2022. június 30. csütörtök Pál

Hírek - Élelmiszer

Súlyos figyelmeztetés jött a háború miatt: hihetetlen, ami az agráriumban történik

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány számos fronton állította kihívás elé az élelmezésbiztonságot, és a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus további jelentős nehézséget jelent - fogalmazta meg Csü Tong-jü, ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója. Oroszország és Ukrajna fontos szereplői a globális élelmiszertermelésnek és -ellátásnak. Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. Ketten együtt a globális piacokra az árpa 19 százalékát, a búza 14 százalékát, a kukorica 4 százalékát szállítják – vagyis a teljes gabonaexport harmadát biztosítva. Fontos repce-beszállítók, a napraforgóolaj-export 52 szazalékáért felelnek. A világ műtrágya-ellátása is erősen koncentrált, és Oroszország a vezető gyártó.
 
 

A szakember szerint a fennakadások az ukrán és orosz gabona- és olajos növények ellátási láncában és a szállítmányozásában, és az orosz exportkorlátozások érdemi hatással lesznek az élelmezésbiztonságra. Ez különösen igaz mintegy 50 ország esetében, akik számára e két ország biztosítja a búzaellátás legalább egyharmadát. Sok közöttük az észak-afrikai és a közel-keleti alacsony fejlettségű vagy jövedelmű, élelmiszerhiányos ország. Több európai és közép-ázsiai országba a műtrágya fele Oroszországból érkezik, itt a készlethiány akár még jövő évre is átgyűrűzhet – írta meg a FAO főigazgatója.

Csü Tong-jü emlékeztetett arra is, hogy az élelmiszerárak, melyek 2020 közepe óta emelkednek, történelmi csúcsot döntöttek 2022 februárjában a magas kereslet és költségek, illetve a szállítmányozási fennakadások miatt. A búza és az árpa tavaly 31%-kal drágult, a repce- és a napraforgóolaj 60% fölött. A megnövekedett kereslet és a hullámzó gázár a műtrágya árát nyomták felfelé. A karbamid – egy kulcsfontosságú nitrogén műtrágya – ára megháromszorozódott az elmúlt 12 hónapban.

A konfliktus intenzitása és időtartama bizonytalan. A mezőgazdasági tevékenységek akadályoztatása ezen két fontos élelmiszerexportőrnél komoly élelmiszerellátási gondokat okozhat, miközben az élelmiszerek és termelési eszközök árai már most is magasak és hullámzóak. A konfliktus korlátozhatja az ukrán mezőgazdasági termelést és vásárlóerőt, élelmezési nehézségeket generálva az országban.

 

A legjelentősebb rizikófaktorok

A gabona-betakarítás pár hónap múlva esedékes. Kérdés, hogy az ukrán gazdák képesek lesznek-e learatni és elszállítani a terményüket. A belső áttelepülések csökkentették a mezőgazdasági munkások számát, a földekre nehéz eljutni. Az állattartás és a gyümölcs- és zöldségtermesztés szintén nehézségekbe ütközik.

A FAO főigazgatója írásában azt is jelezte, hogy nem működnek a fekete-tengeri ukrán kikötők. Mint fogalmazott, még ha a belföldi szállítmányozási infrastruktúra épen is marad, a kötöttpályás szállítás egy működő vasúti rendszer hiányában ellehetetlenül. A hajók választhatják útvonalnak a Török-szorosokon való átkelést, ahol már most is jelentős mennyiségű búza és kukorica halad át. Ám a biztosítási költségek megemelkedése a fekete-tengeri hajózásra tovább emeli a tengeri szállítás és egyúttal az élelmiszerek árát. Az is bizonytalan, hogy maradnak-e tárolási és feldolgozási kapacitások és vajon lesz-e ember ezek működtetésére.

A fekete-tengeri orosz kikötök továbbra is üzemelnek és a mezőgazdasági termelésben sem várható megakadás a közeljövőben  Azonban az Oroszország elleni pénzügyi szankciók hatása hosszú távon megnehezítheti a termelést és növekedést, tovább növelve a mezőgazdasági termelési költségeket is – írta meg a FAO főigazgatója.

Oroszország jelentős tényező a globális energiapiacon is, az ország biztosítja a globális szénexport 18%-t, az olaj 11%-t, és a gáz 10%-t. A mezőgazdaságnak szüksége van energiára (üzemanyag, gáz, áram), műtrágyára, rovarirtószerre és egyéb anyagokra. A takarmányelőállítás is energiaigényes. Azonban a konfliktus miatt az energiaárak megugrottak, aminek negatív következménye lesz az agráriumra is.

 

A búza az elsődleges élelmiszer-alapanyag a globális lakosság több mint harmada számára, ám a jelenlegi konfliktus akár a búzaexport hirtelen és érdemi csökkenését is okozhatja. Nem tudjuk, hogy más országok képesek lesznek-e pótolni a hiányt, mivel a búzatartalékok már így is alacsony szinten vannak Kanadában, és a kivitelt várhatóan alacsony szinten tartják az Egyesült Államokban és Argentínában a belső piac ellátása okán.

Csü Tong-jü szerint a búzaimportra szoruló országok pedig várhatóan növelni fogják vásárlásaikat, nagyobb nyomás alá helyezve az ellátási láncokat. Egyiptom, Törökország, Banglades és Irán a legnagyobb felvásárlók, az általuk vásárolt búza 60%-a származik Oroszországból és Ukrajnából. Libanon, Tunézia, Jemen, Líbia és Pakisztán ellátása is erősen függ ezen két országtól. A globális kukoricakereskedelem zsugorodni fog a magas árak és azon várakozások nyomán, hogy az ukrán export kiesését nem lesz ki pótolja.

Az exportkilátások a napraforgóolaj és más hasonló termékek piacán szintén bizonytalanok. A legnagyobb napraforgóolaj-felvásárlók, köztük India, az Európai Unió, Kína, Irán, és Törökország most új beszállító után kell nézzenek – vagy más helyettesítő termékre is válthatnak, ami kihatással lehet a többi növényi olaj keresletére.

A helyzettel kapcsolatban Csü Tong-jü a következő javaslatokat tette:

  • Biztosítani kell a globális élelmiszer- és műtrágyakereskedelem zavartalan működését. Mindent meg kell tenni, hogy megóvják a termelést és a kereskedelmet és ezzel a belső és külső ellátást. Az ellátási láncoknak üzemelniük kell, vagyis a terményt, állatokat, élelmiszerfeldolgozó infrastruktúrát és logisztikai rendszert meg kell védeni.
  • Több új élelmiszer-alapanyag beszállítóra van szükség. Az orosz és ukrán szállításoktól függő országoknak más források után kell nézniük, továbbá építeni a meglévő készletekre, diverzifikálni a hazai termelést és biztosítani a lakosság számára az egészséges étrendet.
  • A nehéz helyzetben lévők, köztük a belső áttelepültek támogatása. A kormányoknak ki kell terjeszteniük a szociális hálót a sérülékeny helyzetben lévőkre. Ukrajnában a nemzetközi szervezetek segíthetnek a rászorulók támogatásában. Szerte a világon rengeteg ember vált földönfutóvá konfliktusok miatt, nekik azonnali és célzott szociális programokra van szükségük.
  • Az ad hoc lépéseket el kell kerülni. Mielőtt bármilyen döntés születne az élelmiszerellátás fenntartására, az országoknak végig kell gondolni azok nemzetközi piaci hatásait. A vámtarifák vagy más korlátozó intézkedések rövid távon segíthetnek az adott ország élelmezési helyzetén, ám közben a nemzetközi piacon drágulást idézhetnek elő.
  • Erősíteni kell a piac átláthatóságát és a párbeszédet. Több átláthatóság és információ a világpiacok helyzetéről az országok és befektetők informált döntéshozataláért, még piaci bizonytalanságok idején is. A G20 mezőgazdasági piaci információs rendszer (AMIS) és a hasonló kezdeményezések ebben segítenek, objektív és aktuális piaci helyzetértékelések révén.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben