A szakértők szerint a víz megtartása a kulcsa az elsivatagosodás elleni küzdelemnek.
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik szükséges eleme a stressztűrő növényekre való váltás.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő Zrt. szakemberei által kialakított vízmegtartó erdei tókákat.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás miatt megnőtt az esőkertek szerepe a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodásban.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszabb aszályos időszakok és az intenzív, rövid idő alatt végbemenő csapadékesemények.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
Az előrejelzések és a szakértők szerint egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
Az aszály leküzdésére kialakított duzzasztóműveknek lehetnek pozitív és negatív hatásai is.
Mit tehet Magyarország?
A szegedi kutatók eredményei új fejezetet nyithatnak az aszály elleni küzdelemben.
Magyar Péter miniszterelnök Marispusztán egyeztetett az aszályhelyzet megoldási lehetőségeiről.
Az új vidék- és településfejlesztési miniszter a parlamenti bizottság előtt beszél, mutatjuk, miket mondott a szakember.
Egyszerre több kihívással kell megküzdenie idén is a magyar burgonyatermesztőknek.
A hőhullám az állatokat is megviseli, ráadásul a hőstressz egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartó gazdaságoknak.
Egyre nyitottabbak a magyar gazdák a dróntechnológiára, de a kijuttatható szerek szűk köre még visszafogja a beruházásokat.
A GM növények termesztése 2025-ben világszerte 216 millió hektárt ér el, és a vetésterület döntő része néhány nagy országban koncentrálódik.
Az ASP-kitörés és a piaci válság egyszerre terheli a hazai sertéságazatot - több sertéshús fogyasztására kérik a magyarokat.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
