Átfogó vízmegtartási programot indít a TISZA, amelynek keretében 2027-ben megemeli a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztésekre szánt forrásokat.
Több mint félmillió magyar horgász érdekeit képviseli a MOHOSZ, amelynek működésében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek.
A korszerű mezőgazdaságban egymásra épülő fizikai, kémiai és biológiai megoldásokkal lehet megőrizni a talajok termőképességét.
A hazai vízhiány egyre összetettebb problémát jelent, amely már nem kizárólag az aszályos időszakokhoz köthető.
Homokhátság egyre súlyosbodó vízhiánya már a helyiek megélhetését és a térség jövőjét fenyegeti.
A hazai vízkészletek kritikus állapotba kerültek a klímaváltozás és az emberi beavatkozások együttes hatása miatt.
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter szerint a termelési módok és ágak megváltoztatására is szükség lehet a klímaváltozás miatt.
Gajdos László: 221 milliárd forintot fog vízügyi beruházásokra fordítani a Tisza-kormány.
A megvalósítás üteme messze elmarad a szükségestől, gyorsabb előrelépésre lenne szükség.
Németországban már közös víztározók épülnek a hosszútávú vízellátás biztosítása érdekében.
Az elmúlt évek aszályos nyarai, az apadó folyók és a gyakori vízkorlátozások mind ugyanannak a problémának a tünetei.
A Fővárosi Közgyűlés a klímavédelmi jogszabályok sürgős korszerűsítését kéri az Országgyűléstől.
Egy friss felmérés szerint az Európai Unió GDP-je egy százalékkal is visszaeshetett idén a rendkívüli hőség miatt.
A kutatók szerint jelenleg a Balaton kétszeresének megfelelő víz hiányzik a magyar talajokból.
Becslések szerint akár nyolcszázezer - egymillió hektárral is visszaeshet a szántóterület, ha a jelenlegi környezeti folyamatok tartósnak bizonyulnak.
Ha nem lépünk, az évszázad végére akár három, egymástól elkülönülő tóvá válhat a Balaton.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Magyarország már dolgozik a leromlott természeti területek helyreállítását célzó terven.
A kiszáradó patakok, az eltűnő fajok és az átalakuló élőhelyek egy egész ökoszisztéma sérülékenységére figyelmeztetnek.
A 2026-os év adatai alapján a helyzet immár nem csupán regionális vagy ágazati kihívás, hanem országos jelentőségű probléma.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
A legtöbben ilyenkor már „lezárására” készülnek, pedig a veteményesben ilyenkor is akadna tennivaló.
A kormány jövőre tervezi a földtörvény átfogó felülvizsgálatát, vannak azonban problémák, amelyek megoldása érdekében már most lépni kell.
A Portfolio Csoport december 1-3-án rendezi meg Siófokon a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai eseményét.
