Kiderült az igazság a Velencei-tóból eltűnő vízről: ez durva
2026. június 20-án az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022. szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak.
2026. június 20-án az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022. szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak.
A szakértők szerint a víz megtartása a kulcsa az elsivatagosodás elleni küzdelemnek.
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik szükséges eleme a stressztűrő növényekre való váltás.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő Zrt. szakemberei által kialakított vízmegtartó erdei tókákat.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás miatt megnőtt az esőkertek szerepe a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodásban.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszabb aszályos időszakok és az intenzív, rövid idő alatt végbemenő csapadékesemények.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
Az előrejelzések és a szakértők szerint egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
Az aszály leküzdésére kialakított duzzasztóműveknek lehetnek pozitív és negatív hatásai is.
Mit tehet Magyarország?
A szegedi kutatók eredményei új fejezetet nyithatnak az aszály elleni küzdelemben.
Magyar Péter miniszterelnök Marispusztán egyeztetett az aszályhelyzet megoldási lehetőségeiről.

Apró tényezőkön múlhat a siker, több beavatkozás is segíthet átvészelni a kritikus időszakot.
A gyümölcssövények igen látványos részei a kertnek, és a félárnyék miatt, amit adnak még értékesebbek.
Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző művelési ágak termőföldárai között itthon.
Norbert Lins számos ponton egyértelműen bírálta az Európai Bizottság tavaly nagy port kavart elképzeléseit.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy továbbra is problémát jelent, amikor külföldi dinnyét magyar termékként értékesítenek.