Frissült a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv pályázati menetrendje, új vízprémium támogatások segíthetik a mezőgazdasági vízvisszatartást.
Az éghajlat változásával a vízgazdálkodásnak egyre gyakrabban kell egymással látszólag ellentétes helyzetekre választ adnia.
A rendelet alapján a tagállamoknak eredetileg 2026. szeptember 1-jéig kellett benyújtaniuk nemzeti természet-helyreállítási tervük tervezetét.
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott.
Megviseli az aszály a Dinnyési Halgazdaságot is, közel 300 mázsa hal pusztult el.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
Nem minden hektárt kell öntözni, ahol viszont megéri, ott ne várjunk tovább másra.
A helyi viszonyok ismeretében egy kisebb beavatkozás is óriási eredményekkel járhat a magyar erdőkben.
Azonnali szemléletváltásra van szükség a magyar agráriumban a versenyképesség megőrzéséhez.
Egy csapadékos időszak még nem feltétlenül tölti fel a teljes gyökérzónát a földben.
Bóna Szabolcs szerint az Országos Jégkármérséklő Rendszernél az igazi problémát a hatékonyság jelenti.
Európa főbb folyói – a Rajna, a Duna, a Pó és a Loire – történelmi mélypontra süllyedtek idén nyáron.
Magyarországon is lehet sikere a légköri nedvességet passzív módon gyűjtő megoldásoknak.
A kukorica betakarításában egyre nagyobb szerepet kapnak a nagyobb teljesítményre képes, hatékonyabb és a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó vágóasztalok.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
A tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen csökkent a baromfihús ára az idei év első harminchét hetében Magyarországon.
Vaddisznókban igazolták az afrikai sertéspestis vírusát Baranya vármegyében, bővülnek a fertőzött és magas kockázatú területek.
Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.
