Egy jól megtervezett esővíz-hasznosító rendszerrel komoly megtakarításokat érhetünk el.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
A MATE új kutatása a beépített felületek és a talaj vízgazdálkodási kapcsolatát vizsgálta.
A szakértők szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak az extrém aszályok a magyar folyóknál.
Az aszályok miatt sokan úgy érzik, már nincs mit összegyűjteni, egy átlagos családi ház tetejére ma is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Mit üzen a Duna rekordalacsony vízállása és hogyan alkalmazkodhatunk a változó vízjáráshoz.
A meteorológusok és a rendelkezésre álló adatok szerint azonban semmi sem igazolja, hogy a technológia szárítaná a légkört.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
A lakossági ivóvízellátás a Duna ennél jóval alacsonyabb vízállása esetén sem kerül veszélybe.
Az aszály miatt elrendelt rendkívüli készültség indokolt, de a szakértők szerint az idei terméskiesést már nem lehet érdemben mérsékelni.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Több mint 500 millió köbméter szennyvizet tisztítunk meg évente, aszály idején ez stratégiai víztartalék lehetne.
Az elmúlt években tapasztalható csapadékhiány és az aszályos időszakok növekvő intenzitása miatt a felszín alatti vízkészletek folyamatosan csökkennek.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
Tevék bukkantak fel Budapest belvárosában – van, aki örül a szárazságnak.
Bóna Szabolcs elmondása szerint minden ötödik liter víz elfolyik a semmibe Magyarországon.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei egyértelművé tették, hogy a mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása a víz helyben tartása.
A talajszerkezet javítása kulcsfontosságú az aszályhatások mérséklésében, vagyis a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
Néhány egyszerű ápolási munkával sok zöldségféle még hosszú heteken át képes új virágokat és terméseket hozni.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
