amíg a világpiacot nem éri nagyobb hatás. Hangsúlyozta, az európai piac egyre nagyobb arányban keresi a GMO-mentes termékeket, ami Magyarország számára jó lehetőség lehet. A hazai feldolgozók által előállított termékeknek szerinte nagyobb arányban kellene az országban maradniuk, függetlenül attól, hogy növekszik-e az állatlétszám. A precíziós eszközökkel szerinte csökkenteni tudnák a termelők az önköltségeket, és mivel ez a technológia jelenti a jövőt, erre az útra mindenkinek rá kell majd lépnie.

Reng Zoltán

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója az afrikai sertéspestisről azt mondta, cégük rengeteg kukoricát dolgoz fel, ami akár jöhetne fertőzésgyanús hely közeléből is. A terményt azonban olyan hővel kezelik, amely, ha lenne is vírus a kukoricában, azt biztosan elpusztítaná. A fuzáriummal kapcsolatban kiemelte, idén nem jelentett komoly problémát, viszont vannak olyan 2-3 éves tételek, amelyek még a magtárakban vannak, ezekkel lehetnek gondok, főleg a tavalyi év után, ahol nagyon sokan szárítatlanul tárazták be a kukoricát. A hazai állattenyésztés jövőjéről azt gondolja a szakember, hogy ha Magyarország jól és versenyképesen tudja csinálni, akkor van benne potenciál, ez azonban egy hosszan tartó folyamat. Reng Zoltán beszélt arról is, hogy az élelmiszerpiacon mindig középpontba kerül valami, amit éppen kikiáltanak rossznak, most éppen a tej az, így a növényi tejek egyre nagyobb teret nyernek maguknak, pedig a magyar tejet ellenőrzött körülmények között állítják elő. Hozzátette, az új fogyasztói trendeknek hatásuk van a piacra, a műhúsőrület azonban szerinte el fog majd múlni.

Szabó Ferenc

Szabó Ferenc, a Cargill Takarmány Zrt. igazgatósági tagja szerint az mindenképpen rossz hír, hogy a sertéspestis itt van az országban, és jelen lesz is a következő években is. Hozzátette, az állategészségügyre oda kell figyelni, hiszen olyan előírások léptek életbe, amelyekből senki sem engedhet, ilyen az is, hogy a szállítóautókat mindig le kell fertőtleníteni. A takarmányárakról elmondta, hogy azok alapanyagár-függőek, de most úgy tűnik, stabil a piac, és valószínűleg a következő aratásig nagyobb meglepetés nem várható, ugyanakkor a kukoricaárakba még a világpiac beleszólhat. Hangsúlyozta, ilyen sertésárak mellett most megéri termelni Magyarországon, attól függetlenül is, hogy kockázatos lehet a sertéspestis jelenléte miatt.

A baromfiból a lengyelekre irigykedve tekintünk, pedig jó lenne látni, hogy ez nálunk miért nem működik így.

A szakember a precíziós gazdálkodásra is kitért, hiszen sok olyan állattenyésztő farm van ma az országban, ahol már kísérleti jelleggel próbálkoznak vele, de sokan sajnos még nagyon az út elején vannak, pedig előbb-utóbb mindenkinek fel kell majd zárkóznia az új technológiákhoz. A magyar állattenyésztés jövőjével kapcsolatban Szabó Ferenc kiemelte, fontos a hatékony a termelés ahhoz, hogy egy ilyen kis ország versenyképes maradhasson, továbbá hazai húst kellene feldolgoznia az itthoni vágóhidaknak, és nem a külföldi importot. GMO-mentes takarmány-alapanyogot gyártunk, de azt kivisszük az országból, mert az itteni piac nem fogadja el a rajta levő felárat - tette hozzá.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink: