2020. szeptember 30. szerda Jeromos

Pályázatok (4. oldal)

Ne maradjon le egyetlen mezőgazdasági pályázattal kapcsolatos hírről sem! Kíváncsi, hogy mik az aktuális agrár pályázatok és hogyan indulhat rajtuk? Olvassa el híreinket!

71/2020. (VII. 9.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 10., péntek 14:59

A Bizottság 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelete

2020. július 10., péntek 12:06
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

20/2020. (VI. 19.) AM rendelet

2020. július 10., péntek 11:55
a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről

Zöldségnövény termesztés átmeneti támogatása

2020. július 10., péntek 11:45

Jogcím/intézkedés célja

Az intézkedés célja a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból a zöldségnövény termesztők átmeneti támogatása a koronavírus-járvány miatti veszteségek mérséklése érdekében.

Támogatás/engedély/egyéb jog jogosultja

Zöldségnövény termesztés átmeneti támogatása igénybevételére az a zöldségnövény termesztést végző kérelmező jogosult, aki vagy amely

a) a 2019. évi egységes kérelmének keretében benyújtott egységes területalapú támogatás iránti kérelmében

aa) a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. mellékletében felsorolt zöldségnövény területe vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet alapján a Kincstár által meghozott jóváhagyó vagy részben jóváhagyó határozattal rendelkezik, vagy

ab) a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. mellékletében felsorolt zöldségnövény területet jelölt, és a 2019. évben részt vett a mezőgazdasági kistermelői támogatásról szóló 16/2015. (IV. 9.) FM rendelet 1. §-a szerinti kistermelői rendszerben, illetve

b) a zöldségnövény termesztést fűthető növényházban végzi, vagy

c) a zöldségnövény termesztésbe tartozó gombatermesztést gombaházban végzi,

továbbá megfelel a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 27/2020. (VI. 22.) AM rendelet 3. §-ában meghatározott feltételeknek.

A támogatás mértéke

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 27/2020. (VI. 22.) AM rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

Általános információk

Az átmeneti támogatás általános feltételeit a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 20/2020. (VI. 19.) AM rendelet írja elő.

A támogatási kérelem 2020. július 13. és július 27. között elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen (elektronikus űrlapkitöltő felület) keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz. Egy kérelmező kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be.

74/2020. (VII. 9.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 10., péntek 11:45

75/2020. (VII. 9.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 10., péntek 11:43

27/2020. (VI. 22.) AM rendelet

2020. július 10., péntek 11:18
a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

73/2020. (VII. 9.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 10., péntek 11:14

27/2020. (VI. 22.) AM rendelet

2020. július 10., péntek 11:01
a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

72/2020. (VII. 9.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 10., péntek 10:52

27/2020. (VI. 22.) AM rendelet

2020. július 10., péntek 10:38
a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

70/2020. (VII. 10.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 10., péntek 9:40

Meddig jelenthetek be vis maior eseményt" Milyen határidőket kell figyelembe vennem"

2020. július 9., csütörtök 13:13
Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a bejelentést: az esemény bekövetkezésétől számított huszonegy napon belül; az ügyfél elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonat kézhezvételétől számított huszonegy napon belül; vagy az ügyfél akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított huszonegy napon belül, amennyiben azonban a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, úgy – a betakarítás tervezett időpontjára figyelemmel – a betakarítást megelőző tizenötödik napig,

de bármely vis maior esemény tekintetében legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kell megtenni, amely határidő jogvesztő.

Az akadályoztatás fennállásának, illetve megszűnésének tényét alátámasztó igazoló dokumentumot a vis maior bejelentéshez csatoltan szükséges megküldeni, ennek hiányában az akadályoztatás nem fogadható el.

Munkaképtelen lettem hosszú távra. Milyen dokumentumokkal kell ezt igazolnom a Kincstár felé"

2020. július 9., csütörtök 13:06

Az ügyfél hosszú távú munkaképtelenségét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 137. §-ában meghatározott egészségügyi dokumentációval kell igazolni az alábbiak szerint: több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően az ellátás adatait összefoglaló zárójelentéssel; vagy miniszteri rendeletben meghatározott járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor, a beteg ellátásával és gyógykezelésével kapcsolatos összefoglaló adatokat tartalmazó ambuláns ellátási lappal,

amelyek tartalmazzák többek között – összhangban az Eütv. 136. §-ában előírtakkal – a kórelőzményre, a diagnózisra, a kapcsolódó vizsgálatra, annak eredményére, illetve az elvégzett beavatkozásokra vonatkozó adatokat. Tartalmazza továbbá a kezelés időtartamára, illetve adott esetben a munkaképtelenség várható megszűnésének idejére vonatkozó információkat.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a fenti információk teljes körű rendelkezésre állása a vis maior bejelentés elbírálásában jelentős szerepet játszik, hiszen ezek ismeretében lehet azt eldönteni, hogy a vis maior esemény előre nem látható módon következett-e be, illetve ezzel összefüggésben az ügyfél valóban nem tudja/tudta azon feladatait, kötelezettségvállalásait betartani, amelyek a támogatás szempontjából szükségesek.

Figyelem! A háziorvos által kiállított orvosi igazolás, valamint az „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről”, illetve az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” tárgyú igazolás (táppénzes papír) önmagában nem elégséges a vis maior esemény hitelt érdemlő igazolásához. A hosszú távú munkaképtelenségben bekövetkezett bárminemű változás esetén – ha az adott támogatásra hatással van – szükséges a Kincstár tájékoztatása – az erre vonatkozó külön felszólítás nélkül – a változást igazoló dokumentumok egyidejű megküldésével (megjelölve az érintett támogatási/kifizetési kérelmet).

