A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
Újra pályázhatóak az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése körébe sorolt erdőgazdálkodási tevékenységek.
Magyar fejlesztés segíthet a palántaföldek tőzegmentesítésén és a tőzeges területek védelmén.
Félmillió háztartás akár évi 25 millió köbméter esővizet is hasznosíthatna itthon.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
Az erdőbényei kihelyezett kormányülésen tárgyalják a készülő klímatörvényt is.
További feljelentések várhatók az előző ciklus gyanús agrártámogatási ügyei miatt.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt a magyar mezőgazdaságban napjainkra létfontosságúvá vált a szárazgazdálkodás alkalmazása.
Az aratás utáni maradványbontástól a tavaszi lombkezelésig egyetlen, összefüggő technológia. Az alapokat már ősszel lerakjuk.
Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
Ki fogja ellátni a térségi feladatokat?
A miniszterelnök szerint nemzeti ügy a vízgazdálkodás fejlesztése, lépni kell.
Frissült a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv pályázati menetrendje, új vízprémium támogatások segíthetik a mezőgazdasági vízvisszatartást.
Az éghajlat változásával a vízgazdálkodásnak egyre gyakrabban kell egymással látszólag ellentétes helyzetekre választ adnia.
A rendelet alapján a tagállamoknak eredetileg 2026. szeptember 1-jéig kellett benyújtaniuk nemzeti természet-helyreállítási tervük tervezetét.
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott.
Megviseli az aszály a Dinnyési Halgazdaságot is, közel 300 mázsa hal pusztult el.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
