2020. április 2. csütörtök Áron

Hírek - Növény

Vallottak a szakemberek: a szerkivonás nagy erőfeszítésre sarkallja őket

Nem unatkoznak az utóbbi időben a növényvédőszer-gyártó és –forgalmazó vállalatok, a közelmúltban végbement világméretű cégfúziók ugyanis jelentősen átrajzolták az erőviszonyokat, másrészt folyamatosan módosul a szabályozási környezet is. A cégeknek reagálniuk kell a végrehajtott és napirenden lévő szerkivonásokra, illetve a klímaváltozás hatásai is jelentősen befolyásolják a hatóanyagokkal és a termékekkel szembeni technológiai és egyéb követelményeket. A 2019. december 4-én és 5-én Siófokon megrendezett Agrárszektor Konferencián kiemelt fontossággal bírt a növényvédelem kérdése, a fenti problémáknak és kihívásoknak több előadást is szenteltek a hatóságok és az érintett cégek képviselői.
 
 

A Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója által moderált szekció először a méhészek és a gazdálkodók örökös problémájával foglalkozott, hogy kellenek-e növényvédő szerek, vagy sem, illetve azzal, hogy mit tehet az iparág a beporzó rovarokért.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia ezen szekciójának második felében a növényvédőszer-gyártó cégek képviselői mutatták be a jelen és a jövő problémáira a válaszaikat. Először Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy a cég egyik legfontosabb célkitűzése az életminőség javítása, és hogy milyen technológiái vannak ennek elérésére. Feltehető a kérdés, hogy hogyan tudna egy kémiai alapú növényvédelemmel és vetőmagokkal foglalkozó cég hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon az emberek életminősége? Borsos László szerint úgy, ha választ adnak a klímaváltozás és a növekvő népesség által felvetett kérdésekre, valamint konkrét lépéseket tesznek az élelmiszerbizonságért és a hatékonyabb termelésért. Ezek közé a lépések közé tartozik az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez és a vízminőség javulásához való hozzájárulás.

A magyarországi mezőgazdasági területek kétharmada nitrátérzékeny terület, vagyis nagyon oda kell figyelni arra, hogyan alkalmazzuk a nitrogén-műtrágyákat, amiket azért szórunk ki, hogy jó termésünk legyen

 – mondta Borsos László. A Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy vannak olyan műtrágyák is, amelyeket inhibitorokkal kezelnek. Németországban 2021-től már csak a nitrogén lebomlását gátló inhibitoros műtrágyát lehet kijuttatni, de Borsos László elmondta, Magyarország ezen a területen megelőzte a németeket: a Corteva Agriscience (és elődvállalatai) már több mint négy éve forgalmazza azt a technológiát, ami lényegében ugyanezt tudja, azaz megvédi és a gyökérzónában tartja a kijuttatott nitrogént. Ezzel pedig a vízminőséget is javítja, ugyanis így kisebb veszélyt jelent a nitrogénkimosódás. Ez az az N-Lock technológia, amely 2016-ban elnyerte az amerikai elnök által adományozott „Zöld kémiai kihívás” díjat is.

Borsos László beszélt arról, hogy 2019-ben a Corteva Agriscience együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) az allergének elleni küzdelem kapcsán. Ennek köszönhetően a hivatal eseti engedélyével a parlagfű ellen kifejlesztett szerét a tényleges engedélyezés előtt kísérleti jelleggel az érdeklődő gazdák rendelkezésére bocsáthatták, és a kapott visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Borsos László az előadása végén arról beszélt, hogy a Corteva Agriscience már nem csak a kémiai növényvédelemben és a vetőmag-ellátásban érdekelt, hanem a biológiai növényvédelem felé is nyitott a cég.

Borsos László

A szekció második és egyben utolsó előadását Kurtz György, a BASF kultúra felelőse tartotta, és azt a témát járta körbe, hogy a hatóanyagkivonások után milyen lehetőségek maradtak a kalászosok gombaölő szeres védelmére. Kurtz György elmondta, hogy a gombaölő szerek használata során mindig azt kell nézni, hogy az adott országban, régióban mennyire hatékonyak. Ezt két grafikonnal is illusztrálta a BASF kultúrafelelőse, amelyeken látható volt az őszi búzára jellemző betegségeinek dominanciájában bekövetkezett változás az elmúlt húsz évben. A vizsgált időszakban a betegségek átlagos kártétele nem változott, stabilan 20-21% körül volt.

Az őszi búza betegségei közül továbbra is a rozsdafélék a legjelentősebbek, az utóbbi hat évben valamelyest visszaszorult a vörösrozsda előfordulása, de körülbelül ugyanilyen mértékben jelent meg a sárgarozsda az állományban. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a pirenofóra régebben jelentősebb betegség volt, de a monokultúrás termesztés csökkenésével már nincs akkora a jelentősége, mint korábban, A szeptória és lisztharmat előfordulási arányai jóformán változatlanok. A kalászfuzárium kártétele pedig évjárat függő.

Sokat beszélünk a kalászfuzáriumról, talán kicsit többet is, mint amekkora probléma. Az elmúlt húsz év vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy ez a betegség elsősorban évjáratkérdés

 – mondta Kurtz György. A BASF kultúrafelelőse beszélt arról is, hogy két éve fut egy európai felmérés, amelynek során először a gazdákat kérdezték meg arról, hogy a területükön található-e bármiféle kalászos betegség, majd mintavétellel és DNS-vizsgálattal ellenőrizték az elsődlegesen begyűjtött adatokat. Kiderült, hogy sok esetben a gazda hibásan gondolja, hogy egészséges a növénye. A növényvédő hatóanyagnak ezért jellemzően már beteg növényekben kell leállítania  a kórokozót.

Nem könnyíti meg a gyártók dolgát az sem, hogy az Európai Unióban a legszigorúbbak a növényvédőszerekre vonatkozó regisztrációs törvények, ráadásul a közelmúltban több hatóanyag is kivonásra került (mint például 2019-ben a propikonazol), vagy a közeljövőben fogják kivonni a forgalomból (a klortalonilt és a tiofanát-metilt 2020-ban, illetve 2021-2022-ben a tebukonazolt). Ezekkel a szerekkel közel 1,5 millió hektárt kezeltek korábban, ami a kezelt területek mintegy 75%-a. Maradtak más elérhető hatóanyagok a piacon, például az SDHI-k, a strobilurinok és az azolok, de ezek drágábbak, mint azok, amelyeket kivontak a forgalomból.

Kurtz György

2021-ben kerül majd a piacokra az azolok közé tartozó Revysol. A termék kifejlesztése során két fő kihívással kellett szembenéznie a BASF mérnökeinek: mennyire képes gátolni a molekula a gomba sejtfajszintézisét, és hogy mennyire kíméli az emlősök endokrin rendszerét. Volt egy másik probléma is az azolokkal: bár nagyon jók voltak és a zsíroldékonyságban (ami a növény viaszrétegén és sejtfalakon való átjutáshoz kell), a vízoldékonyságuk (ami ahhoz kell, hogy ne csapódjanak ki a permetlé-tartályban és növényen belül is szállítódjanak) meglehetősen alacsony volt. A mérnököknek minden szempontból sikerült elérniük egy áttörést.

A növényvédelmi szekció egy második kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek résztvevői a területen tapasztalható nagyobb volumenű változásokról, és azok lehetséges hatásairól beszélgettek. A beszélgetés első része az új növényegészségügyi szabályozásról szólt. Szalkai Gábor felvezetőjében elmondta, az elmúlt években új irányvonal kezdődött a növényegészségügyi szabályozásban, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a nem honos, új károsítók elleni védekezés és megelőzés. Utána Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője beszélt az új szabályozás fontosabb pontjairól és vonatkozásairól.

A Nébih elnökhelyettese elmondta, hogy a növényegészségügy jelenleg óriási átalakulás előtt áll. Import terén az Európai Unióban sokkal több növény és növényi termék lesz vizsgálat- és növény-egészségügyi bizonyítványköteles, és hogy az unió külső határain esetenként az utasok poggyászait is ellenőrizni fogják. Bizonyos növényeknél (pl. alma) az Európai Bizottság döntése alapján növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül egy darabot sem lehet majd behozni az unió területére. Jordán László megjegyezte, hogy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) is egy almával jutott be Magyarországra néhány éve.

Pontosan tudjuk, hogy az M7-es autópálya melyik pihenőjének melyik kukájába volt kidobva az a csomag, ahonnan elindultak ezek a rovarok. A foltosszárnyú muslica milliárdos károkat tud okozni, egy „jó évben” képes teljesen lenullázni a termést

 – mondta Jordán László. A szabályozás másik fontos része a hazai előállításra fog vonatkozni. A fás- és lágyszárú szaporítóanyagok köre ki fog bővülni, lényegében majdnem minden szaporítóanyag növényútlevél-köteles lesz, és a mostaninál több ellenőrzést kell majd végezni az előállítása során. Jordán László elmondta, hogy a termelő felelősségi körébe lesz adva az, hogy az előállított terméke mentes legyen a vizsgálatköteles termékektől. A jövőben a termelő szerződött növényvédelmi szakirányítója fogja elvégezni azokat a szemléket, amiket korábban a hatóság végzett.

Salamon György, Jordán László, Hajnal Gábor, Dobai Tibor, Borsos László, Szalkai Gábor

Salamon György, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a mezőgazdaságban tapasztalható innovációkról elmondta, hogy a Nufarm Hungária Kft. nem egy hatóanyagokat kutató fejlesztőcég, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb növényvédőszer-gyártó. A cég szorosan együttműködik egy japán gyártócéggel, akinek vannak előremutató fejlesztései. A Nufarm inkább technológiai fejlesztésekben gondolkodik, ide értve a biológiai növényvédő szerek használatát és bevezetését.

