Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
Nem minden hektárt kell öntözni, ahol viszont megéri, ott ne várjunk tovább másra.
A helyi viszonyok ismeretében egy kisebb beavatkozás is óriási eredményekkel járhat a magyar erdőkben.
Azonnali szemléletváltásra van szükség a magyar agráriumban a versenyképesség megőrzéséhez.
Egy csapadékos időszak még nem feltétlenül tölti fel a teljes gyökérzónát a földben.
Bóna Szabolcs szerint az Országos Jégkármérséklő Rendszernél az igazi problémát a hatékonyság jelenti.
Európa főbb folyói – a Rajna, a Duna, a Pó és a Loire – történelmi mélypontra süllyedtek idén nyáron.
Magyarországon is lehet sikere a légköri nedvességet passzív módon gyűjtő megoldásoknak.
A szélsőséges hőség nem csak az agrártermelés helyzetét lehetetleníti el.
A vízbiztonság növelése nem kizárólag új vízkészletek bevonását vagy nagy térségi tározók létesítését jelenti.
A szélsőséges időjárás és az aszály egyre nagyobb kihívás elé állítja a magyar zöldségtermelőket.
A hód helyenként komoly konfliktusokat okoz, ezért Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett.
A Magyar Közlönyben megjelent a Fenntartható Vízgazdálkodási Akciótervről szóló kormányhatározat.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
A sertéságazati válság a malacelőállítókat is hátrányosan érinti, több ezer forint veszteségük van minden egyes állaton.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
A kormány döntött arról, hogy közvetlen támogatást nyújt majd egymillió dízel üzemű gépkocsi tulajdonosának és a családjainak.
