2022. május 25. szerda Orbán

Hírek - Állat

Riasztó képet mutat a magyar állattenyésztés: drasztikus változások jöhetnek

Egyre több állattenyésztő hagy fel a tevékenységével, a vállalatok pedig egyre több olyan beruházást halasztanak el, amelynél pedig sikeresen pályáztak a támogatásra - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia állattenyésztéssel és takarmányozással foglalkozó szekciójában. A meghívott szakemberek kiemelték, hogy az ágazatnak jelenleg számos olyan nehézséggel kell megküzdenie, amelyek alapvetően befolyásolják az ágazat szereplőinek döntéseit és a gazdálkodás eredményességét. Az állategészségügyi gondok mellett ilyen kihívás volt idén például a vállalkozásoknak jelentős költségnövekedést okozó takarmánydrágulás, de az energia és az építőanyagok árának emelkedése is komoly problémákat okozott az ágazatban.
 
 

A hazai állattenyésztő vállalkozásoknak ma számos olyan nehézséggel kell megküzdeniük, amelyek alapvetően befolyásolják gazdálkodásuk eredményességét. Az állategészségügyi gondok mellett további jelentős költségnövekedést okoz a takarmánydrágulás, de az energiaárak, az építési költségek növekedése, valamint az alacsony átvételi árak is komoly problémát jelenthetnek az ágazat szereplőinek – derült ki a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia állattenyésztéssel és takarmányozással foglalkozó szekcióján. A meghívott szakértők arról is elbeszélgettek, milyen további áralakulások prognosztizálhatók, illetve milyen új takarmányipari termékekkel és innovációs megoldásokkal növelhetik hatékonyságukat az állattenyésztő vállalkozások.

Mészáros Péter, a Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője előadásában elmondta, hogy a fenntarthatósággal mint koncepcióval való kapcsolat 2009-ben, az Európai Unió RED I. és RED II. Irányelvével kezdődött, amit aztán az önkéntes fenntarthatósági rendszerek (ISCC, RedCert, BÜHG, AACS) megalkotása követett. Ahogy a szakember fogalmazott, a magyar BÜHG-rendszernek kezdetben nagy volt az elfogadottsága, amit ez alatt vásároltak a termelők, azt ISCC mellett el is tudták adni. Aztán, ahogy a nyomon követhetőség kritériuma erősödött, Magyarországon bevezetésre került a BIONYOM-rendszer, az elektronikus adatszolgáltatás és a Nabisy-rendszer is. Mészáros Péter beszélt arról is, hogy elég kényelmes volt, hogy fenntarthatóságot illetően a NUTS2 kibocsátási értékek vonatkoztak a termelésre, mert ezeknél nem kellett külön számolgatni, nem kellett külön eszközökhöz nyúlni, ám a rendszernek van két komoly hibája: nem volt benne minden termény, és nem frissítették 2009 óta, vagyis a rendszer mostanra már megérett egy felülvizsgálatra. A Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője a biodízelek jelenlegi piacán az Európai Unióban 20 millió tonna az éves felhasználás, amiből 15,5 millió tonna a biodízel (ebből 6 millió tonna repceolaj, 0,5 millió tonna pedig napraforgó olaj), a maradék 4,5 millió tonnát pedig hidrogénezett növényi zsírok teszik ki. Ez egy teljesen fenntartható mennyiség, bár a pálmaolaj 2030-ig tartó kivezetése miatt egyre növekszik az igény a repce- és a napraforgó olajra – mondta ki a szakember.

Az élelmiszerek és takarmányok piacát illetően egyre komolyabb igény mutatkozik a jó minőségű, nyomon követhető és fenntartható termékek, termények iránt. Minőségirányítási vezetőként hadd tegyek egy megjegyzést: az EU-n kívül és belül a magyar termékek jó minőségűnek számítanak. Ezért ne tegyük tönkre ezt egy olyan üggyel, mint a vegyszerek használata, hogy a termelők olyan vegyszereket alkalmaznak, amelyek az Európai Unióban már be vannak tiltva

– jelentette ki Mészáros Péter.

A Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője szerint a probléma nemcsak a repce, hanem a gabonák esetén is fennáll. Mészáros Péter épp ezért óva intette és határozottan kérte a magyar gazdákat, hogy ne alkalmazzanak ilyen vegyszereket, és ne így szabaduljanak meg a felgyülemlett, rajtuk maradt készleteiken. A szakember emellett beszélt arról is, hogy a takarmányok szempontjából arra lehet számítani, hogy a következő években meg fog nőni a tanúsított fenntarthatósági takarmányok száma. Mészáros Péter felidézte, hogy a Glasgow-i klímacsúcson legnagyobb agrárkereskedő multinacionális cégek tettek egy közös nyilatkozatot arra nézve, hogyan csökkentsék az üvegházhatású gázokra (ÜHG) vonatkozó kibocsátási értékeiket, és hogy 2025-ig fejenként 5-15%-os csökkentést írtak elő maguknak. A bioüzemanyag és élelmiszeripari finomított olaj gyártása kapcsán a Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője utalt rá, hogy ezeknek az ökológiai lábnyomának csak 20-30%-át adja a szállítás és a feldolgozás, a többi 70-80%-ot a mezőgazdasági termelés teszi ki. Mészáros Péter végezetül elmondta, hogy a mezőgazdasági termelésben arra lehet számítani, hogy a jövőben meg fognak jelenni az ÜHG-értékek kiszámítására a megfelelő kalkulátorok, amelyekkel a mostani NUTS2-értékeknél jobb eredmények lesznek. A szakember jelezte, hogy ez ugyan a termelők számára egy újabb adminisztratív teher lesz, mégis fontos, hogy foglalkozzanak vele, mert ez a későbbi generációk hasznára válhat majd.

Mészáros Péter

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője felidézte, hogy a magyarországi szójatermesztésnek az adta az első nagy lökést, amikor 2015-ben bevezették a termeléshez kötött támogatást. Ekkor hektáronként körülbelül 50-60 ezer forintot kaptak a magyar termelők, ez pedig sokakat ösztönzött a szója termesztésére. 2015 előtt 1876 gazdaságban foglalkoztak szójával, ez a termeléshez kötött támogatás hatására 5 ezer fölé nőtt, ám mivel sokaknak nem volt tapasztalatuk ezzel a növénnyel, az első év felbuzdulását követően több mint ezer gazdaságban végleg felhagytak a termesztéssel. Bene Zoltán szerint mostanra a forint gyengülése és a növény vetésterületének csökkenése miatt a termeléshez kötött támogatás már 70 ezer forintot jelent hektáronként, ami a termelési költség mintegy 25-33%-át fedezi. A szakember szerint 2021-2022-ben új, óriási lehetőséghez fog jutni a szója: ennek oka pedig az energiaárak elszabadulásában keresendők. Amint a Karintia Kft. cégvezetője rámutatott, a nitrogén-műtrágyák árának emelkedése jórészt a földgáz árának megugrásának köszönhető, amely nagyjából a hétszeresére drágult. A kukorica termesztéséhez sok műtrágya kell, a szójáéhoz viszont jóformán semennyi.

Bene Zoltán szerint a műtrágyázás mellett a szárítás a másik jelentős költségtétel a kukoricatermesztésnél, aminek az árai szintén megduplázódtak, míg a szójánál ezzel se kell foglalkozni. Végezetül a szója logisztikai költségei is alacsonyabbak. A Karintia Kft. cégvezetője kiemelte, hogy hogy a szójának az energiaválság jelentős segítséget nyújt: ami a kukoricánál probléma, az a szója esetében egy esély. Bene Zoltán emellett beszélt arról is, hogy az elmúlt öt évben a kukorica termésátlagát tekintve 31%-os szórás volt a legjobb és a legrosszabb év között, míg a szójánál ez az érték csak 16%-os, vagyis kijelenthető, hogy a szója jobban tolerálta a szélsőséges időjárási körülményeket. A szakember elmondta, hogy remélhetőleg nem marad sokáig ennyire magas a gáz ára, még ha onnantól ez az ösztönző erő kevésbé is fogja segíteni a szóját. Bene Zoltán hangsúlyozta, hogy 2023-tól egy zöldebb agráriumot fog előirányozni az Európai Unió Közös Agrárpolitikája, ami egyben kevesebb növényvédő szer és kevesebb tápanyag kijuttatást fog jelenteni. A kukoricával ellentétben a szójához ezekből is kevesebb kell – tette hozzá a Karintia Kft. cégvezetője, rámutatva, hogy a szója a fenti okok miatt 2023-tól ismét jelentős lendülethez juthat, és aki a mostani nehézségek ellenére meglátja a lehetőséget a szójában, az jól járhat. A szakember szerint az ágazati szereplőkkel együtt, őket segítve – és nem megismételve a 2015-ös kudarcot – óriási vetésterület-növekedés előtt állhat a szója.

Bene Zoltán elismerte, hogy nem volt egyszerű az idei évük, utoljára az 1999-2000-es években 1999-2000-es években tapasztaltak a mostanihoz hasonló drágulást, amikor több mint duplájára növekedtek az árak, de ez a mostani drasztikusabb áremelkedéseket hozott. A Karintia Kft. cégvezetője úgy látta, hogy bár a növényvédő szerek körüli őrület, a műtrágya árának megugrása és az ellátási problémák, valamint terményárak és -logisztikai kihívások ellenére jól vették az akadályokat, és az elmúlt időszak egyértelműen bebizonyította, hogy a növénytermesztésben a jövőben a szélsőségeket tűrő genetikák jelentősége fel fog erősödik. Bene Zoltán megismételte, hogy a jövőben a szója óriási lehetőséghez fog jutni, a probléma azonban ott lehet, hogy idő előtt el fog fogyni a vetőmag.

A szója új esélyt kapott, a kereslet nagyon erős, de az előállítás-oldalon visszaesés volt tapasztalható, mert a korábbi 4300 hektár helyett már csak 4100 hektáron termesztik ezt a növényt, ez valamivel több mint 5%-os csökkenés. A termésben is volt 5-10%-nyi csökkenés, vagyis összesen 10-15%-kal kevesebb vetőmag lesz a piacon. Ez a 4100 hektár elég lenne a hazai termelőknek, de az itt megtermelt szója vetőmag ennek jelentős része a külföldi piacokon talál gazdára. Emiatt félő, hogy nem lesz elég vetőmag ahhoz, hogy vetésterület nagyobb mértékben bővülhessen, de az biztos, hogy több szója fog az állattenyésztők rendelkezésére állni

– jelentette ki Bene Zoltán.

Bene Zoltán

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója nem volt túl optimista a 2021-es évet illetően, elmondása szerint az elmúlt 20-25 esztendőben nem volt ilyen nehéz helyzet. Ahogy a szakember fogalmazott, a 8 cégből álló csoportjukban a növénytermesztéssel és értékesítéssel foglalkozó cégek jól vannak, de az állattenyésztési profilúak nem. A takarmánygyártás területén nagyon nehéz a helyzet, hiszen az állati termék előállításában a költségek legnagyobb részét a takarmányozás adja ki. Kulik Zoltán szerint nem azzal van probléma, hogy egy-két hónapig vagy fél évig kihívásokkal kell küzdeniük, hanem az ágazat teljes jövőképével gondok vannak. Nem lehet tudni, hogy milyen lesz a következő időszak, hogy hogyan fognak kijönni a mostani helyzetből, közben pedig látni lehet, hogy hogyan lesz egyre drágább minden. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint az élelmiszereknél árrobbanásra lenne szükség, de az ágazat fáziskésében van.

A sertéspiacon egyértelműen látszik, hogy vannak olyan termelők, akik befejezték a termelést. A baromfinál már összetettebb a helyzet, az állategészségügyi gondok és a uniós szabályozási problémák is nehezítik a helyzetet, de ennél a két állatfajnál egyértelműen látszik, hogy egyre kisebb lesz a piac – jelentette ki a szakember. Ami a szarvasmarhát illeti, arra az állatra más törvényszerűségek vonatkoznak, hiszen ott hosszabb generációs idővel kell számolni, emiatt nehezebb is döntéseket hozni. Az biztos, hogy a takarmányárak alakulása nagyon befolyásolja az ágazatot. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint a piacszűkülés teljesen egyértelmű és látható, de bízik benne, hogy az élelmiszer olyan polcra kerül, ahová kell neki, de ebben benne van minden input árának emelkedése, ami pedig nem 1-2%-os lesz, hanem 10-20-30%-os lesz.

A fejlesztéseket illetően Kulik Zoltán kiemelte, hogy most még forrásbőség van: de ki az, aki a jelenlegi bizonytalan helyzetben megpályázza az ATK-t, ki meri megcsinálni és milyen elvek alapján a beruházást? Ahogy a szakember fogalmazott, egyre több termelő halasztja el a megnyert pályázatok megvalósítását, ez pedig sokat elmond a következő 5-10 évről. A Vitafort Zrt.-t illetően a vezérigazgató elárulta, hogy 1,5 évvel ezelőtt a cégcsoport előre gondolkodott, és még az áremelkedések előtt elkezdtek fejleszteni, de ez vakszerencse volt. Van viszont olyan beruházásuk is, egy szarvasmarhatelep, amire ugyan kaptak 2 milliárdos ATK-támogatást, de még várnak a projekt elindításával. Kulik Zoltán mindenkinek azt tanácsolta, hogy várja meg a január közepét, mert akkor talán jobb körülmények lesznek a fejlesztések és beruházások elindítására. A szakember úgy vélte, hogy lehet tudni, hogy az a beruházás, amit idén vagy tavaly meglépett valaki, mennyit fog érni 5 év múlva, és nem 10%-kal, hanem annál sokkal többet.

