2020. október 28. szerda Simon, Szimonetta

Hírek - Állat

Állati egy év volt! - Hogyan tovább a húspiaci zűrzavarból?

December 4-én, a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia délutáni szekcióiban egy-egy ágazat mélyebb értékelésére is mód nyílott. Az állattenyésztés és feldolgozás hatalmas témakör, de az egyes ágazatokat azonos hatások érték - ha nem is egyenlő mértékben -, ezért a lehetséges megoldások terén is összecsengett a meghívott szakemberek véleménye.
 
 

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia délutáni panelbeszélgetését Fórián Zoltán előadása nyitotta meg. Az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője számokkal érzékeltette, hogy a sertéspestis árnövelő hatása még messze nem tetőzött. Világszinten - a kínai kibocsátás legalább 20 százalékos esése miatt - 8,5 százalékkal kevesebb sertést állított elő az emberiség idén szeptemberig, a kereskedelemben viszont 12,5 százalékkal több forog most. Európa kivitele 16 százalékkal nőtt idén, ezen belül a Kínába irányuló kiszállítás 55 százalékkal emelkedett. Sajnos eközben a termelése stagnált, így nem maradtak tartalékai a kínai keresletnövekedés kiszolgálására. Ezzel szemben az USA és Brazília 5-5 százalékkal fokozni tudta a termelését.

Mindennek ott látjuk a hatását  a sertésárakban: idén több mint 40 százalékot drágult az élősertés felvásárlási ára, és már 500 forint/kg-nál jár, amire hosszú évek óta nem volt példa, ilyen lendületes árnövekedésre pedig talán még sohasem - állította Fórián. Érzése szerint ez a trend 2020-ban is folytatódni fog. A sertéstartás ilyen piaci körülmények között nagyon eredményesen tud működni, ugyanakkor egyre erősödik a félelem attól, hogy mi lesz, ha a házisertésekben is felbukkan a rettegettet vírus. A belső fogyasztásra fékezőleg hat majd az is, ha a magas beszerzési árak a mainál sokkal erőteljesebben megjelennek a fogyasztói árban.

Fórián Zoltán

Eközben Magyarországon a baromfiiparban csak 3-4 százalékkal nőttek az árak, a kacsa esetében pedig még csökkentek is. A csirkénél azt látjuk, hogy nagy az exportnövekedés, a libatartás ugyanakkor egyre nehezebb versenyhelyzetben találja magát. A tojástermelést pillanatnyilag a ketreces tartás elleni kampányok veszélyeztetik a leginkább. A marhahús világpiaca bővül, Európa a belső fogyasztása csökkenése mellett egyre nagyobb exportmennyiséggel használja ki ezt. A magyar kivitel is jelentősen nőtt idén, az árak ugyanakkor tartják a sok éve megszokott - egyébként nyereséget hozó - szintet. A juhhús 5 százalékos árnövekedést könyvelhet el. A tejágazatban az árak magas szinten stabilizálódtak, de komolyak a költségnövekedések is, az ágazat eredményessége így alig változott - összegezte az ártrendeket az Erste szakértője.

Fórián Zoltán megjegyezte, hogy a gazdaságpolitikai döntéseknek nagy a hatása az árakra, és veszélyt érez az állatvédelmi mozgalmakban is. Úgy vélte, az uniónak nem kellene hagynia, hogy "elszemtelenedjen" Donald Trump, válaszolnia kellene az egyoldalú amerikai vámemelésekre, nem pedig plusz kvótát adnia a hormonmentes marhahús behozatalára. Hasonlóan erőteljesebb fellépést sürgetett az állatvédők és a műhúsgyártó lobbi ellen is. A húshelyettesítő termékek csak a piac 2-3 százalékát hasították még ki, 10 éven belül viszont a 20 százalékát szeretnék megszerzni - hangzott el. Nem szabad lebecsülni az aktivisták befolyásoló erejét a fogyasztókra, mert ebből elvárások születnek, ami végül jogszabályalkotáshoz és a pénzforrások új elosztásához vezet.

