A sárgarépa - a vöröshagyma és a paradicsom mellett - Magyarország és Európa legkedveltebb zöldségei közé tartozik, amelyek termesztése folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár hazánkban a zöldség termőterülete 10-15%-kal is csökkent, ezt kompenzálta a termelés színvonalának emelkedése. A magyar termesztők évente körülbelül 50-80 ezer tonna sárgarépát termesztenek, ám ez nem fedezi teljes mértékben a hazai fogyasztást, megközelítőleg 10 hónapra elegendő - közölte korábban az Agrárszektorral Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember beszélt arról is, hogy az import sárgarépa folyamatosan jelen van a kiskereskedelmi láncokban, főleg szlovák, holland és osztrák sárgarépa kerül forgalomba a hazai boltokban, a korai időszakban pedig jellemzően az izraeli és az olasz zöldség bővíti a kínálatot. A magyar sárgarépa főleg Szlovákia és Románia piacán jelenik meg, illetve a kiskereskedelmi láncok logisztikai központjain keresztül kerül a környező országok polcaira.

Meglepő dolog derült ki a magyar sárgarépáról: ezt sokan nem gondolták volna

Európában és Magyarországon is stabilan az öt legnépszerűbb zöldség között található a sárgarépa.

Nyár végén még a legjobban dráguló élelmiszerek közé tartozott

A sárgarépa ára nyáron egészen döbbenetes megugrást produkált: júniustól júliusig mintegy 89%-kal drágult meg. Míg a nyár elején még csak 387 forintot kellett kifizetni kilójáért, júliusban már 730 forintot kértek el érte. Varga István akkor azt mondta, hogy a sárgarépa azért drágult meg ennyire, mert egész Európában hiány volt belőle. Sokfelé kevesebb répát vetettek idén, de Hollandiában az aszály is megtizedelte a termést. A FruitVeB zöldségtermesztésért felelős alelnöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ha majd ősszel beérnek a későbbi vetések, a sárgarépa ára akkor is csak 15-25%-kal csökkenhet.

Óriási kilengések vannak az árak tekintetében

Az elmúlt hetekben azonban rendkívül hektikusan alakult a sárgarépa ára a magyar boltokban, piacokon. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai alapján a közkedvelt zöldség kilójának ára a Budapesti Nagybani Piacon a 41. héten (október 9-15. között) 325 forint volt, míg egy héttel korábban, október 2-8. között még 375 forintba került, vagyis egy hét alatt 13,3%-kal esett vissza. Ez az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva ugyanakkor még mindig 30% és 50%-kal magasabb árakat jelent.

Ha a fogyasztói árakat nézzük, a budapesti és vidéki fogyasztói piacokon a 41. héten jellemzően 500-650 forintért adták a sárgarépát kilóját, ami 40-50%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A 40. heti árakhoz képest jellemzően 16,6%-kal alacsonyabban. A kiskereskedelmi forgalomban ugyanebben az időszakban 609 és 629 forintot kértek el a zöldség kilójáért.

Mi okozza ezt?

A jelenségről az Agrárszektor megkérdezte Varga Istvánt, aki elmondta, hogy ezek az áremelkedések és -csökkenések a kiskereskedelmi oldalra jellemzőek, ahol az árképzést csomagolási technika, megrendelt mennyiség befolyásolja. Termelői oldalról ugyanakkor az elmúlt 1,5-2 hónapban nem volt árnövekedés, sőt, folyamatosan csökkennek az árak. Ez egyébként nemcsak Magyarországon, de egész Európában is így van, a termelői árak kilónként 28-30 eurocentnél állnak, bár a nagybani piacokon mosva, osztályozva, csomagolva már elérik a 80-90 eurócentet is a nagybani piacokon. Varga István beszélt arról is, hogy erős nyomás van most a piacokon, mivel a szeptember rendkívül meleg volt, így azok az állományok, amelyek tavasszal elültettek és öntöztek is, azok emiatt majdnem egy hónappal korábban megértek, ráadásul mindenütt körülbelül egyszerre.

Az őszi betakarítás és betárolás előtt vagyunk. Az idei termésről elmondható, hogy átlagosan jó, erős termés várható, ami ugyan nem lesz kiugró, de azért a hektáronkénti 80-120 tonnát hozni fogja

- mondta Varga István.

A FruitVeB alelnöke megismételte, hogy az áremelkedések nem a termelői részről vannak, ugyanakkor már a kiskereskedelmi láncok részéről is tapasztalható egy megtorpanás, szóval a fogyasztói oldalról lehet még áramódosítás. Mint mondta, a sárgarépánál - és nem mellesleg a vöröshagymánál is - kínálati piac van, ráadásul senki sem akar tárolni. Varga István elmondta, hogy 12 hónapra senki nem tárol be sárgarépát, de már egy 10 hónapon felül tárolt készletet is nehéz értékesíteni. A korai sárgarépánál senki nem szereti tárolni, mert az jelentős költségekkel jár. Amikor a termelők mégis erre kényszerülnek, az azért van, mert annyi sárgarépa lenne a piacon, amennyit az nem tudna felvenni.

A szakember beszélt arról is, hogy a következő időszakban az kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) miatt a csomagolóanyagok jelentősen meg fognak drágulni, de az útdíj és a fuvarköltségek növekedése sem elhanyagolható. Ezek a költségelemek pedig elkezdhetnek megjelenni a kiskereskedelemben, ami mindenhol probléma lesz. 

Varga István emlékeztetett arra is, hogy a hazai és az európai trendeket elnézve a vöröshagymánál valószínűleg megint nagy áremelkedések lesznek, mivel - ahogy fogalmazott - van egy kis hiány, ráadásul ami megtermett, az gyengébb minőségű is. Amire még érdemes lehet odafigyelni, az a gyökérpetrezselyem, ennek az ára ugyanis zuhanórepülésben van termelői oldalról. A lengyel gyökérpetrezselyem ugyanis, amit mintegy 12 ezer hektáron termelnek, letarolta a piacokat - hívta fel a figyelmet a FruitVeB alelnöke.