Elfordultak a minőségi, magyar élelmiszerektől a hazai vásárlók az elmúlt időszakban.
Sem a növénytermesztők, sem a fogyasztók nem lehetnek túl boldogok az idei áremelkedések után.
Stagnáló árakra, és csökkenő felhasználásra számítottak a műtrágya-kerekasztal szereplői az Agrárszektor konferencián.
Hacsak nem történik valami váratlan esemény, jövőre is folytatódhat az állattenyésztési ágazat sikerszériája.
Tovább drágulhatnak az élelmiszerek, ha a csomagolások után jövőre fizetendő díjak emelkednek.
A holland és belga üvegházak most váltanak a mesterséges megvilágítással termesztett uborkára, így az árak emelkedése várható.
Hollósi Dávid szerint felerősödhet a koncentráció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható
Spanyolországban az élelmiszerek drágulása miatt átalakulóban van a fogyasztás szerkezete.
Jelentősen megugrott a hagyma ára az ukrajnai nagybani piacokon, de a tavalyi árszintet még nem közelítette meg.
A hazai pulykahús-fogyasztást akár sportolók által is fel lehetne lendíteni a szakemberek szerint.
A magyarok, a többi európai és amerikai fogyasztóval egyetemben, imádják az őszi szezonban a sütőtököt.
A hízott kacsamell kilója akár több mint 6 ezer forintba is kerülhet a magyar boltokban.
Rövid idő alatt két településen is megjelent a madárinfluenza Magyarországon, több tízezer szárnyast kellett levágni.
2024-ben további áremelésekre készülhetnek a horgászok Magyarországon, 15 százalékkal drágulhatnak a területi jegyárak.
Az Európába szállított brazil narancssűrítmény ára megközelíti a tonnánkénti 5400 dolláros szintet.
Komoly problémákat okozhat az afrikai és délkelet-ázsiai országokban a rizsre kivetett indiai exporttilalom.
Október végén tovább emelkedett a léalma ára Lengyelországban, de még nem tudni, meddig tart ez a folyamat.
A vegyszereknek ellenálló, rákszerű paraziták okoznak borzalmas pusztítást az izlandi halállományokban.
A szerényebb export-árualap miatt Lengyelország elsősorban a meglévő piacok kiszolgálására törekszik a 2023/2024-es almaszezonban.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