Ezzel kapcsolatban Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója megjegyezte:

Mi a termeléshez értünk, a zöldek meg a kommunikációhoz. Könnyű dolguk van, mert az emberek már nem látnak háziállatot,

csak azt tudják, ami a kommunikációból lecsapódik bennük. Szerinte erre az egyik válaszlehetőség a szakma oldaláról, ha olyanokat is alkalmaz, akik a médiához is értenek. Elmondta, hogy a legutóbbi lengyelországi konferencián, ahol járt,  leláncolt állatvédők fogadták az érkezőket. Egyszóval már nemcsak a Nyugat problémája ez a mozgalom.

Szabó Miklós, aki Tranzit csoport alapító tulajdonosaként már átélte a libatömés és tolltépés elleni akciókat, szintén komoly fenyegetésnek ítélte az állatvédő mozgalmakat, a műhúsnak viszont nem jósolt nagy jövőt. A többek között juhtartással foglalkozó Imár Bt. vezetője, Csoma Géza megjegyzete: az állatvédők támadásának voltak alapjai, ennek hatására sokat javultak az állattartás és vágás körülményei. Most már az lenne a feladat, hogy ezt válaszcikkekben be is mutassuk a társadalomnak. Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. sertéságazati igazgatója nem a ma problémájának nevezte a műhúst, de mivel a felnövő generáció már ezzel (is) találkozik, sokkal nyitottabb lesz rá, mint a mai felnőttek.

A beszélgetés hangsúlyosabb része a sertéspestis egyes szektorokra gyakorolt hatásáról, versenyképességi kérdésekről és a munkaerőhiány szólt. Nagy Tibor örömét fejezte ki a jövedelmező sertéstartás miatt, különösen azok járnak most jól, akik a hízóalapanyagot is maguk állítják elő - mondta. A Bonafarm Zrt. sertéságazati igazgatója arra intett, hogy mégis ez az a pillanat, amikor nem szabad hátradőli:

Egy százaléknyi hatékonyság-növeléssel most tudunk a legtöbb pénzt keresni, tehát most kell igazán fejleszteni. A pénzügyi környezet jó ehhez, és mivel úgy tűnik, hogy hosszabb távon is jó ára lesz a sertésnek, a beruházások gyors megtérülésre lehet számítani.
Wagenhoffer Zsombor, Szabó Miklós, Nagy Tibor, Gombos Zoltán, Csomai Géza, Fórián Zoltán

A szakember ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy 100 sertés alatt semmilyen előírást nem kell betartani a kisüzemben, ezen változtatnia kellene a kormányzatnak. Üdvözlendőnek tartotta viszont, hogy megindult a telepi hullaégetők építésének támogatása, és az is jó, hogy a Nébih fokozza a kistermelők, piacozók ellenőrzését.

Gombos Zoltán, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának vezetője egyéb lépésekről is beszámolt. Mint mondta, még mindig sok a háztáji sertéstartó az országban, mert hiába van a 2,8 milliós állomány 94 százaléka nagyüzemben, ha 30 ezer sertéstartó van az országban, ami azt jelenti, hogy huszonezer termelő csak egy pár disznót tart. "A háztájikban nagyon gyenge a biobiztonság, és az élelmiszerhulladék feletetése is a kisgazdaságokra jellemző. Ez a vírus élelmiszerben, fagyasztott húsban is eláll. Lassan, de biztosan terjed, és minden fertőzött állat elpusztul tőle.

Ezért a legkisebb gyanú esetén felszámoljuk a háztáji állományt. Eddig erre 600 udvarban került sor. Fontos a vaddisznógyérítés is, 30 ezret már kilőttünk, ebből 2200-ban ott volt a vírus"

- ismertette a számokat a kormányzat szakembere, hozzátéve, hogy ezzel a betegséggel még sokáig együtt kell élnünk, mert nehéz vakcinát fejleszteni ellene. Viszont Oroszország példája bizonyítja, hogy az együttélés sem lehetetlen, ha megfelelő a biobiztonság.

Szabó Miklós, aki a baromfiágazatot képviselte, utalt rá, hogy a magyar baromfiárakra láthatóan nem hat a sertéspestis. Sokkal nagyobb hatása van a két évvel azelőtti madárinfluenzának, ami előbb egy áremelkedést, majd termelési megfutást, végül ismét árzuhanást eredményezett - éppen mostanra, amikor mindenki arra várt, hogy a sertéspestis miatt a helyettesítő termékek ára is emelkedni fog. Különösen a madárinfluenzával erősen érintett kacsatartásban nagy a termelési és árhullámzás. A libások leginkább a romló versenyképesség és a csökkenő állomány hatásaival szembesülnek. "Tavaly egy kiló élő liba 3,5 euró volt, most 2 euró alatt van, miközben a költségek 15%-kal nőttek. A kacsa tavaly 2-2,2 eurót ért, most 1,5-1,6 eurót. Reméljük, az áresés csak átmeneti, de látnunk kell, hogy a lengyelek nagyon megvernek minket a piacon" - fogalmazott a szakember.

Leszögezte, hogy a baromfiipar még mindig a legnagyobb hústermelő ágazat Magyarországon, 750 ezer tonna a kibocsátása. A rendszerváltás óta ez az egyetlen ágazat, amelyikben nőtt a termelés. Szabó Miklós arra intett, hogy muszáj nagyobb cégekké formálódni, hogy európai szinten is versenyképesek legyünk (a Tranzit ezt teszi). Veszélyesnek nevezte a Mercosur-megállapodást is, mivel a mezőgazdaságnak gyenge az érdekérvényesítő képessége az iparral szemben. Emlékeztetett rá, az ukránok is  bő 2 éven át ki tudták játszani a csirkehúsra adott vámmentes kvótákat. Kérdés, 

milyen hatékonysággal tudja majd megvédeni a termelőit az EU a brazil húsokkal szemben?

Wagenhoffer Zsombor elmondta, hogy az EU nyilván garanciákat kért a behozandó hús minőségére, és tévhit, hogy ott mindenki hormonos marhát nevel. Ugyanakkor az elsődleges minőségi ellenőrzéseket a brazilok fogják elvégezni, ezért rá kell szorítani az uniót, hogy a beérkező árut is szigorúan vizsgálja. A szakember megjegyezte: a brazilok az első osztályú húst az EU-nak szánják, mivel Kína a másodosztályt igényli. Ugyanakkor Kína éhsége miatt növelnie kell az oda irányuló kivitelt, ami szükségessé teszi, hogy az első osztályból is többet helyezzen el a nyugati piacon. Vagyis Brazília részéről nőni fog a nyomás Európára.

Csoma Géza a juh- és marhahústermelés szempontjából értékelte a helyzetet. Szerinte mindkét területen pozitív folyamatok indultak el Magyarországon. A vágómarha ára stabilan 1300 forint körül van, ami a támogatásokkal együtt jövedelmező működést tesz lehetővé. A tenyészállatok minőségét pedig remélhetőleg javítani fogja a nemrég elindult  tenyészbika-beszerzési "de minimis" támogatás. Szerinte ez a plusz forrás a minőség irányába viszi a szakmát azokban a gazdaságokban is, ahol elsődlegesen a "támogatásoptimailizáló  gyephasználat” motiválta az állomány beszerzését.  Csoma sajnálatosnak nevezte, hogy gyengék a termelői összefogások, amire pedig szükség volna ahhoz, hogy nagy tételekben léphessünk piacra a marhával. Ugyanez igaz a birkára is. A juhok esetében pozitívnak nevezte az anyaállomány minőségi javulását, a szakmaközi szervezet megszületését és a magas bárányárakat.

A karácsonyi bárány 1200 forintért lesz eladható, míg a húsvéti kilója csak 1050 forint volt, igaz, a mostani árszintben a gyenge forint is benne van."

Wagenhoffer Zsombor megjegyezte, hogy az élőállat-szállítás egyre problematikusabbá válik az unióban, márpedig marhából a mi fő piacunk hosszabb távon nem Ausztria, hanenm Libanon, ami elég messze van, de Olaszországig is sokat utaznak a juhok. Nem mehet el a szakma a munkaerőhiány kérdése mellett sem. Mint kiderült, az államigazgatásnak, a hatóságoknak éppúgy gondjuk van ezzel, mint a juhászatoknak vagy a baromfifeldolgozónak. Hiányoznak a hatósági állatorvosok, a juhászok, az állattenyésztési vezetők, a szakmunkások és a betanított dolgozók is a vágósorról. Az Imár Bt.-nél igyekeznek maguk kinevelni az utánpótlást, a Tranzitnál béreket emelnek és hatékonyságnövelő beruházásokat végeznek, a Bonafarm is azért küzd, hogy ipari környezetben is megőrizze az attraktivitását, ez azonban sehol sem könnyű feladat.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu