2019. december 10. kedd Judit

Hírek - Élelmiszer

Nem félni kell a tejpótlóktól, hanem többet kell beszélni a tejről

2019. november 14-én, a gárdonyi Vital Hotel Nautisban került sor a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szokásos, tejágazati konferenciájára. A rendezvényen magyar és külföldi szakemberek beszéltek a szektor aktuális kérdéseiről, a fogyasztói igényekről és kérdésekről, a Közös Agrárpolitikáról és a várható változásokról, valamint francia és a lengyel tejágazat helyzetéről.
 
 

A rendezvényt dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki köszöntője után az ágazat aktuális élelmiszerlánc-biztonsági kérdéseiről beszélt. Elmondta, hogy 2019 első felében több, mint 5%-kal nőtt az élelmiszeripar értékesítése.  Mint kiderült, három éve zajlik a Magyar Élelmiszerkönyv aktualizálása, amelynek egyik nagy eredménye az, hogy a trappista sajt önálló fejezetet és szigorú minőségi követelményrendszert kapott. Bognár Lajos beszélt a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyről is, amely ösztönző volta miatt hatékonyabban védheti az élelmiszerbiztonságot, mint a szigorú szabályozás. A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegynek két fokozata létezik, az alapfokozat, amelyet egy pályázaton való megfeleléssel lehet elnyerni, valamint az aranyfokozat, amelyhez komoly mustrán kell megfelelnie a terméknek. Bognár Lajos lutalt egy érdekes felmérésre is, amelynek eredménye szerint az átlagos vásárlók körülbelül 30%-a nem tudja, mi az a GMO, de nem akar belőle az élelmiszerekben.

Az új védjegyrendszerről részletesen hallhat a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki eseményre!

A második előadást Jean-Baptiste Boucher, a Copa-Cogeca kommunikációs igazgatója tartotta, aki arról beszélt, hogy egy fenntartható, de barátságosan versengő európai mezőgazdaságra lenne szükség. Előadásában ismertette a Cargill 2018-as jelentését, amelyből kiderült, hogy a világon erős a hagyományos tejtermékekhez való kötődés. A jelentés szerint 2020 és 2030 között csökkenni fog a folyékony tej fogyasztása, a sajtok és más feldolgozott tejtermékek fogyasztása viszont növekedni fog, de még erősebb igénynövekedés várható az alternatív tejtermékek iránt.


Jean-Baptiste Boucher előadásának második felében az állatartást érő kritikákkal foglalkozott, különösen az erősödő vegetáriánus-vegán irányzatok tükrében. Elmondása szerint a fogyasztók egyre inkább aggódnak az állatok jóllétéért, de az emberek téves, vagy félinformációk alapján formálnak véleményt. Elmondta, hogy Németország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia lakosságának csak mintegy 6%-a vallja magát vegánnak, vagy vegetáriánusnak, mégis az ő hangjukat és álláspontjukat lehet csak hallani. Ennek oka, hogy a másik oldal nincs jelen a közösségi médiában, így a véleménye nem ismert és nem is lehet megismerni. Szerinte sokat segítene az állattartás és a húsipar helyzetén, ha az ágazati szereplők jelen lennének a közösségi médiában, egységesen lépnének fel és hitelesen tájékoztatnák a fogyasztókat. Példaként hozta fel, hogy egy felmérés szerint tízből hat francia azt hitte, hogy a növényi tejek a csecsemők táplálásánál is kiválthatják a tehéntejet. Influencer gazdákat kell képezni, valamint a közösségi médiában kell tereket kialakítani, és oda terelni a párbeszédeket.

Az lenne a legjobb, ha egységes frontot alkotnánk, nemcsak az egyes termelők, de az egész élelmiszerlánc

 – mondta Jean-Baptiste Boucher.

A harmadik előadást Horváth Anikó, az Agrárminisztérium Közösségi Támogatási Osztályának osztályvezetője tartotta, aki a Közös Agrárpolitika (KAP) következő ciklusának várható változásairól beszélt, különös tekintettel a tejágazat kilátásaira. Elmondta, hogy a KAP-reform során a következő értékek kapnak prioritást:

  • a jövedelembiztonság és a kiszámíthatóság biztosítása,
  • a rugalmasság kritériumának teljesítése,
  • a generációváltás zökkenőmentességének elősegítése,
  • a vidéki életminőség javítása
  • és a hozzáadott értékek növelése.

A gond ott van, hogy az Európai Bizottság komolyan csökkentené a hagyományos politikákra fordítható pénzt, az eddigi 39%-ról 28,5%-ra.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, az EMGA forrása 16,4%-kal csökkenne, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az EMVA pedig 26,6%-kal. Ezen felül a KAP-költségvetés 40%-át környezet- és klímavédelmi célokra kellene fordítani.

Csökkennének a társfinanszírozási arányok is, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés közötti forrásátcsoportosítások lehetősége viszont megmaradna, valamint 8,9 milliárd euró kerülne át kutatás-fejlesztésbe. Horváth Anikó kiemelte azt is, hogy az új KAP szakítana a korábbi célorientált megközelítéssel, és a jövőben inkább az eredményorientált szemlélet dominálna. Az Agrárminisztérium álláspontja szerint Magyarország nem fog jól járni az új KAP-pal. Horváth Anikó elmondta, hogy optimista becslések szerint leghamarabb 2021. februárjában születhet megállapodás az Közös Agrárpolitikáról, de esélyesebb az, hogy erre csak 2021 második felében fog sorkerülni. Ez viszont azzal jár, hogy a bizottságnak átmeneti szabályokat kell kidolgoznia a két ciklus közötti időre.

Az utolsó előadást Dorota Smigielska, lengyel tejpiaci elemző tartotta, aki a Lengyel Szarvasmarha-tenyésztők és Tejtermelők Szövetségének munkatársa. Lengyelországban alapvetően decentralizált a tejágazat, az ő szövetségükbe sem kötelező a belépés. Dorota Smigielska beszélt arról, hogy Lengyelországban intenzív a jobb genetikába való beruházás, ezért nő a termelékenység, viszont évről évre egyre nagyobb problémát jelent a generációváltás. Ugyanis a gazdák átlagéletkora 45-47 év, a fiatalok nem motiváltak kellőképpen az ágazatba való belépésre és elhelyezkedésbe, így a kisgazdaságok száma is folyamatosan csökken.

A lengyel tejárak - akárcsak a magyar - az uniós átlagárak alatt vannak, és a termelési költségek sokszor meghaladják az értékesítési árakat. Lengyelország ennek ellenére nagy tejfogyasztónak számít, az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás eléri a 225 kg-ot, ebből a tej tisztán 40 kg, a vaj pedig 4 kg. Az országban népszerűek a növényi eredetű italok, amelyek gyakran tejnek nevezik magukat, ezek ellen a termelők és feldolgozók megpróbálnak fellépni. Dorota Smigielska beszélt arról is, hogy az országban megpróbálnak minél több csoportot megszólítani és tejfogyasztásra ösztönözni, így vannak praktikus és kényelmes csomagolású tejtermékek, magas fehérjetartalmú tejtermékek a gyúrósoknak, idősek és egyedülállók számára kis kiszerelésű termékek, de népszerűek az adalékanyagokkal dúsított és a teljesen adalékanyag-mentes tejtermékek is.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Terméktanács két elnökségi tagja, Zséli Ilona és Szautner Péter, valamint Horváth Anikó, az Agrárminisztérium osztályvezetője vett részt. A beszélgetés során elsősorban a hagyományos tejfogyasztók és a vegetáriánusok/vegánok közti „harccal” foglalkoztak, a tej- és tejtermék-fogyasztás népszerűsítésének lehetséges módjairól beszélgettek, elmondták a növényi alapú, magukat gyakran különféle tejeknek mondó italokkal kapcsolatos véleményüket és azt, hogy mit lehetne tenni az ágazat fellendítése érdekében, mert a mostani néhány nyugodt év nem a stabilitás, hanem a stagnálás felé hajlik. Horváth Anikó pedig megnyugtatta a jelenlevőket, hogy az olykor talán ijesztő előadása ellenére van esély arra, hogy a magyar gazdák számára fontos támogatások megmaradjanak az új KAP-ban.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu