Ez a növény lesz a nyertes a száraz Magyarországon? Jól járhat, aki termeli
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt a magyar mezőgazdaságban napjainkra létfontosságúvá vált a szárazgazdálkodás alkalmazása.
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt a magyar mezőgazdaságban napjainkra létfontosságúvá vált a szárazgazdálkodás alkalmazása.
Az aratás utáni maradványbontástól a tavaszi lombkezelésig egyetlen, összefüggő technológia. Az alapokat már ősszel lerakjuk.
Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
Ki fogja ellátni a térségi feladatokat?
A miniszterelnök szerint nemzeti ügy a vízgazdálkodás fejlesztése, lépni kell.
Frissült a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv pályázati menetrendje, új vízprémium támogatások segíthetik a mezőgazdasági vízvisszatartást.
Az éghajlat változásával a vízgazdálkodásnak egyre gyakrabban kell egymással látszólag ellentétes helyzetekre választ adnia.
A rendelet alapján a tagállamoknak eredetileg 2026. szeptember 1-jéig kellett benyújtaniuk nemzeti természet-helyreállítási tervük tervezetét.
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott.
Megviseli az aszály a Dinnyési Halgazdaságot is, közel 300 mázsa hal pusztult el.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
Nem minden hektárt kell öntözni, ahol viszont megéri, ott ne várjunk tovább másra.
A helyi viszonyok ismeretében egy kisebb beavatkozás is óriási eredményekkel járhat a magyar erdőkben.

Otthon is egyre többször kerül elő az édesség, megjelentek a kisebb, az elfogyasztott mennyiség szabályozását segítő formátumok
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is.
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Egyre több kávét importál az Európai Unió harmadik országokból, és ezt egyre nagyobb értékben teszi.
Komoly gondokkal küzd a román sertéságazat, hiszen az afrikai sertéspestis (ASP) itt jelenti a legnagyobb problémát egész Európában.