Az ausztrál hizlalótelepeken tartott szarvasmarhák száma 2023 júniusának végére rekordszintű 1,6 millióra emelkedett az öt évvel korábbi 1 millióról.
Az európai sertéságazatot 2025 őszén komoly piaci nyomás érte, elsősorban a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági feszültségek miatt.
A takarmányárak emelkedése és az alapanyagok bizonytalansága nehéz helyzetet teremt, de a legelők és a kaszálók hozama is egyre alacsonyabb.
Mutatjuk a húshasznú szarvasmarhatartók állatjóléti támogatáshoz kapcsolódó most aktuális feladatait.
2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a hazai tenyésztőszervezetek.
Magyar marhatartó gazdaság újabb amerikai elismerése: a Kun Ranch lett a Top Dollar Angus első nemzetközi partnere.
A mai hazai fajtaszerkezet kialakulása nagyságrendileg ötvenéves múltra tekint vissza.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
Áprilisban meghirdetik és várhatóan május elejétől lesz pályázható a húsmarha állatjóléti támogatás.
Jó hír a húsmarhatartók számára, hogy idén májustól lehetőségük lesz állatjóléti támogatást igényelni.
A magyar mezőgazdaság úgy lehetne versenyképesebb, ha az itthon megtermelt alapanyagokat feldolgoznánk, és jóval rövidebb ellátási lánccal juttatnánk el a végfelhasználóhoz.
Megkezdődik a húsmarha ágazatban a hízottbika tartáshoz kapcsolódó támogatások kifizetése.
Jó legelők, a tavalyinál gyengébb árak és a támogatás igénylések túl nagy számú visszautasítása jellemezte idén a húsmarhatartást.
Komoly gondokat okoz az EL Nino Ausztráliában is, átlagosan 41 százalékkal csökken a családi gazdaságok bevétele.
Csaknem 11 milliárd forint támogatás érkezik a magyar tejtermelő és hízott-bikatartó gazdaságok számára.
Ennyi támogatásra pályázhattak 2022-ben a magyar állattenyésztési ágazat szereplői.
A tartalékképzésre ma már nem az óvatosság miatt, hanem a túlélés érdekében van szükség.
Porkert Krisztián, az NPK Charolais Farm egyik tulajdonosa elárulta, hogyan építették fel a céget a hosszú évek alatt.
A hazai tejtermelők kénytelenek voltak az önköltségnövekményt tovább hárítani partnereikre, majd a fogyasztókra.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