Kulik Zoltán úgy látta, hogy a közeljövőben nagyon gyors és nagyon hirtelen árrobbanásra lehet számítani, de minden egyes állatfajnál külön-külön időintervallumban. Ez viszont – várhatóan – nem a sertéssel fog kezdődni. Jelenleg aki állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozik, annak gyakorlatilag azt kell eldöntenie, hogy amit megnyer az egyiken, azt felhasználja-e a másik veszteségeinek pótlására. A szakember beszélt arról is, hogy a közeljövőben elindulhat egy konszolidáció a takarmánygyártók között.

A takarmányipar tovább fog koncentrálódni Magyarországon. Most 300-400 között van a működő takarmánykeverők száma, ez pedig még európai viszonylatban is óriási szám. Koncentrálódás lesz, kevesebb keverő fog működni. Akinek nincs megfelelő háttere, tönkre fog menni

– jelentette ki Kulik Zoltán.

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a piacon beszállítói oldalról óriási a bizonytalanság, a takarmánygyártók pedig – tanulva a tavalyi évből – igyekeznek betárazni alapanyagokból, mert abból tudnak gyártani, ami bent van a raktárban. Közben pedig nem lehet 6-8 hónapra előre gondolkodni, nagy a kiszámíthatatlanság – írta le az ágazatban uralkodó helyzetet Kulik Zoltán. A szakember szerint a mai állattenyésztés teljesen más, mint a 20 évvel ezelőtti: a cégek felkészültek, és tudják, hogy aki több lábon áll, annak jobbak az esélyei a megmaradásra.

Kulik Zoltán

Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa nem most vette észre, hogy az állattenyésztésben elkezdett romlani a helyzet, mert már az elmúlt három évben is óriási kihívások elé állította az ágazatot a gazdasági helyzet. A szakember szerint ez egy folyamatosan romló tendencia volt, amit a koronavírus csak felgyorsított. Az Agrofeed Kft. tulajdonosa felidézte, hogy nemrég a takarmányozással foglalkozó AIMS nemzetközi konferencián elhangzott, hogy jelenleg borzasztóan rossz takarmány- és premixgyártónak lenni, annál rosszabb csak állattartónak lehet lenni. Ahogy Csitkovics Tibor fogalmazott, nehéz elszakadni, mert közös a piacuk, ha az egyik félnek rosszul megy, akkor a másik félnek is. A szakember szerint az ágazatban mindenki bizakodik a jövőben és várja a csodát, és valóban, 18 rossz hónap után a tejágazatban már lehet látni egy fellendülést, ezzel együtt pedig talán a feldolgozók is lehetőséget kapnak majd arra, hogy emeljék a felvásárlási árakat. Ám Csitkovics Tibor szerint a baromfinál és a sertésnél mind a mai napig óriási problémák vannak, a sertéspestis és a madárinfluenza teljesen szétzilálja a piacot, ami pedig azzal jár, hogy folyamatosan fogynak a termelők.

Az Agrofeed Kft. tulajdonosa úgy látja, hogy a mostani helyzetben a legnagyobb probléma az, hogy már nem csak magyar piacról kell beszélni, hanem világpiacról, a globalizáció pedig olyan szinten átírta a helyzetet és a piaci viszonyokat, hogy az elképesztő. Csitkovics Tibor rámutatott, hogy a világpiacon eddig olyan még sose volt, hogy minden meghatározó sertéstermelő országban drasztikusan csökken az sertésállomány, és hogy senki nem tudja, mikor fog ez átfordulni hiányba. A szakember aláhúzta, hogy ezt a közgazdasági helyzetet, amikor hízónként hetente 10 ezer forint mínuszt kell beírnia a termelőnek, azt nem lehet hosszú távon fenntartani. Nincs az a termelő, aki ezt hosszú távon képes lenne finanszírozni, és teljesen érthető, ha valaki nem akarja elveszíteni, amit az elmúlt 30 évben megkeresett. Emiatt nagyon sokan csökkentik, szűkítik a termelést, sőt, vannak olyanok is, akik teljesen abbahagyják. És az Agrofeed Kft. tulajdonosa szerint valahol ez is lesz a megoldás: be kell állni egy olyan termelési szintre, ahol újra megindulhat az áremelkedés. Ez pedig robbanásszerűen fog megtörténni azoknál, akik kibírják addig. A szakember kijelentette, hogy az is elképzelhető, hogy jövő nyáron húshiány fog kialakulni Európában vagy a világon.

