Az ársapka megszüntetése után jelentős mértékben meg fognak ugrani az élelmiszerárak Magyarországon.
Nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol olyan mértékben nőne az élelmiszerek ára, mint Magyarországon
Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben az élelmiszerek az Európai Unióban.
Minden harmadik szervezet két éven belül fellendülésre számít a magyar gazdaságban.
Elképesztő, ami a németeknél történik, továbbra is az átlagos infláció alatt van a gyümölcsárak növekedése az országban.
Az első félévben 22-23 százalékkal nőttek a közúti fuvarozói költségek Magyarországon.
Itt a nagy helyzetjelentés Magyarország élelmezés-biztonsági helyzetéről és kilátásairól.
A tojástermelők szerint a tojás még az áremelés után is az egyik legolcsóbb alapvető élelmiszer lesz.
Elképesztő áremelkedések vannak a belgáknál, a fő hajtóerő az energiaárak emelkedése.
Az átlagos, 10,3%-os inflációs rátát felülmúlva 12,3%-kal drágultak az élelmiszerek Hollandiában.
Mik voltak az okai az idei gyenge német spárgaszezonnak?
De ne legyen korai az öröm!
Nincs mese, erre fel kell készülni.
1976 óta nem volt ilyen drágulás ezen a téren.
Jelentősen drágultak a zöldségek és gyümölcsök is az olaszoknál.
Mi lesz így a 2022-es spanyol csemegeszőlő szezonnal?
A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban történt
Egész évben magasak maradnak az árak.
Óriási fejlesztések várhatóak az ágazatban.
Milyen árak várhatóak az árstop megszüntetése után a boltokban?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.