A drónok és robotika kapcsán Salamon György szerint adatokról, az adatok felhasználásáról, a gépi tanulásról és a deep learning-ről kell beszélnünk, valamint arról, hogy kié az adat. A szakember lassúnak ítélte a szabályozási oldalt a modern technológia igényeihez képest. A hamisítások és az illegális kereskedelem problémáját illetően a Nufarm Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ő a hamisítással kapcsolatban a zéró toleranciát képviseli, mert az súlyosabb bűn, mint egy lejárt szavatosságú termék értékesítése.

Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft marketingvezetője szerint nemcsak elfogadni kell a drónokat és a többi új technológiát, hanem támogatni is. A hamisítás kérdésében a szakember úgy vélekedett, rá kell irányítani a termelők figyelmét arra, hogy egy-egy növényvédőszer költsége az összes termelési költségből 1-2%-ot tesz ki csupán. Aránytalan kockázatot vállal az, aki ilyen kis tételen akar spórolni.  Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi igazgatójának véleménye szerint a vetőmagfejlesztés irányának összhangban kell lennie a növényvédelmi fejlesztéssel. Jó genetikával sokat lehet tenni azért, hogy a növényállományuk minél kevesebb stresszhelyzetre reagáljon úgy, hogy az beavatkozást igényeljen. A Syngentánál évtizedes tradíció, hogy a természetből próbálnak meg lemásolni bizonyos mechanizmusokat, és ezeket próbálják a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő növényvédőszerré transzformálni.

A cég kereskedelmi igazgatója a drónok kérdésére kifejtette, hogy ezeket a technológiákat elutasítani nem lehet. A hamisítások kérdésére Dobai Tibor azt felelte, hogy tulajdonképpen büszkék is lehetnének rá, hogy hamisítják a termékeiket, mert csak azt hamisítják, ami jó. Szerinte kétféle termelő van: aki tudja, hogy amit vásárol, az nem az, amit a gyártó előállít, és az, aki tudtán kívül vásárol hamisítványt, mert becsapják őt. A hamisítványoknak való kitettség jóval nagyobb, mint amit a gyártók gondolnak, így például a Syngentánál gyakran kapnak értesítést arról is, hogy hamisítják a vetőmagjaikat.

Borsos László egyetértett azzal, hogy ha egy cégnél a genetikai fejlesztés összeáll a növényvédőszer-technológiák fejlesztésével, akkor az a cég komplexebb megoldást tud biztosítani. A drónokkal kapcsolatosan Borsos László azon a véleményen volt, hogy mindenképpen támogatandó rendszerek, amelyeknek ki kell dolgozni a részletes szabályozását, és ennek megfelelően a lehető leggyorsabban és legoptimálisabban használni és alkalmazni kell őket. A hamisítás kérdésére Borsos László megjegyezte, hogy a piacon levő cégek nem azért árulják a termékeiket ennyiért, mert extraprofitot akarnak termelni.

A jövőbe is invesztál az, aki eredeti terméket vesz, hiszen ezzel biztosítja a gyártó számára azt a bevételt, amiből fejleszthet.

Jordán László a beszélgetés közben a drónok témájához utolsóként szólt hozzá, és elmondta, hogy az mostanra már bizonyos, hogy a digitalizáció, a drónok és az informatikán alapuló tudományok meg fogják határozni a mezőgazdaságot. A Nébih elnökhelyettese aztán kicsit lehűtötte a kedélyeket, és levezette, hogy jelenleg milyen technikai, jogi és bürokratikus akadályai vannak annak, hogy a drónok is részt vehessenek a permetezési munkálatokban. Elmondta, hogy hiába kaphatóak már a különféle csúcstechnológiás készülékek, ha azoknak nincs megfelelő típusminősítése. Ahhoz, hogy ezt megkapják, még a kijuttatási technológiának is fejlődnie kell, majd ezt tesztelni kell minden egyes növényvédő szerre. A drónos kijuttatás engedélyét külön-külön meg kell szerezniük a készítményeknek. Aztán ott van az Európai Bizottság állásfoglalása is, amely a drónokat a légi növényvédelem alá sorolja.

A Nébih elnökhelyettese a hamisítás kapcsán kifejtette, hogy a jelenség azért van, mert van rá igény. Ha fel akarunk lépni a hamisítás ellen, akkor az igényt kell megszüntetni. Jordán László szerint a gazdáknak el kell mondani azt is, hogy a hamisított termékeknek két véglete van: az, amit alig lehet megkülönböztetni az eredetitől, és a teljesen kamu. Ez „jobb” esetben nem csinál semmit, rosszabb esetben viszont még árt is a növényeknek. Ha valaki egy csomagtartóból, áruházi parkolóból vásárolja meg a bizonytalan eredetű terméket, mindig gondoljon arra, hogy nem tudja, a hamisítás melyik végletét fogja megkapni a pénzéért. Itt már túl nagy a tét, inkább válasszuk az eredetit.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu