Ezek a legfontosabb áprilisi teendők a kertben: itt a 10 pontos feladatlista

Az április az egyik legszeszélyesebb hónapunk, elég csak kinézni az ablakon, egyszer húsz fok és szikrázó napsütés, máskor fagyok és hóesés. Akármilyen is az időjárás, egy biztos, a kertek feléledtek, a fák virágba borultak. Íme, néhány fontos teendő, amelyet mindenképpen érdemes elvégezni, hogy kertünk májusra a legszebb arcát mutassa.

Első lépésként, ha végre újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy feltérképezzük, melyik növény szorul extra támogatásra a hidegebb napok után. Osszuk csoportokba a növényeinket - fák, cserjék, gyümölcsök, zöldségek stb. - mivel mindegyiknek más-más igénye van, másként kell őket gondozni. Ha ezzel megvagyunk, kezdjük a munkát azzal a csoporttal, amelyiknek a legnagyobb szüksége van a gondozásra - írja a HelloVidék.

1. Veteményezés

Áprilisban már elkezdődik a veteményezés, az ágyásokba olyan magokat ültethetünk, mint: spenót, karfiol, zöldborsó, sárgarépa, retek, karalábé, póréhagyma, retek, sóska, paprika, paradicsom, kapor, káposztafélék, uborka és csemegekukorica. A legfontosabb, amit ilyenkor érdemes figyelembe venni, az a vetés mélysége és a sortávolságok. Gyümölcsök terén is érdemes elültetni a görög- és sárgadinnye magokat. Kezdő kertészek is bátran megpróbálkozhatnak velük, hiszen nagyon egyszerű növények. 1-1,5 méterenként fészekszerű lyukat alakítunk ki a földbe, majd 4-5 darab magot szórunk bele. Lehetőleg kertünk legnaposabb, legmelegebb részére vessük el a magokat, majd rendszeresen öntözzük őket.

2. Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?

Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas. Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkre mennek.

3. Így kell edzeni a palántákat!

Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.

4. Csináljunk fűszerkertet!

Akár a kertben, akár a teraszon akarjuk fűszernövényeket nevelni, figyeljünk oda a részletekre. A téli pihenő után a citromfűnél végezzünk tőosztást, majd a hajtásokat vágjuk vissza. A borsmenta esetében is végezhetünk szaporítást, nála a gyökérsarjakat kell leválasztani és új cserépbe ültetni. Ha snidlinggel próbálkozunk, szintén tőosztást végezzünk, majd kisebb csokrokat összefogva ültessük őket cserépbe. Az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring és a zsálya szaporítási módszere a dugványozás, tehát ha a meglévő növény csúcsáról levágott 10-15 cm-es hajtást ültetjük el. Ha évelő fűszernövényt ültetünk, mint például a zsályát, rozmaringot, mentát, levendulát, érdemes évente átültetni őket egy nagyobb cserépbe.

5. Figyeljünk a balkonládákra és egyéb cserepes virágokra a kertben

Vegyük szemügyre a növényeket a kertben: elég hely van számukra vagy átültetésre szorulnak? Mielőtt nekilátunk az ültetésnek, nézzük át a ládákat, sőt nem árt őket kimosni és friss virágfölddel feltölteni. A legkedveltebb teraszon, erkélyen tartott növények a muskátli, a petúnia és a büdöske. Az átteleltetett muskátlikat érdemes kicsit visszavágni, hogy új erőre kapjanak. Ilyenkor érdemes a levágott ágakat földbe dugni, hogy gyökeret eresszenek. A büdöske magról könnyen vethető, 1-2 cm mélyre helyezzük a magjait, és legalább 15 cm távolságra egymástól. Mindkét növény kedveli a napos, de a félárnyékos helyeket is, ezért próbáljuk ilyen közegben elhelyezni őket. A petúniát is lehet magról is szaporítani, a hó vége felé virágárudákban meg is vásárolhatjuk a kis elültethető növénykéket. Öntözést és napfényt bőséggel igényel, de hamar meghálálja, egész nyáron különösebb odafigyelés nélkül ontja virágait.

6. Fűnyírás és gyepápolás

A hosszú, fagyos tél után a gyepnek időre és némi segítségre is szüksége van ahhoz, hogy ugyanolyan üde zöldben pompázhasson, mint tavaly. A fűnyírás megkezdése ugyanis csak akkor kezdődhet el, hogyha már visszanőtt a fű és az sem mindegy, hogy ezt az első fűnyírást hogyan ejti meg. Lássuk tehát az alapvető fűnyírási szabályokat tavaszra! Megyeri Szabolcs kertész azt tanácsolja, mielőtt komolyabb munkálatokba fognánk, fontos, hogy ellenőrizzük a fű állapotát. Mindenekelőtt a gyepet ki kell szellőztetni. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy eltávolítjuk azt a réteget, ami a elhalt növényi részekből áll össze. A felesleget gyűjtsük össze egy lombseprűvel vagy gereblyével. Utóbbival jóval hatékonyabb lehet, mivel így meg tudja mozgatni a talaj felső rétegét is könnyedén. Ha megszabadultunk a feleslegtől, akkor kezdődhet is a tavaszi trágyázás! Amennyiben hiányos a fűtakaró, ezzel egy időben egy kis vetést is megejthet, így kiegyengetheti ezeket a részeket. Amennyiben nagyon rossz a helyzet, akkor érdemes elgondolkodni egy teljes füvesítésen is, mert így valóban azt az eredményt érheti el, amire vágyik.

Mielőtt nekiesne a fűnyíróval vagy kerti traktorral az egész kertnek, vegye szemügyre a szálak hosszúságát, hogy elegendő-e. Az első tavaszi nyírás előtt ugyanis érdemes néhány nappal több időt hagyni, mint általában, hogy a levelek kellően megerősödhessenek, így a későbbiekben nem lesz velük probléma

- tanácsolja a szakember. Kiemelte, az sem mindegy, hogy az első fűnyírások alkalmával mekkorára vágjuk azt a füvet. Habár az ideális magasság 6-8 cm, először a felénél nem célszerű tovább nyesni. Ha ennél alacsonyabbra nyírjuk le, a gyökérzet kevésbé tud fejlődni, ennek következtében a fűszálak gyengébbek és rosszabb minőségűek lesznek, ráadásul sokkal könnyebben ki is száradnak. A levágott maradékot távolítsuk el a gyepről egy gereblye vagy egy lombseprű segítségével. Erre azért van szükség, mert az optimális eredmény érdekében, vágás után érdemes tartani egy esőztető öntözést és tápanyagozást is. A levágott és elhalt hulladékok viszont nehezítik a tápanyagok felszívódását a talajba. Az első fűnyírás alkalmával mindig körültekintően kell eljárni, mivel ez kritikus a későbbi növekedés szempontjából.

7. Ha nincs saját komposzolód, itt az ideje készíteni!

A legjobb dolog, amit csak tehetünk a fűnyesedékkel vagy a konyhai és kerti szerves hulladékkal, ha komposztáljuk, ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét is. Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának. 

8. Itt az ideje elkezdeni a kártevők elleni védelmet!

A gyümölcsfákon hamar megjelennek az év első kártevői. Pontosan ezért érdemes figyelni: ha azt vesszük észre, hogy a fiatal hajtások szárazak és lekonyulnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a fát megtámadta valamilyen kártevő.

9. Locsolás, ilyenkor?

A fűtetlen helyiségben áttelelő leandert, kaktuszokat és citrusféléket is érdemes alaposabban szemügyre vennünk, nehogy betegség támadja meg őket. Ha ezt észlelnénk, akkor ne tétovázzunk, hanem kezeljük a megfelelő szerekkel. A locsolásról se feledkezzünk meg, ugyanis a teleltetőben lévő növényeket télen is meg kell öntözni, ahogy a télikertek növényeit is, csak jóval ritkábban, két-háromhetente.

10. Virágokat lassan tényleg kivihetjük a szabadba

A fagymentes helyen teleltetett növényeket például a leandereket, a babér és pálmafákat kedvező idő esetén már kivihetjük a szabadba. Április elején azonban még várjunk kicsit ezzel, hiszen éjszakánként még többször 0 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Csalóka ilyenkor a jó idő!


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Tuti tippek, hogy a közelébe se menjenek többé a cicák a növényeidnek.
Filléres trükkök, amik tényleg működnek: így tarthatod távol a macskákat a kertedtől