Vadkár érte a területemet. Nyújthatok be vis maior kérelmet"

2020. július 9., csütörtök 12:56

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LV. törvény) alapján a vadászatra jogosult köteles a vadászható állat által okozott kárt (vadkár) megtéríteni. Vadkárnak minősül: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. Az 1996. évi LV. törvény 75. §-a és a 75/A. §-a alapján a vadászatra jogosultat terheli a vadkárért való felelősség és a bekövetkezett vadkárt a Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályok alapján köteles megtéríteni.

A vadászatra jogosult köteles a vadkár megelőzése érdekében az 1996. évi LV. törvény 78. §-a szerinti intézkedések megtételére, ugyanakkor a föld használója ugyanezen törvény 79. §-a alapján köteles a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében együttműködni a vadászatra jogosulttal.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 57. § b) pontjára figyelemmel a vadállomány okozta, erdőt érintő kár vis maiorként nem fogadható el!

A fentiekből adódóan a Kincstár vis maiorként csak abban az esetben fogadhatja el a vadkár bekövetkezését vis maior eseményként, amennyiben az ügyfél igazolni tudja – hitelt érdemlő dokumentumok benyújtásával –, hogy az 1996. évi LV. törvény 78. §-ában és 79. §-ában meghatározott intézkedések ellenére a vadkár bekövetkezett. Tehát nem elegendő csak a vadkár bekövetkezését igazolni a vadászatra jogosult által, hanem bizonyítani is kell, hogy a jogszabályi kötelezettségek betartása ellenére következett be a vis maior esemény. A jogszabályi kötelezettségek betartása ellenére bekövetkező vis maior eseményt a következő bekezdésben részletezett esetekhez kapcsolódó írásos dokumentációval szükséges hitelt érdemlő módon igazolni (pl. számlamásolatok, bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációi, az alkalmazott – jogszabályi feltételeknek megfelelő – agrotechnológia ismertetése, vadászati hatóság engedélyeztetési dokumentációi, a vadászatra jogosult és a föld használójának nyilatkozata a jogszabályban előírt kötelezettségek részletes teljesítéséről, vadkár igény érvényesítésére vonatkozó dokumentációk, stb.)

A vadkár megelőzésére vonatkozó – a vadászatra jogosult, és a föld használójának – jogszabályi kötelezettségei (a teljes körű szabályozást az 1996. évi LV. törvény 78. § és 79. §-a tartalmazza) a vadászatra jogosult köteles: a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni; ideiglenes villanypásztort telepíteni; a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszereket alkalmazni; a szükséges mennyiségben és mértékben történő elterelő etetést végezni; a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni; a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

a föld használója köteles: közreműködni a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon; a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni; a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát; a szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni; nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében; a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi; apróvadas vadászterületen az 1996. évi LV. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

Ha a föld használója rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni az 1996. évi LV. törvény alapján.

Amennyiben a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, akkor az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

Árvízzel, fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint vízjárta területeken gazdálkodom. Nyújthatok-e be vis maior kérelmet"

2020. július 9., csütörtök 12:45

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az árvízzel, fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint vízjárta területekre vonatkozóan a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, illetve a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet részletes rendelkezései alapján az ilyen területen folytatott mezőgazdasági tevékenység kizárólag csak az ügyfél saját felelősségére történhet, amelyért külön kártalanítás – ezzel összefüggésben a vis maior esemény elismerése – nem jár.

A nagyvízi (folyó)mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat.

Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.

Milyen vis maior eseményeket fogad el a Kincstár"

2020. július 9., csütörtök 12:35

A vis maior rendeletek alapján, a bekövetkezett vis maior esemény megfelelő igazolása esetén a Kincstár vis maior eseménynek ismerheti el különösen az alábbi eseményeket: az ügyfél halála; az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; a kötelezettségvállalás, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában előre nem látható,

ca) a mezőgazdasági vagy feldolgozóipari üzem (a továbbiakban együttesen: mezőgazdasági üzem) jelentős részének a kisajátítása,

cb) a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek, az erdősített területnek, erdőnek, továbbá a támogatott tevékenységgel érintett földterületnek (a továbbiakban együttesen: földterület) a kisajátítása,

cc) a mezőgazdasági üzem jelentős része vagy a földterület vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése, vagy

cd) a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése; a földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában nem volt előrelátható; a mezőgazdasági üzemet, a földterületet vagy az erdészeti létesítményt sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (így különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás); a mezőgazdasági üzem részét képező vagy erdőterületen elhelyezkedő, állattartást, egyéb mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet, illetve egyéb támogatott tevékenységet szolgáló vagy támogatásból megvalósított építmények vis maior következtében történő megsemmisülése, illetve olyan mértékű megrongálódása, amely a rendeltetésszerű használatot ellehetetleníti; az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény szerinti állat-járványügyi intézkedés miatti állománycsökkenés; az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy leölése; az ügyfél növényállományának, illetve az ügyfél által termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel; zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés; az intervenciós és export tevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett váratlan vagy tartós akadály, amelynek elhárítására az ügyfél önerejéből képtelen és az alternatív útvonal használata jelentős többletköltséggel jár; a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet okán bekövetkezett akadályoztatás.

A fenti felsorolás példálózó jellegű, csak a legjellemzőbb eseteket rögzíti.

69/2020. (VII. 8.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 9., csütörtök 10:13

67/2020. (VII. 7.) számú Kincstár Közlemény

2020. július 8., szerda 10:54


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu