Ez a növény lesz a nyertes a száraz Magyarországon? Jól járhat, aki termeli
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt a magyar mezőgazdaságban napjainkra létfontosságúvá vált a szárazgazdálkodás alkalmazása.
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt a magyar mezőgazdaságban napjainkra létfontosságúvá vált a szárazgazdálkodás alkalmazása.
Az aratás utáni maradványbontástól a tavaszi lombkezelésig egyetlen, összefüggő technológia. Az alapokat már ősszel lerakjuk.
Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
Ki fogja ellátni a térségi feladatokat?
A miniszterelnök szerint nemzeti ügy a vízgazdálkodás fejlesztése, lépni kell.
Frissült a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv pályázati menetrendje, új vízprémium támogatások segíthetik a mezőgazdasági vízvisszatartást.
Az éghajlat változásával a vízgazdálkodásnak egyre gyakrabban kell egymással látszólag ellentétes helyzetekre választ adnia.
A rendelet alapján a tagállamoknak eredetileg 2026. szeptember 1-jéig kellett benyújtaniuk nemzeti természet-helyreállítási tervük tervezetét.
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott.
Megviseli az aszály a Dinnyési Halgazdaságot is, közel 300 mázsa hal pusztult el.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
Nem minden hektárt kell öntözni, ahol viszont megéri, ott ne várjunk tovább másra.
A helyi viszonyok ismeretében egy kisebb beavatkozás is óriási eredményekkel járhat a magyar erdőkben.

A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
2026 augusztusában a magyar gazdák 39,8 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Fotyék Tibort, a Pipelife Hungária öntözési szakértőjét kérdeztük.
Továbbra is Mészáros Lőrinc vezeti a 100 leggazdagabb magyar rangsorát, 1785,7 milliárd forintra becsült vagyonával.
Soltész Gergőt, az Ostoros Családi Pincészet ügyvezetőjét és többségi tulajdonosát kérdeztük.