Csitkovics Tibor elmondta, hogy Kínában folyamatosan emelkednek a sertésárak, de még mindig mínuszban vannak a termelők, és hogy a kínai sertéságazat gyakorlatilag finanszírozhatatlan, szeptember-októberben pedig 10 éves mélypontra esett vissza a szója- és kukorica behozataluk. Ezzel szemben Brazíliában az elmúlt évtizedben az esőerdők kiirtása után mintegy 42 millió hektárnyi földet vontak be a termelésbe, ami viszont rekordtermést jelenthet kukoricából és szójából, és ez az árakban is meg fog látszani hamarosan. A magyar állattenyésztés és takarmányozás kapcsán Csitkovics Tibor elmondta, hogy szerinte aki eddig nem kezdett el beruházni, az most már inkább ne vágjon bele, ugyanis az építészeti költségek irreális magasságokba emelkedtek.

Sertéstenyésztésből vagy takarmánygyártásból ezeket már nem lehet kigazdálkodni. Ráadásul az elmúlt 5-8-10 évben nem gondoltunk azzal, hogy van kamat is. A mostani beruházásoknál viszont már ezzel is számolni kell, ha pedig a tervezett beruházás háromszor annyiba kerül és még 5-8% kamat is van rajta, akkor már nem éri meg. Nagyon meg kell gondolni, mibe vág bele az ember. Beruházni kell, de nem minden áron

– jelentette ki Csitkovics Tibor.

A szakember szerint ugyanakkor az állattenyésztésnek van jövője, bár meglehet, nem a mostani struktúrában. Az Agrofeed Kft. tulajdonosa szerint 10 éves távlatban ennek dinamikus mértékben növekednie kell, de az elkövetkező időszakban számukra a legnagyobb kihívás az lesz, hogy el tudják látni a partnereket a megfelelő időben a megfelelő minőségű takarmánnyal. Csitkovics Tibor azonban bizakodó volt, és azt remélte, minden jelenlegi probléma és kihívás meg fog oldódni a következő év oldalán.

Csitkovics Tibor

Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.- Bonafarm Mezőgazdaság ügyvezetője szerint már 2021 elején látni lehetett, hogy ez egy kihívásokkal teli év lesz, hiszen az alapanyagárak már idén januárban is magasak voltak, ám azt nem gondolták volna, hogy év végére ilyen magasan lesznek. Ez pedig megnehezítette a mindennapjaikat, nem beszélve arról, hogy a költségek (energiaköltségek, bérköltségek, stb.) is magasabb szinten vannak. A szakember kiemelte, hogy az is meglepetésként érte őket – és talán mindenki mást is –, hogy az élő sertés átvételi árai ilyen hosszú ideig ennyire alacsonyak tudnak maradni. Arra a kérdésre, hogy mennyire érinti őket a takarmányárak megugrásának problémája, Balassa Gergely elmondta, hogy a vevőkörük egyik fele a cégcsoporton belüli vállalkozásokból áll, a másik fele viszont külső partnereket takar. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.- Bonafarm Mezőgazdaság ügyvezetője szerint jelenleg ott tart a helyzet, hogy vannak olyan sertéstartók, akik abbahagyják ezt a tevékenységet, és vannak olyan baromfitartók is, akik egy-két turnust ki fognak hagyni. Az elmúlt háromnegyed évben a kocakivágások száma – a korábbi években megszokott 40-50 ezer darabhoz képest – 70 ezer volt, aminek egészen biztosan kihatása lesz a 2022-es évre is, mert ez a szaporulat hiányozni fog az állatállományból. Balassa Gergely szerint a jövőben további állatlétszám-csökkenésre lehet számítani.

A fejlesztések és beruházások tekintetében a szakember elmondta, hogy mindenképpen szeretnék végrehajtani azokat a pótló és fenntartó beruházásokat, amelyek a hatékonyságot növelik és a technológiát fejlesztik. Elképzelhető azonban, hogy jobban át fogják gondolni a fejlesztéseiket, és inkább a robotizációra, automatizációra fognak fókuszálni.

Ezzel lehetünk versenyképesebbek, a jövő kulcsa pedig a hatékonyságnövelés

– jelentette ki Balassa Gergely.

Ami az állattenyésztési és takarmánytermelési ágazat koncentrációját illeti, Balassa Gergely rámutatott, hogy az elmúlt 2-3 évben egyre több a kis takarmánykeverő üzem tűnt el. A szakember szerint ez a folyamat nem fog leállni egyhamar, további koncentrálódásra lehet számítani a takarmánytermelési ágazatban.

Kulik Zoltán, Csitkovics Tibor, Bene Zoltán, Balassa Gergely és Fórián Zoltán (b-j)

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben