A hőhullám pont a Souss-Massa régiót, az ország legjelentősebb paradicsomtermelő körzetét sújtotta.
A hazai fogyasztók ellátása mellett a külpiacokra is jut a friss magyar paradicsomból.
A meleg, csapadékos időjárás miatt továbbra is a gombákra és a baktériumokra kell a leginkább figyelnünk.
Magyarországon a 2022-es 80 ezer tonna körüli termést követően az idei szezonra 100 ezer tonna körüli termést valószínűsítenek.
Nincs könnyű dolga a paradicsomtermesztőknek sem, a túlkínálat és egy új növénybetegség is borzolhatja az idegeket.
A WPTC Sacramentóban tartott vezetőségi ülésén készített prognózis szerint idén 41,8 millió tonna körül, a 2022-esnél 10%-kal magasabb szinten alakul a globális termelés volumene.
Ha ezekre odafigyelünk, friss, finom egészséges paradicsomokat termeszthetünk bent, az otthonunkban is, kert sem kell hozzá.
Az AKI friss kiadványából kiderült, hogy kevesebb paradicsom termett Magyarországon és globálisan is.
Ilyen változások várhatóak a paradicsom piacán a 2022-es őszi és téli szezonban.
A költségnövekedések miatt hiány alakulhat ki a boltokban az olasz ételkülönlegességekből.
Jelentős visszaesésre számítanak.
Itt a világ első kétkarú autonóm paradicsomszüretelő -és csomagoló robotja.
Ipari paradicsom hazai és nemzetközi helyzetkép.
Robotizált beporzórendszer hajtatott paradicsomban?
-20220629.jpg)
Pörögnek a támogatások az agráriumban.
Lehet, hogy nem fogjuk tudni ketchupba mártani a sült krumplit?
Több paradicsompalántán is igazolta a Nébih a ToBRFV vírus jelenlétét.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
