Az aszály miatt elrendelt rendkívüli készültség indokolt, de a szakértők szerint az idei terméskiesést már nem lehet érdemben mérsékelni.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Több mint 500 millió köbméter szennyvizet tisztítunk meg évente, aszály idején ez stratégiai víztartalék lehetne.
Az elmúlt években tapasztalható csapadékhiány és az aszályos időszakok növekvő intenzitása miatt a felszín alatti vízkészletek folyamatosan csökkennek.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
Tevék bukkantak fel Budapest belvárosában – van, aki örül a szárazságnak.
Bóna Szabolcs elmondása szerint minden ötödik liter víz elfolyik a semmibe Magyarországon.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei egyértelművé tették, hogy a mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása a víz helyben tartása.
A talajszerkezet javítása kulcsfontosságú az aszályhatások mérséklésében, vagyis a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
A vízépítés a klímaalkalmazkodás egyik kulcsa: már nem csak elvezetni, megtartani is kell.
A mostanihoz hasonló forró, száraz időszakban különösen fontos az esővíz összegyűjtése és tudatos felhasználása.
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
Lassan már a csapból is ez folyik: az esővizet helyben kell tartani! Miért halljuk ezt egyre többször? Kevés a csapadék, ezen felül egyre gyakrabban nagy intenzitással is jön.
Magyarországnak szakítania kell a 19. és 20. század vízgazdálkodási gondolkodásával.
A legfrissebb jelentések szerint Kismarosnál teljesen kiszáradt a Börzsöny egyik állandó vizű patakja.
A Nemzeti KAP-hálózat egy olyan fórum, amelynek elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése.
1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már állandó üzleti kockázat.
A klímaváltozás hatására a világ számos térségében megváltozik a csapadék időbeli és térbeli eloszlása.
2026 júniusában a magyar gazdák 101,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
